Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-03 / 22. szám

kívánják. Rövid pontokba foglalt javaslatait egyértelmüleg elfogadta a nagygyűlés. — majd Stockmayer lelkész »Gesammtschuld und Einzelschuld, Gesammtwirken und Einzelwirken* cimű, igazán szociális jellegű tárgyról értekezett. Bizonyos bibliai erővel és zamattal küzdött a tények s nem a beszéd keresztvénsége mellett. A különböző egyházakban és theológiákon elszórtan élő isten fiait össze kell gyűjtenünk minden áron. Tények s az egységes együttműködés a jelei az életeleven keresztyénségnek. Különösen éles kritika alá vette mai eredménytelen, szónoklatias istentiszteleteinket, s nem egy üdvös reformot ajánlott azok megjavítására, s épületesebbé tételére. Az előadásban helyenként túlsötéten festette a helyzetet, s több volt benne a panasz, mint a konkrét, pozitív javaslat. Különösen Stocker emelte ki az előadás érdemét, a barátságos együttérzés s együttműködés gondolatának szükségességét istenországa szolgálatában. — A harmadik nagyobb előadást Stammler tanár tartotta, ki »Az új polgári törvénykönyv szociális gondolatairól* értekezett. Egyes példákkal kimutatta, hogy az uj törvénykönyv nem betűszerinti, hanem a biró személyes meggyőződéséhez mért ítéleteket foglal magában, s hogy nem annyira formális, mint inkább erkölcsi zsinórmértéket van hivatva alkalmazni az egyes konkrét esetek megítélésében. Ez úton remélhető, hogy a jog és az igazság mindinkább és inkább fedezni fogják egymást. Az uj törvénykönyvnek motívumai kevésbé mereven jogiak, mint inkább humánus ethikaiak. — A további hosszabb-rövidebb előadások közül még megemlítjük Stöekerét, ki »A szokás s a meggyőződés egyháza közötti különbségről*, továbbá Weberét, ki »A német élclapok erkölcsi niveaujáról*, Böhmeét, ki »A nők keresztyén munkásságáról*, s Tiburtius kisaszszonyét, ki »A női orvosok kiképeztetésének helye és módjáról* értekezett. Különösen ez utóbbi előadás szolgáltatott tárgyat és alkalmat élénk diskusszióra az ellenkező nézetűek körében. Az e kérdésről felállított thezisek és antithezisek még egy következő nagygyűlésen is tárgyalás alá fognak kerülni. A jövő évi nagygyűlés helyéül Stuttgart városa tüzetett ki. — A kongresszus különben nagy működési körének sikeresebb felölelése céljából 7 bizottságot nevezett ki, és pedig a hitvallás, az egyházjog s az egyházpolitika, az evangélizáció s a közösségi éiet ápolása, a szociális kérdés, a sajtó, művészet és irodalom, az apologétika főleg a természettudomány terén, a nevelés és iskola s a női kérdés körére vonatkozólag. Mint látjuk, a kongresszus az egész szociális tért be akarja vonni áldásos munkássága körébe. — A kongresszusnak évről évre kiadott »Néniét ev. évkönyve« is igen tartalmas. így az 1900. évre vonatkozó több alapos értekezést és tanulmányt foglal magában a ker. szociális élet köréből. Többi között Seeberg berlini tanár tárgyalja benne »A nők szavát az apostoli gyülekezetekben*, s behatóan magyarázza az I. Kor. levél 11. és 14. fejezetét. Tételeiből regisztráljuk a következőket : »Az egyháztörténet prófétanői nem sokat tettek, de a szent szeretet szolgálóleányai az istenországa legtiszteletreméltóbb alakjai*. »A nő természete a Mária útját jelölte meg számára*. »A nőnek legszebb feladata meghajolni az erkölcs és a tisztesség előtt«. Majd Sföcker »a néplélekrőU, Baumann lelkész pedig »a wittenbergi reformáció alapelvei szerinti államról és egyházról* értekezik. Végül van az évkönyvben egy »Vészkiáltás« is Dammann lelkész tollából »A felsőbb iskolai tanulók notórius (sic!) egvháziatlanságáról«, a minek okát a hiányos vallási nevelésben s a középiskolai vallástanítás elhanyagolásában látja. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. EGYHÁZ. A budapesti református egyháztanács május 24-én, Szász Károly püspök, első lelkész és Hegedűs Sándor keresk. miniszter főgondnok elnöklete alatt ülést tartott, a melynek egyik főtárgya a budapesti anya- és a budapesti német leányegyház között kötött egyezség megerősítése volt, a mit a tanács egyhangúlag és örömmel teljesített. Az egyesség főbb pontjai Lapunk 20-dik számában olvashatók. Majd a Baár-bizottság jelentése alapján tudomásul vétetett, hogy a Baár-alapítvány vagyona, a mely egy felsőbb leányiskola létesítésére fordítandó, immár meghaladja a 280,000 (kétszáznyolcvanezer) frtot és hogy a bizottságnak öttagú albizottsága (elnök: dr. Kiss Áron, tagok: dr. Kovácsy Sándor, Papp Károly, Szőts Farkas és dr. Vécsey Tamás) az intézet tervének kidolgozásával és azzal foglalkozik, hogy alkalmas telket keressen az intézet elhelyezésére. A főgimnáziumi igazgató-tanács jelentése kapcsán a presbitérium 100 korona költséget szavazott meg a főgimn. ifjúság ez idei tornavizsgálatára, a mely díjakkal összekötött tornaverseny lesz. Örömmel vette tudomásul az 1867-ben érettségi vizsgát tett volt tanítványok 1400 koronás alapítványát és jóváhagyta az igazgató-tanácsnak az ösztöndíjak kiosztására vonatkozó javaslatát. — Köszönettel vette Szász Károly püspök és családja által, néhai Szász Károlyné emlékére adományozott díszes ezüst urasztali kelyheket (egyet a Kálvin-téri, egyet a fazekas-téri templom számára) és az egyház szegényeinek és harangozási pénztárának adott 100—100 korona adományokat. — Végül elhatározta a presbitérium, hogy junius hó 17-én d. e. a Kálvin-téri templomban egyházközségi közgyűlést tart, a melyen egy gondnokot, 20 presbitert, 15 presbiteri póttagot és 39 egyházgazdasági tagot választ. (F.) Konfirmáció. A budapesti ref. egyházban mult hó 26-án tartatott meg a konfirmációra előkészített gyermekek vizsgálata és 27-én az ünnepélyes konfirmáció. A kálvintéri templomban majdnem 300 növendék tette le a hitvallást és az ünnepélyes Ígéretet, a mely után úrvacsora osztás volt az új egyháztagok részére. A pesti oldalon Papp Károly, a budain Haypál Benő, Kőbányán Török József, a Zuglóban Péntek Ferenc vezetése alatt folyt a konfirmációra előkészítés, s mind e helyeken külön-külön történt az úrvacsoraosztással összekötött konfirmáció. Konfirmáció-emlékül minden gyermek egy új-testamentumot kapott. Lelkészválasztás. A hajdú-böszörményi ref. egyház, megürült lelkészi állására, meghívás útján Zsigmond Sándor hajdu-szoboszlói lelkészt és esperest választotta meg. — A csabdi-i ref. egyház Hankó Gyula segédlelkészt és budapesti segéd-hitoktatót választotta meg lelkipásztorává. Az erdélyi ref. egyházkerületi értekezlet előkészítése ügyében mult hó 22-én látogatott értekezletet tartottak az egyház előkelő férfiai, Gidófalvy István egyházi főgondnok elnöklete alatt. Az elnök megnyitó beszéde