Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-20 / 20. szám

egyházi érdeket szolgálunk, ha népünknek a téli nyuga­lom idején, a vasárnapokon kivül, hetenként egyik hétköz­napon is alkalmat nyujtunk a lelki épülésre, tanulásra, kedélynemesítő szellemi élvezetre, s ez által is éreztetjük vele az egyház gondoskodásának jóltevő hatását. E célra igen ajánlható intézkedés a vallásos esték rendezése — nagyobb helyiség hiányában — az iskola-teremben. Itt következik egy programm javaslat, mely a viszonyok szerint módosítható: 1. Közének az énekes könyvből. 2. A lelkész imát mond, s egy szakaszt olvas fel a szentírás­ból. 3. Vallási, egyházi tárgyú felolvasás vagy szabad előadás. 4. A gyúl. énekkar éneke. 5. Egy vagy két vallás-erkölcsi tartalmú, a felebaráti s a honszeretet érzelmét ébresztő költemény szavalása. 6. Bezáró ima. 7. Közének kijövőre. — A felolvasásokhoz, előadásokhoz a lelkész s lelkész-tanító urak gazdag forrást találnak az egyetemes s a reformáció történetében, hazai ev. egy­házunk múltjában, a korunkban éledő buzgalommal folyó külmisszió működését rajzoló müvekben (Dietel-Mission­stunden. Leipzig. — Nt. Scholtz Ö. lelkész úr által szer­kesztett »Külmisszió*.) Továbbá hazánk, nemzetünk tör­ténetében, egyes kiváló eseményekről, egyénekről szóló rajzokban. — Indokoltnak, célszerűnek tartja-e az egylet a vallásos estéknek ily eljárással való rendezését? Ha igen, úgy az ügy érdekében jó szolgálatot tesz, ha pár­tolásának jegyzőkönyvi határozattal is kifejezést ad, s az egyleti tagokat felhívja, hogy gyülekezeteikben annak ide­jén a vallásos esték rendezését foganatba vegyék. — A témákat s a vallásos esték rendezését a magunk részé­ről is melegen ajánljuk lelkészi értekezletünk és minden egyes lelkésztársunk figyelmébe. A budapesti prot. egyházak belmissziői érte­kezlete f. hó 21-én, hétfőn este, l /2 l-kor fogja megtartani a nyári szünet ellőtti utolsó gyűlését a ref. főgimnázium nagy­termében. Előadást dr. Szabó Aladár fog^tartani »Az egy­ház és a belmisszió« cím alatt. Egyházkerületi gyűlések. A tiszántú i ref. egy­házkerület f. hó 16-án kezdte meg közgyűlését Debrecen­ben, Kiss Áron püspök és gróf Dégenfeld József elnöklete alatt. Az első napon, a püspöki jelentés meghallgatása után a különböző bizottságokat alakították meg s a kon­vent által véleményezés végett letett ügyeket tárgyalták le. — Ugyancsak f. hó 16-án nyilt meg a tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűlése is Miskolcon, Kun Bertalan püspök és báró Vay Béla főgondnok elnöklete alatt. — A gyűlések lapunk zártakor még folynak s így azokról részletes tudósítást csak jövő számunkban hozhatunk. Lelkészi értekezlet. A >siklósvidéki lelkészi kör« április 23-án tartotta értekezletét. A tagok meglehetős számban gyűltek össze. leányos Soma n.-harsányi lelkész, é' tekezleti elnök mélyen átgondolt beszéddel nyitotta meg az ülést. Behatóan foglalkozott a baranyai egyházak s lelkészek aktuális bajaival, melyeknek külső gyógyszerét az állami segélyzéstől várja; a belső javulás föltételét pedig az evangeliumi munkálkodás mélyítésében, a hívek lelki életével való behatóbb foglalkozásban keresi. Utána Lulcácsy Imre viszlói lelkész tartott felolvasást a dráva­menti reformátusok fogyásának okairól és e fogyás meg­akadályozhatásának feltételeiről. A felolvasás élénk eszme­cserét keltett. Azután az értekezlet elhatározta, hogy szépen gyarapodó könyvtára növelését fontos feladatnak tartja, s e célra a tagdíjak egy részét évenként megsza­vazza. Több helyiérdekű határozathozatal után jegyzőnek, az állásáról leköszönt Vitányi Bertalan helyébe Lukácsy Imre választatott meg. A pápai ev ref. egyház Értesítője az 1900 ik évre. A gondosan szerkesztett munkálatból közöljük a következő adatokat. Az egyház népessége 1899-ben volt 1378 lélek, 17-el több mint az előző évi népességnél. Született 67 lélek, meghalt 42, házasságra lépett 25 pár. Mindennapi iskolára kötelezett gyermek volt 200, kik közül iskolába járt 193. A gyülekezet tagjai adózás tekinteté­ben 11 osztályba vannak sorozva 60, 36, 24, 18, 12, 8, 6, 4, 3, 2, és 1 korona 20 fillér évi adóval. Egyházi adó címen 1900-ra elő van irányozva 3370 korona 40 fillér. Az 1899. évi bevétel 4610 frt 34 kr., a kiadás 4402 frt 17 kr. volt, — így a maradvány 208 frt 17 krt tesz ki. A szegény-pénztárnak volt 86 frt 67 kr. bevétele, 30 frt kiadása, marad: 56 frt 67 kr. Az alapítványi tőkepénztár az 1899. évben szaporodott 770 frttal s jelenleg 14405 frt. Az 1900. évi bevétel 9261 kor. 14 fillérben, a kiadás ugyanannyiban van előirányozva. Végül közli az Értesítő azok névsorát, kiket az egyház s a nőegylet segélyezett s kik könyveket ajándékoztak egyházi célokra. Az alsó-borsodi ref. egyházmegye közgyűlése mult hó 25-én folyt le Sályban. Az istentisztelettel meg­kezdett gyűlésen az első fő tárgy Tóth Dániel esperes jelentése volt. Ennek meghallgatása és jegyzőkönyvbe ikta­tása után a gyűlés táviratilag üdvözölte Kun Bertalan püspö­köt 50 éves miskolci papsága alkalmából. Az újonnan választott tanítók beerősítése és felesketése után kisebb fontosságú, belkörü ügyeket intéztek el; kerületi képviselő­kül pedig megválasztották, az elnökségen kivül Makláry Károlyt, Sólyom Gyulát, Bodolay Istvánt egyházi-, Papp­szász [Lajost, Mikuleczky Istvánt és Sturman Györgyöt világi részről. A tornai ref. egyházmegye mult hó 19—20. napjain tartotta meg tavaszi közgyűlését a b.-lenkei egy­házban, Ragályi Géza esperes és Lakatos Miklós gondnok elnöklete alatt. A közgyűlés örvendetesen vette tudomásul az esperesi jelentésből, hogy az egyházmegyében az egy­háziasság és hitélet semmi hanyatlást sem mutat. Kitérés egy sem fordult elő; a házasságkötéseknél nem történt kárunkra megegyezés és az egyházi áldást minden esetben igénybe vették. A jótékony adományok összege a mult évben 1054 kor. 38 fillért tett ki, s a gyülekezetek az egyházi épületek fentartására és javítására 7260 korona 80 fillért fordítottak. — A számvevőszék jelentése szerint a gyülekezetek készpénze 70,096 korona; adósságuk pedig 23,174 kor. Örvendetes jelentést tettek a népiskolák álla­potáról is. Az iskolák V3 -ad része kitűnő és elégtelen eredményű nincs egy sem. Fontos tárgya volt még a közgyűlésnek a Miskolcon felállítandó tanítónő-képezde ügye, s elhatározták, hogy ennek felállítása érdekében a kerület útján feliratot intéznek a konventhez, s belkörü­leg is, részint hivatalos, részint egyháztársadalmi úton legszélesebb mozgalmat és gyűjtést fognak indítani. Kerü­leti képviselők, az elnökségen kivül Arday J. Dániel, Petri József, Lovász Dezső és Oengery Dezső lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents