Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-08 / 14. szám
az így mutatkozó aránytalanság mégis kedvetlenséget és keserűséget szül. ^Protestáns Néppárt.« Néhány ultramontán izű politikai napilap, a melyeknek szerkesztőségeiben bizonyára van egy csomó a »Pázmány-egyesület* tagjai közül, az utóbbi időben tendenciózusan vádolja a protestánsokat a »protestáns néppárt* alakítás szándékával. Erre a vádra lapunk mult heti vezércikke megadta már a méltó feleletet; de megadta már a »Magyar Szó« is, a melyet, a miatt, hogy a protestáns ügyeknek is rovatot mert nyitni, e protestáns néppártalakítás organumának akartak minő síteni a jezsuita ultramontanizmus és az ezzel egy hajóban evező napilapok. Mult vasárnapi számában kijelenté a »Magyar Szó«, hogy ő semmiféle külön protestáns politikát nem akar csinálni, sem pedig nem akar a »protestáns néppárt* organuma lenni, mert ilyen párt nincs; annak szervezése képtelenség, s ilyen dologba a protestánsok józan észsze! bele sem mennének. Az ő politikája, a magyar, szabadelvű politika; az egyenlőség politikája nemcsak az egyénekkel, hanem az egyházakkal szemben is. »S mert politikai álláspontunk ez — mondja — épen azért találtuk szükségesnek, hogy a protestáns ügyekkel bővebben foglalkozzunk, mint egyéb laptársaink, melyek Magyarország egyházi életének épen ezt a részét eddig erős egyoldalúsággal elhanyagolták. Egyszerűen nem csuktuk be erőszakosan a szemünket ama nagy kulturai és társadalmi kérdések előtt, melyek a protestáns egyházi eletből indultak ki és részben ott is jutnak megoldásra, s megnyitottuk nekik a napi-sajtó publicitását. Nem tettünk mást, mint — ha szabad így szólanunk — kivettük a véka alól az oda rejtett világosságot.* — Folyó hó 3-diki számában pedig ezt jelenti ki: »Mi nem vagyunk felekezeti újság, nem vagyunk kálvinista lap ; mi magunk tiltakozunk a legélesebben olyan gondolat ellen, mely a protestánsokat politikailag akarná párttá tömöríteni. Kijelentjük tehát még egyszer — ha tetszik, tessék egyszer már megérteni a világos magyar beszédet, — hogy mi magyar lap vagyunk és semmi más. Mi csali azért szerveztük a protestáns hir-rovatot, mert a többi ál-szabadelvü újság kizárja őket* A »protestáns néppárt* alakítás vádját szinten hatalmas erővel utasítja vissza, a nevezett lap ugyancsak e szamában Dr. T. I. (dr. Tüdős István ?) s nagy igazán mondja, hogy az ultramontán járszalagon vezetett napisajtó a »protestáns néppárt« és a felekezeti harc rémét látja, mert akadt végre egy lap, a mely megnyitotta hasábjait a protestáns ügyek számára; de azt egészen természetesnek tartja, hogy az ultramontanizmus egész seregét teremtette meg a legújabb időben a kizárólag felekezeti politikai sajtó-organumoknak. — Örülünk rajta, hogy a »Magyar Szó« maga is igazolja azt, a mit róla mult számunkban írtunk, t. i. hogy egyáltalában nem protestáns politikai sajtó-organum, hanem csak független, szabadelvű lap, a mely csak magyar és szabadelvű politikájából kifolyólag karolja fel a mi, eddig igen elhanyagolt ügyeinket és érdekeinket is. Némuljon el azért a csúnya inszinuáció és legyen vége a politikai rágalmazásnak ! A nagyszalontai ref. egyházmegye mult hő 29-én tartotta meg közgyűlését Nagy-Szalontán, Széli Kálmán esperes és Tisza Kálmán gondnok akadályoztatása miatt, dr. Balogh Elek legidősebb tanácsbiró elnöklete alatt. Széli Kálmán esperesi megnyitóbeszédében sajnálattal jelentette, hogy Tisza Kálmán gondnok betegsége miatt meg nem jelenhetett; majd Tisza Kálmánnak a dunántuli ref. egyházkerületi 'gyűlésen mondott beszédét ajánlotta a gyűlési tagok és az egyházak vezetőinek komoly figyelmébe, főként abból a szempontból, hogy mindenki igyekezzék a maga körében kötelességeinek hiven megfelelni. Az esperesi jelentés részletesen számolt be az egyházmegye viszonyairólj és reá mutatott az örvendetes jelenségek mellett a nem örvendetesekre is. Beteges jelenség az, hogy a 774 házasságnál 53 esetben mellőzték a felek az egyházi esküt; a 3378 újszülött közül 46-ot nem kereszteltettek meg a szülők és a 2375 halott közül 33-at egyházi szertartás nélkül temettek el. Kiléptek az egyházból 92-en; az 1898-évi állapotokhoz képest azonban már javulás mutatkozik. A 6 —12 éves tankötelesek száma 9064; tényleg iskolába jár 92 58%, — nem jár 742%• A 13—15 éves tankötelesek száma 3394; tényleg iskolába jár 62'53%, — nem jár 37-47%- Építkezés és javítás történt 43 anya és 5 leányegyházban, összesen 25,034 frt 48 kr. értékben. Összes adományok és hagyományok 7350 frt. Népmozgalmi adatok: 45 egyház, 6 leányegyház, 221 fiókegyház és 3 missziói kör van az egyházmegyében. Lelkek száma 81.614. Szülöttek száma 3378 (4'13 százalék). Meghaltak 2375-en (2'91 százalék). Ujházasok 774 (0'94 százalék). Lelkészek száma 46, segédlelkészek száma 5. Lelkésztanár 3. Tanítók száma 94. — Az elintézett folyó ügyek közül nevezetesebbek a következők: A Nagyváradon tervezett tanítónőképző intézet felállítási költségeire nézve javasolja az egyházmegye, hogy kéressék fel a tiszántúli egyházkerület, hogy az internátus költségei pótlására 10 évre megszavazott 2000 korona a tanítónőképző intézet, költségei fedezésére fordíttassék, még pedig állandóan. Ezenkívül társadalmi úton is mozgalmat fognak indítani. Egyházkerületi képviselőkül megválasztattak: egyházi részről rendes tagokul: Balogh Ambrus és Nagy Imre ; póttagokul: dr. Márk Ferenc és Sipos Imre. Világi részről: gróf Tisza István, Benedek László mint rendes tagok; dr. Balogh Elek és Hadházi Kálmán póttagok. A beregi ev. ref. egyházmegye tiszaháti lelkésziköre március 12-én Vásáros-Naményban Zámbory Béla badalói ref. lelkész elnöklete alatt tartotta meg tavaszi értekezletét. A tartalmas elnöki megnyitó beszéd után Körössy Fái lelkész az 1899. áprilisi konvent 76. jkvi száma értelmében az egyházi adóknak bírói, illetve közigazgatási uton való mikénti behajtásáról tette meg javaslatát. Az értekezlet 3-ik pontját ifj. Lánczy József csarodai lelkésznek, a ref. egyház liturgiájának kérdésével foglalkozó tanulmánya töltötte be. A kongruának minden levonások nélkül való mielőbbi utalványozása érdekében a kör a legközelebbi egyházmegyei gyűlésen állást foglal. Végül elhatározták, hogy az egyházmegye összes gyülekezeteinek a Prot. írod. Társaságba való belépését az egyházmegyei gyűlésen szóvá fogják tenni. (Debr. Pr. L.) Nagyhéti ref. istentiszteletek Budapesten. Nagypénteken & Kálvin-téri templomban délelőtt 9 órakor prédikál: Kájel József dömsödi lelkész és úrvacsoraosz.tásnál ágendázik: Kóréh Endre; 12 órakor: Török Imre tiszaroffi lelkész és úrvacsoraosztásnál ágendázik: Papp Károly ; d. u.: Hankó Gyula ; a Rózsa-utca 20. sz. a. imaházban prédikál: d. e. 10-kor: Székely József; az Alföldiutca 13. sz. a.: Fábián János; a mester-utcai iskola termében: Kovács Lajos ; a külsö-váci-úti iskola nagytermében: Hankó Gyula; — Budán a fazekastéri templomban d. e.: Haypál Benő; d. u. Kovács Emil. — Húsvét vasárnap: a Kálvin-téri templomban d. e. 9 órakor prédikál: dr. Baltazár Dezső, úrvacsoraosztásnál ágendázik: Székely József; 12 órakor: Papp Károly és úrvacsoraosztásnál ágendázik : Kóréh Endre; d. u. Könyves Tóth Sámuel a Rózsa-utca 20. sz. a. 10 órakor prédikál és úrvacsorát oszt: Könyves Tóth Sámuel; az Alföldiutca 13. sz. a. prédikál és úrvacsorát oszt: Kóréh Endre; a mester-utcai iskola nagytermében prédikál és úrvacso-