Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-13 / 19. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kia<ló-hivatni : Uornyánmki/ Viktor könyvkerenhedé-ie (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjeleiiik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 9 kor.; egész érre : 18 korona. Egyes atáni ára 40 fii. Jövő zsinatunkról. Az abauji egyházmegye f. évi ápril 3-án tartott közgyűlésére beterjesztett esperesi jelentésemben, megemlékezvén a többek közt az egyházi adózás mórtékére és rendszerére vonatkozó egyetemes összeírásról, végkövetkeztetésül azt mondám, hogy « egyházi adózási rendszerünket nagyban reformálni s méltányosabb alapokra helyezni szükség. Ez lesz, szerintem, legfőbb feladata 1901-ben összeülendő egyetemes zsinatunknak, melynek előkészítése azonban, még eddig legalább, az illetékes körökben nem jött szóba a. Egyetemes Konventünk, mely »minden zsinatra az előmunkálatokat elkészíti a (E. T. 58. §. f) pont), ugyancsak f. évi ápril hó 24—27. napjain ülésezett. Üléseinek folyamán egymásután merültek fel a fontosabbnál fontosabb ügyek, melyek, a tartandó zsinatra való előkészítés végett, mielőtt a konventen tárgyaltatnának, az egyházkerületekhez és egyházmegyékhez tétettek le. Szóba került, a lapokban közlött tudósítások szerint, a megtartandó zsinat ideje is, mely, egyik nagy tekintélyű felszólaló szerint, 2—3 év múlva, vaggis 1902-ben vagy 1903-ban fog eljönni. Megvallom, nagy meglepetéssel olvastam e nyilatkozatot. Egyházi törvényeink 87. §-aszerint »a zsinat rendszerint 10 évenként tartatik ; ha azonban az egyházkerületek többsége, az egyetemes egyház érdekében s halasztást, nem szenvedhető indokokból rendkívüli zsinat összehívását látjaszükségesnek, annak egybehivasa tárgyában az Egyetemes Konvent intézkedik«. Nyilván következik az idézett szakaszból, hogy a zsinat rendes egybeülésének ideje minden 10-ik óv; szükség esetén azonban a 10 évi határidő előtt is összehívandó a rendkívüli zsinat; mindkettő természetesen az 1790/91: XXVI. törvénycikk 4. §-ában kikötött előfeltételek teljesítése után. Egyházi Törvénykönyvünkben, ezzel a szóval: ^rendszerint a., mindig az általános szabály vagy rendelkezés fejeztetik ki, a mint azt, a szó helyes értelmén kivül a 60., 238., 294. §-ok is nyilván bizonyítják; az általános szabály vagy rendelkezés alól csakis az esetben engedtetvén kivétel, ha az a törvénykönyvben kifejezetten rendelve van. A 87. §. tehát általános szabályul kimondja, hogy zsinat 10 évenként rendesen tartandó; de nyomban ós kifejezetten utána teszi a kivételt is*, hogy t. i. szükség esetén, a legközelebbi rendes zsinat megnyitásától számított 10 óv letelte előtt is összehívható a rendkívüli zsinat. Arról azonban, hogy a 10 évenként tartandó rendes zsinat határideje vagy megtartása, szükség esetén, vagy inkább szükség fenn nem forgása esetén elhalasztható és továbbtolható lenne, Törvénykönyvünk egyetlen szót sem szól; erre nézve kivételt nem statuál ós felhatalmazást nem ad. Nyilván bizonyítja ezt, a törvény szövegének ós szellemének helyes értelmezésén kivül azon felirat is, mely 1891 április 20-án, az Egyetemes Konvent egyházi ós világi elnökeinek aláírásával, az egybehívandó zsinat engedélyezése végett () cs. és ap. királyi Felségéhez intéztetett; mely feliratnak 3-ik bekezdésében szóról szóra ez áll: »szentesített egyházi törvényünk maga is előírja, hogy rendszerint tíz évenként zsinat tartassék«. Mindezekből szerintem egyéb nem következik, mint az, hogy egyetemes zsinatunk tiz évenként, tehát legközelebb 1901-ben mindenesetre egybehívandó és megnyitandó; ha csak azt a királyi engedély megtagadása, vagy valami vis major lehetetlenné nem teszi. Vis majornak pedig, a törvény határozott rendelkezésével szemben, semmi esetre nem fogadhatom el azt az állítást vagy akár tényt, hogy az előmunkálatokkal elkéstünk.