Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

4. Vallásosság, erkölcsiség, szokás, míveltségi állapot. Gömörmegys e korszakban is majdnem folytonosan a háborúk színhelye lévén, a lakosság anyagi és" erkölcsi pusztulását látni kényszerült. A magyar felkelő hadak, a német zsoldosok és a kalandozó törökök nem ismertek kíméletet, aláásták a jólétet, megmételyezték a jó erkölcsöket. Hiszen elég Szén Péter, gömör-panyiti leikész, az 1641-ben török rabságba hurczolt barka-lucskaiak és az 1643/4-ben kifosztott hárskútiak szomorú sorsára hivatkoznom, hogy beigazoljam, mily nehéz volt e korban a létért való küzdelem. A különféle hadaktól kiszívott, a töröktől súlyos adókkal terhelt, folytonos rettegésben élő nép vagyonilag tönkre menvén, az erkölcsi sülyedés is megindult. A hűtlen elhagyás, házasságtörés és istenkáromlás eseteivel az e korból reánk maradt jegyzőkönyvekben igen sürün találkozunk. Az 1637. év és 1642. évi egyházlátogatások alkalmával ismét és ismét utasítattak a hívek, hogy az isteni tiszteletet el ne mulasszák, az úr testét sürün élvezzék, az átkozódást és káromkodást valamint a gonosz emberek társaságát kerüljék! De bármily szigorúan lépett is fel az egyház, az általános sülyedésnek gátat vetni nem volt képes. Az esperesség s minden tagja összes befolyását vetette latba, hogy tekintélyét fentartsa és az erkölcsi hanyatlást megakadályozza: a káromkodást botütésseí és birsággal sújtotta, ki a 6-ik parancsolat ellen vétett, nemcsak egyházi fenyíték alá esett de a polgári hatóságtól is büntetést vett és ismétlés esetében könyörület nélkül kiűzetett a helységből. E tekintetben a lelkész és a tanító épen nem képezett kivételt, így pl. 1643. január 16-án a tamásfalvi lelkész fiai »házasságtörés gyanúja miatt* a balogi vár börtönében és bilincsekben sínylődtek. (Prot. Rimanovi 829—831. 1.). Feltűnő, hogy e borzasztó korban is Magyarország e vidékén a művészet meleg ápolásban részesült, miről tanúbizonyságot tehet a templomok e korbeli berendezése és díszítése, a mennyire — elég hézagosan — az egyházlátogatások jegyzőkönyveiből ismerjük. Szép kárpitok, gyönyörű oltárképek, értékes oltármüvek és csinos faragványok majd minden templomban voltak úgy, hogy aztán 1637. március 11-én Hárskúton nagyon feltűnt és visszatetszett, midőn az egyházlátogatás az ottani templom falain nem képeket és faragványokat, hanem .... zsíros húsdarabokat (laridis pinquibus) látott; no de a »magyar énekek feltűnő kellemes dallama csakhamar elfelejtette az esperes úrral a csúnya látványt!* (Prot. Rimanovi 760. 1.) E korszakot jellemzi hogy: 1. az egyház minden polgári dologra és intézményre rányomta a maga bélyegét, minek beigazolására elég a dobsinai iparos ezéhek nagvobbára e korszakban készült alapszabályaira hivatkoznom, melyek nagyobbrészt Lachanosarkos (Krautund Fleisch) Mihály, lelkész-alesperes tollából folytak és az intenfélelemre, a templom szorgalmas látogatására és a vasárnap megünnepelésére különös súlyt fektetnek.* 2. az eljegyzést e korszakban is ép oly szentnek és felbonthatatlannak tekintették, mint a házasságot. Péld. Gotthárd János rozsnyói bíró hasonnevű fia eljegyezte magának, Erzsébet néh. Grünblath Gáspár bajadon leányát és a gyűrű váltás is megtörtént, midőn a leány egyszerre meggondolta magát és vissza küldte a jegyet. A dolog az esperességi tanács elé került, mindkét fél ügyvédet váltott, kiknek közbenjöttével 1631. évi február 5-ik és 19-ik napjain Rozsnyón az ügyet tárgyalták, mely alkalommal hiába védekezett alperesnő Fabriczi György és a »szt korona« * Lasd a dobsinai városi levéllárban lévő czéhszabalyokat. (esperesség) előtt, hogy »kiskorú lévén, gyámja tudta nélkül adott házassági ígérete semmis*: a Zabeler Péter, lőcsei superintendens könyvében* foglalt szabályok alapján és mert alperesnő 12 éves korát immár betöltötte volt (»holott a gyámság a fiúra néve 14, a leányra nézve 12 éves korban megszűnik!*) Ítéltetett: »annak okáért, hogy az szent házasságnak méltósága helyén maradjon, s az botránykozás és állhatatlanság efféle dologban eltávoztassék, ilyen büntetés alá köteleznek (sic!) az leányzói: hogy hét esztendeig férjhez ne mehessen, mennyegzöi lakodalmaktól, tánczoktól ez hét esztendő alatt eltiltatik, az bíró uramat, feleségét és fiát becsületes emberek által kövesse meg tizenötöd nap alatt, minden költséget is ő térítse meg az bíró uramnak. Az bíró uram fiat pedig kötelességétől fölszabadítjuk, hogy ezután szabad legyen megházasodnia, sőt az leánykérőket is és kiváltképen az itt való lelkipásztorokat tartozik az leányzó megkövetni és az ő kegyelmük becsületét megadni*. (Prot. Schröter 223. 1.). Megjegyzendő, hogy alperesnő testvére, Grünblath Marton roppant vihart idézett fel maga ellen, mikor ezen ítéletet Kassára Alaghi Menyhérd, országbíróhoz felebbezte és végre is tetemes bírság (20 frt) letétele mellett az az esperesség előtt meghajolni kényszerült. (Prot. Schröter 228—229. 1.). 3. Derencsényben egy öngyilkos (seipsum suspendens) hulláját a rendes temetőbe temették, mely »borzasztó esetben* (casus horrendus) 1641. ápril 23-án Jolsván a holttetem azonnali kiásatása rendeltetett el. (Prot. Shhröter 335. 1.). Az öngyilkosság tehát fenyíték alá esett, úgy mint 4. az áttérés. Az otrokocsiak 1641. augusztuj 4-én hiába mondogatták: »atyáink is kálvinisták voltak!* a a fegyveres nép kíséretében megjelent esperes arra mit sem adott; (Prot. Rimanovi 771—772. 1.); a dereskeiket 1644. ápril 26-án Jolsván ugyancsak kérdőre vonták az áttérésért, mely itt egyenesen bűnténynek lett minősítve (Prot. Schröter 392—393. 1.). Mikulik József. EGYHÁZ. Esperességi gyűlés. A pestmegyei ág. ev. esperesség Török József főesperes és báró Pocbnaniczky Géza esperességi felügyelő vezetése alatt ez évi rendes közgyűlését Budapesten, a szokott épületben, f. hó 25-én és 26-án tartja meg. Szerdán d. e. 9 órakor a gyűlést elnöki évi jelentéssel nyitják meg, melynek letárgyalása ut;ín a mult gyűlés jegyzökönyve nyomán folyamatban levő és újabban felmerült ügyeket letárgyalják. Délután bizottsági ülések. Csütörtökön d. e. 8 órakor esperességi gyámintézeti bizottsági ülés; fél 9 órakor pedig gyámintézeti közgyűlés lesz, majd az esp. gyűlést folytatják. Ezen gyűléseket előzőleg 24-én, kedden d. u. 1 órakor papi értekezlet lesz, melyen több hivatalból odautasitott s részben terjedelmes ügy fog tárgyaltatni. Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület ez évi rendes közgyűlése idejéül uug. hó 8 és következő napjait, helyéül pedig Gyönköt tűzték ki Gyurátz Ferenc a kerület püspöke és hathalmi Ihász Lajos a kerület felügyelője. A meghívókat a napokban bocsátják szét. A küzgyűlés megnyitását előzőleg, augusz* Itt Zabeler Péter által kiadott és ez idétt igen eltprjedt egyházjogi mii értendő.