Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

A sárospataki főiskolán mult hó 24-én történt meg a tanév ünnepélyes berekesztése. Ez alkalomra meg­jelentek, Kun Bertalan püspökkel élükön, az igazgató­tanács tagjai majdnem teljes számban. Az évzáró ünne­pély a templomban kezdődött, hol dr. Tüdős István theol. tanár tartott alkalmi egyházi beszédet. Az ünne­pély azután a főiskola imatermében folytatódott, hol dr. Zsindely István közigazgató tett jelentést a főiskola mult tanévi életéről, s hangoztatta, hogy a mai súlyos viszonyok közt igen nagy hivatásuk van a protestáns főiskoláknak. P]zután a pályadijakat osztotta ki Fejes István főiskolai algondnok. Az Akadémia 15 aranyos pályadiját Morzon János nyerte el. Pályadijakat nyertek még : Molnár István, Melkó István, Somodi János és Si­mon József. Ezeken kivül még 808 korona ösztöndijat osztottak ki a szorgalmas és szegényebb sorsú tanulók között. — Az évzáró-ünnepélylyel kapcsolatban tartotta meg a főiskola néh. Mudrány András emlékünnepélyét is, a mely alkalommal JRadácsy György theol. tanár tartott emlékbeszédet a nagylelkű alapitó felett. Délben közebéd volt, délután pedig az önképzőkör, az énekkar és a zene­egyesület által rendezett ünnepély gyönyörködtette az igazgató-tanács tagjait és a nagy számmal jelenvolt kö­zönséget. Az egyetemi tanárok fizetése. A kultuszminiszter új szabályzatot készíttetett, mely megállapítja az egyetemi tanárok fizetését és azt, hogy mire fordítsák az egyete­men fizetendő tanítási dijat. A szabályzat szerint, melyet a király jóváhagyott, a tanítás dija az államkincstáré, de öt százalék a fizetéstelen rendkívüli és magántanárokat és a magántanítókat illeti meg. Az egyetemi tanárok fize­tését a következő összegekben állapítja meg a szabályzat: a) a nyilv. rendes tanárok évi fizetése 6000 korona, lakás­pénzük 1600 korona; b) a nyilv. rendkívüli tanárok évi fizetése 4000 korona, lakáspénzük 1200 korona; c) a nyilv. rendes tanárok öt 800 koronás, a rendkívüli tanárok pedig öt 400 koronás évötödös pótlékot kaphatnak; d) a nyilv. rendes tanárok lakáspénze a harmadik korpótlékkal 2000 koronára emelkedik. A hittudományi kar szolgálati időre legidősebb két nyilv. rend. tanára 3200, illetőleg 1600 korona tandíjjutalékban részesül; a jog- és állam­tudományi, valamint az orvostudományi karon minden nyilvános rendes tanár évi 3200 korona tandíjjutalékban részesül; a bölcsészeti karon a 12 legrégibb nyilvános rendes tanár 3200, a szolgálati időrend szerint következő 12 nyilv. rend. tanár pedig 1600 korona tandíjjutalékban részesül. Azok a tanárok, a kiknek 1896-ban volt tan­dijkárpótlásuk meghaladja a tandíjjutalék összegét, a külön­bözetet tandíjkiegészités címén megkapják. Izraelita gimnázium Liptó-Szt.-Miklóson. Liptó­vármegye h. alispánja a május hó 31-én tartott köz­gyűlés elé terjesztett jelentésében javasolta, hogy intézzen feliratot a megye a kormányhoz, hogy a Herz-féle ala­pítványból, s a polgári fiúiskola beszüntetése által meg­takarítandó összegnek államsegély gyanánt leendő kiadása mellett létesíttessék Liptó-Szt.-Miklóson az izr. hitközség által tervezett gimnázium. A közgyűlés ki is mondotta hogy a megye felír ebben az értelemben a kormányhoz azzal a hozzáadással mégis, hogy az intézet cime- és jellegéből az »izraelita felekezeti* jelzés kihagyassék. Klerikális terjeszkedni akarás. Az Evang. Egyh. és Iskolában olvassuk a következő, jellemző dolgot: A hercegprímás az idei vizsgálatokra Pozsony város terüle­tére Valló Simon kanonokot érseki biztosnak nevezte ki. Ennek a megbízottnak az a teendője, hogy a r. katholikus iskolák kellő vallási irányzatát, és nevelésmódját megfi­gyelje, s ha e tekintetben hiány mutatkoznék, a szüksé­ges lépéseket meg tegye. Pozsonyban eddig soha eszébe sem jutott az érseki biztosnak máshova elmenni, mint a r. kath. elemi iskolákba ; az idén azonban fogta magát s ellátogatott a kir. kath. főgimnáziumba, a melynek vallásos irányzatát azért akarta megvizsgálni, mert a főgimnáziumot a tanulmányi alapból tartják fenn, s igy szerinte teljesen r. katholikus intézet. Az intézet igazgatója azonban semmi jogcímet nem látott az érseki biztos beavatkozására, s sürgős felterjesztést tett a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztériumhoz, a honnan azt a választ nyerte, hogy semmi esetre se engedje az érseki biztost vizitálni, mert annak az intézet ügyeibe semmi beleszólása nincs. A biztos úr ekkor nagyot gondolt. Elment a pozsonyi kir. jogakadé­mia igazgatóságához, s kijelentette, hogy ennek az inté­zetnek fogja a vallásos színvonalát ellenőrzés alá venni, a mi célból a vizsgálatokon is megjelenik. Ezt a szándé­kát is arra alapította, hogy a jogakadémiát (a melynek címében is csak a kir. és nem kir. kath. jelző van meg) a tanulmányi alapból tartják fenn. Mikor törekvése itt is dugába dőlt, azt kívánta, hogy legalább az egyházjogi előadásokon jelenhessék meg, de ezt sem engedhették meg neki..Igy a misszió kudarcot vallott. Egy igazgató ünneplése. A hajdúböszörményi ref. gimnázium igazgatója, Kozma Sándor, 36 évi böször­ményi tanársága után, a most bezárult tanévvel megér­demlett nyugalomba vonul. Ebből az alkalomból, az inté­zet záróünnepélyével kapcsolatban szép ovációban része­sítették az érdemes férfiút volt tanítványai, tanártársai és az intézet növendékei. Régi tanítványai értékes ajándék­kal lepték meg a nyugalomba vonuló igazgatót és nevére 500 koronás alapítványt tettek az intézet javára. Kíván­juk, hogy e megérdemelt nyugalmat minél tovább élvez­hesse még a derék tanár és igazgató. EGYESÜLET. A gyülekezeti nőegyesületek ügye örvendetesen kezd előre haladni. Gyurátz Ferenc evang. püspök, ki maga is virágzó nőegyesületeket alapított egyházában és annak filiáiban, s ki ezeknek áldásos hatását közvetlen tapasztalatból ismeri, legközelebb körlevélben hivta fel kerülete lelkészeit gyülekezeti nőegyesületek alakítására, és a mint örömmel értesülünk, a gyülekezetek, alig néhány kivételével, már megtették a lépéseket az egyesü­letek megalapítása iránt. Adná az Isten, hogy ne lenne egyetlen prot. gyülekezet sem ily egyesületek nélkül!

Next

/
Thumbnails
Contents