Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-24 / 25. szám

kevés módosítással részleteiben is, — mellőzvén Nagy Domokos lelkész azon módosítását, mely szerint a tagok sorába nőket is vegyenek be. A közgyűlés a szép indokolást ugyan megéljenezte és br. Bánffy Dezső elvileg hozzá is járult a módosításhoz; de ugyancsak az ő nézete szerint ezt az indítványt az alakuláskor az alapszabályba beilleszteni nem lehet, hanem utasíttatott a választmány, hogy ez iránt s a nők számára való munkakör kijelölésére a későbbi közgyűlésre tegyen előterjesztést. Az elfogadott alapszabalv egyöntetű szövegezésére egy bizottság küldetett ki. A választások megejtésére br. Bánffy Dezső tett előterjesztést, s az általa benyújtott névsor szerint az értekezlet tiszti-kara igy alakul meg: Világi elnök: Kuun Géza gróf v. b. t. t. Egyházi elnök: Molnár Albert theol. tanár. Alelnökök: Világiak: gróf Vass Béla főgondnok. Egyháziak: Sylveszter Domokos szászvárosi pap, Deésy Gyula kolozs-kalotai esperes. Titkárok: Világi: Sándor .József orsz. képviselő, főgondnok. Egyházi: Nagy Károly theol. tanár. Jegyzők: Világiak: gróf Bethlen István és dr. Boér Elek. Egyháziak ; Tavaszi József esperes és Bodor Géza esperes. — Ezen kivül nagyobb választmányt is alakítottak. Pénztárnok: dr. Török István gimn. tanár. A tiszti kar megalakítása után Molnár Albert egyh. elnök üdvözli dr. Kuun Géza gróf világi elnököt s kéri az elnöki tiszt elvállalására, a további ülések vezetésére, mert az egyháznak az ő működésére nagy szüksége van. A mindenkitől szeretett, tisztelt, tudós gróf a legmelegebb hálaérzettel fogadja a kitüntető bizalmat s kötelességének tartja azt elfogadni, mert az egyház érdekében végső kimerülésig munkálkodni szent kötelesség. Örömünnep a mai megalakulás az erdélyi ev. ref. egyházban, mert a a közóhaj tette ezt szükségessé. Épen azért ezt a mai napot egyházkerületünk történetében jelentékeny napnak tekinti. A református egyház feladata, szervezete a tudományokkal mindig lépést tartott és lépést tart. Tartalmas, szép beszede után kijelenti, hogy a választmány d. u. 5-kor gyűlést tart s a bizottságok megalakulnak, a mi meg is történt, még pedig pénzügyi b. elnök Gyarmathy Zsigmond, előadó Fekete Nagy Béla; egyháztársadalmi b. elnök Nagy Károly, előadó Egerházy Lajos tordai lelkész; jegyzőkönyvvizsgáló b. elnök Incze Gerő, előadó Vásárhelyi Boldizsár deési leik. ; irodalmi és sajtóügyi b. elnök Váró Ferenc tanár, előadó Pallós Albert. Miután a gyülekezet a templomból a Szózat eléneklésével szétoszlott, eljött a sétatéri »Lövöldében* rendezett közebéd ideje, melyen mintegy 300—400-an vettek részt. Bitkán látott ez a helyiség ilyen nagyszámú, illusz tris társaságot, melynek elite-jét Erdélynek ősnemzetségü kálvinista főurai, zömét a papsággal együtt a többi világiak képezték. Pohárköszöntőket tartottak: br. Bánffy Dezső emelkedett szellemben Ő Felségére, a legalkotmányosabb királyra ; dr. Bartók György pöspök br. Bánffy Dezsőre, a ki zászlóvivője az erdélyrészi ev. ref. protestantizmusnak; br. Kemény Kálmán főgondnok dr. Bartók (íyörgy püspökre, mint oly vezérre, ki az erdélyrészi protestánsokat diadalra vezeti, bárhonnan jövő támadás és bárki elleni küzdelemben; Molnár Albert dr. gróf Kuun Gézára, a páratlan, hitbuzgó és kiválóan tudós főútra, az új értekezletnek elnökére; Sándor József a szó legnemesebb értelmében vett politikusokra, a prot papságra; Zeyk Gábor orsz. képv. Kolozsvár városára: Nagy Mór hely. polgármester a vezérekre: br. Bánfíyra és dr. Bartók püspökre; Nagy Károly theol. tanár hatásosan és szép beszédben a sajtóra, mondván: »mi protestánsok azért vagyunk élhetetlenek, mert igen türelmesek voltunk és türelmesek vagyunk; nem használjuk fel az érvényesülés fegyverét, a haladás eszközeit s ezek közölt a sajtó támogatását«. Janesó Lajos lelkesz a püspök valódi titkárára: nejére. Irsay József humorral és szellemes fordulatokkal azokra, a kik lelkükben hordozzák az igazi »Magyar szót*, a hamisítatlan »Alkotmányt« és a nemzeti »Közművelődést* . . . Este 8 órakor impozáns menetben, a lakosok ezreitől kisérve, szép fáklyás zenét rendezett a kolozsvári ref. presbitérium br. Bánffy D. és dr. Bartók György püspök tiszteletére. Amott Balázs József besztercei ev. ref. lelkész üdvözölte az erdélyi ev. ref. egyházkerület nevében a kormányzó fő-kurátort, a ki meghatva mondott ezért köszönetet. Emitt Incze Lajos n.-borosnyói lelkész mondott üdvözlő beszédet, melyet a püspök ékeshangú válaszban köszönt meg. A második napi értekezlet a theol. fakultás dísztermében folyt le, nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében, melynek soraiban több főrangú és más előkelő hölgy es férfi volt látható. Elnöklő dr. Kuun Géza gróf a gyűlést szive teljességéből üdvözölvén, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Gidófalvy István, Sándor József és Fekete Nagy Béla tagokat kéri fel S egyszersmind tudatja, hogy a szeretetház javára persely állíttatott a folyosóra, tetszés szerinti önkentes adományok tételére. Jelenti továbbá, hogy dr. Török István elfoglaltsága miatt a pénztárnoki állást nem fogadhatván el, ajánlja, hogy helyébe Molnár Lőrincz kolozsvári leik. úr választassek meg. A közgyűlés egyhangú helyesléssel fogadja. Ajánlja végül, hogy Molnár Albert és Nagy Károly theol. tanároknak, a kik eme nagyfontosságú értekezlet megvalósításában, az alapszabály tervezetben, az ügy- és tárgysorozat előkészítésében oly buzgón és kitartóan fáradoztak, jegyzőkönyvi köszönet és elismerés szavaztassék. Lelkes éljenzéssel fogadtatik. — Napirend előtt Egerházy Lajos, újtordai lelkész, »egy erdélyi ev. ref. papi temetkezési egylet« alakítására nézve tesz — mint mondá — az értekezletre megjelent igen számos paptársainak nevében javaslatot, melynek alapszabály-tervezetét kidolgozván, az értekezlet tagjai között már ki is osztotta. A tanítóság kebelében már régebben alakult ily egyesület és áldásosán működik. Ilyenre nálunk is nagy szükség van, még pedig kántoraink bevonásával. Dr. Bartók György püspök megjegyzi, hogy ő ugyan a javaslatnak elvileg pártolója, de indítványt napirend előtt tárgyalni nem lehet. Sándor József orsz. képv. pedig azt jegyzi meg, hogy az életbelépő alapszabály értelmében is indítványt két hét előtt kell benyújtani s csak ha a választmányon keresztül ment, tárgyalható a gyűlésen. Ez értelelemben az Egerházy javaslatára vonatkozó indítványt a gyűlés a választmányhoz utalta. Erre Molnár Albert theol. tanár és értekezleti egyházi elnök lép a szószékre s »Egyházi életünk fejlesztésének eszközeiről« tartott egy, nagy gonddal kidolgozott és sok tanulmányra s még több elmélkedésre és tapasztalatra mutató értekezést. A külföldi egyházak szokásainak, intézményeinek ismertetése után hangsúlyozza, hogy a külföldeken mennyire el vannak terjedve még a nép rétegeiben is az egyházi iratok, s ezek ott a hit és a vallás erősítésére, a buzgóság és áhítat bensőségére mennyire nagy fontosságűak. Ezután a létesítendő szervezeteket fejtegeti, melyek körében, a gyermektől és a konfirmáló ifjútól az egyház felnőtt és öreg tagjaiig, minden egyes vehesse ki körülménye, viszonya, munkaképessége és feladata szerint az evangéliumszerü »jobb részt'. Mindenekelőtt a papok evangéliumi működése említendő. A jól készülés egyértelmű a híveknek a templomba való toborzására és a prédikáció meghallgatására. Azután be-