Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-22 / 16. szám

»Magvar Szó« f. hó 14-iki száma, az illető felek által kiállított nyilatkozatokat tett közzé, a melyek azt mutatják, hogy a budapesti anyakönyvi kerületek némelyikében magok az anyakönyvi hivatalnokok fogdossák a lelkeket a róm. kath. egyház részére; készségesen útbaigazítván a feleket, ha a róm. kath. egyház javára kívánnak egyezkedni és szándékosan és céltudatosan vezetvén félre, ha az egyesség a prot. egyházak javára céloztatnék. E visszaélések miatt a budapesti ref. egyház panaszt tesz a belügyminisztériumnál ; de mi is a legsürgősebben követeljük azok megszüntetését. Egyetemes konventünk írja ezt az ügyet is tárgysorozatába és emelje fel tiltakozó és orvoslást követelő szavát. De terjeszsze ki figyelmét arra a körülményre is, a mi szintén igen nagy sérelem, hogy a polgári anyakönyvvezetők a házasuló felek vallását nem az L868. LIII. t.-c. értelmében állapítják meg, hanem azon az alapon, hogy milyen vallású lelkész keresztelte meg az illetőt. Több esetet tudunk már, hogy ily módon a szórványokban, vagy vegyes vallású községekben, vegyes, sőt tiszta ref. házasságból született, de róm. kath. lelkész által keresztelt egyéneket a polgári anyakönyvvezetők római katholikusoknak minősítettek. Ezeket a sérelmeket sürgősen orvosolni kell. Felhívjuk azért reájok az illetékes egyházi főhatóságok komoly figyelmét. Egyházmegyei gyűlés. A nagyhétolyi ref. egyházmegye május hó 2-án Nagykárolyban fogja közgyűlését megtartani. Lelkészbeiktatás. Losonczy Endre kunágotai ref. lelkészt f hó 8-án iktatta be uj hitvallásba Szabó János esperes. Esperesválasztás A mezöföldi ref. egyházmegye szavazatbontó bizottsága f. hó 5-én bontotta fel a gyülekezeteknek a megürült esperesi tisztségre beadott szavazatait. A beérkezett 37 szavázatból 29-cel id. Mcdgyaszay Vince balatonfő-kajári lelkész választatott meg az egyházmegye esperesévé. Az uj esperest szívesen üdvözöljük! A protestánsok tömörülése cím alatt lapunk szerkesztője igen figyelemre méltó cikket irt a »Magyar Szó« f. hó 15-ki számába. Cikkében nagy igazán mutat reá, hogy hazánkban nincs a protestantizmusnak társadalmilag szervezett egységes élete. Alig van benne számottevőbb társadalmi tömörülés. Egyházi irodalom, sajtó, humanitárius célok, egyesületi élet, belső missziói törekvések stb. stb. kerületenként és megyénként elszigetelve, a partikularizmus béklyóiban szorongva tengődnek. Ezért a magyar protestantizmusra néz ve életkérdés a társadalmi tömörülés: hogy nagyobb társadalmi jelentőségre emelkedjék, hogy a benne rejlő vallási és egyházi, etikai és kulturális, humanitárius és liberális erőket és eszméket sikeresebben kifejthesse. Társadalmi tömörülésre utalja a folyton növekvő külső nyomás és a belső egyházi erőknek, a hit energiának meggyengülése is. A tömörülésnek legelső sorban is a testvér prot. egyházak közös munkálkodásában s erejöknek az evangéliumi célokra való egyesítésében kellene megtörténnie. Azután tömörülnünk kellene az irodalmi téren, támogatva és felkarolva a Prot. írod. Társaságot, az egyházi és vallásos lapokat és csoportosulnunk egy oly napilap köré, a mely a protestáns ügyeknek mindenkor és készséggel tért nyit. Tömörülnünk kellene az egyesületi tevékenység fokozására is és minél nagyobb számban szerveznünk a ker. ifjúsági és a ker. ncegylefeket. — Vajha meghallanák a hívogató szózatot mindenfelé! (H.) A fehér komáromi evang. egyházmegye lelkészeinek, Baltik Frigyes püspök elnöklete alatt f. hó 4-én Székesfehérvárott tartott értekezletéről már megemlékeztünk röviden lapunkban; de most, hogy a részletes értesítés előttünk van, újra visszatérünk reá, mert mind Baltik püspök úr beszéde, mind a tartott értekezések meg érdemlik, hogy bővebben szóljunk rólok. Tudósításunkat, az »Evang. Egyh. és Iskola« alapján a következőkben adjuk. Az értekezletet Baltik püspök úr nagyszabású beszéddel nyitotta meg, a melynek mindjárt a kezdetén kijelentette, hogy nem holt, mulandó örökség kiosztása jövetelének a célja, hanem hogy az igaz hit élő forrásai által új erőre s buzgóságra emelje a sziveket. (Mint az apostoli egyházban közös gyűléseket tartottak, hogy Isten országának terjesztésénél a szükséges dolgokról határozzanak; mint Luther egyházlátogatás cimén felkereste lelkésztársait és segédkezet nyújtott nekik a lelkipásztorkodás terén: úgy kell egyesült erővel munkálnunk, mert az idők most is gonoszak. Hazánkban is, míg az üldözések a pásztorokat el nem szakították a nyájtól, gyakorlatban voltak a közös fraternitási értekezletek, hogy gondoskodjanak a hívek lelki tápláltatásáról. — Most is szükség van a hitélet fejlesztése felett tanácskozni, mert a hithűség és egyházszeretet meglazult s a reverzálisok révén évről-évre nagy a veszteség. A baj ellen külső és belső védekezést kell megállapítani. A külső védekezés abban álljon, hogy minden egyháztag tudatában legyen evangélikus voltának ; a belsőre nézve pedig a baj okát nem az ellenfél eljárásában, de a mi hitfeleink vallásos közönyében kell keresnünk. Ez ellen pedig más óvszer nincs, csakis Urunk evangeliuma, a mely isteni erő minden hívőnek üdvösségére. A hitélet fejlesztése drága kincs; ez az alapja a családok és társadalom békéjének, a haza üdvének és az egyház felvirágzásának. — A püspöki megnyitó beszéd után Jánosy Lajos komáromi lelkész tartott felolvasást az egyházpolitikai törvényekről, a melyekben az evangéliumi szellem diadalát látja. A polgári házasság igazságos, mert az egységes nemzeti házasságjogot alkotta meg. a mely egyenlő mértékkel mér minden honpolgárnak. Egyedül a gyermekek vallásáról szóló törvény nem volt tekintettel a gyakorlati életre, s nem számolt a tényleges viszonyokkal. A néppárt által hirdetett és követelt revizió ellen küzdeni kell a prot. egyházaknak, és sürgetni kell az 1848. XXII. t.-c. szellemének megvalósítását. — Az értekezést bírálatra Horváth Sándornak adták ki. — Hering Lajos esperes bemutatta ezután a bel misszió tárgyában kidolgozott szabályrendeletet, a melynek részletes megvitatására bizottságot küldött ki az értekezlet. — A következő tárgy Holkó Mihály ondódi lelkész értekezése