Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-08 / 14. szám

határokon lakó és a gyógyhelyeken működni kivánó orvosok, hatósági engedély alapján, a két állam határzónájában, illetőleg oly gyógyhelyeken, a melyeket mindkét állam polgárai látogatnak, orvosi gyakorlatot űzhetnek; valamint meghagyatott annak a lehetősége is, hogy az orvosi tanácskozásokban, az arra meghivott orvosok mind a két állam területén részt vehessenek.« A felső oktatás terén az 1897/98. tanév folyamán történt intézkedések közö't fontos ama rendelet is, a melylyel kimondatott, »hogy külföldi állampolgárok, ha hazai egyetemeinkre rendes hallgatókul kivánnak felvétetni, a magyar nyelv és irodalomból, nemkülönben a magyar történelemből kiegészítő érettségi vizsgát tenni nem kötelesek.* Ezen intézkedésre, mondja a miniszter, azért volt szükség, hogy egyetemeink kulturális missziójukat keleten is érvényesíthessék és a Balkán-államokból egyetemünk orvosi karát felkereső néhány ifjút tőlünk el ne riaszszuk kiegészítő érettségi vizsga megkövetelésével, a melyet tőlük a külföldi egyetemeken sem kivánnak meg. A budapesti »Menza Akadémika* rövid néhány év alatt, az egyetem egyes lelkes tanárainak közreműködése, egyes lelkes polgárok és hatóságok áldozatkészsége mellett, csekély kezdetből elég magas polcra emelkedett és a szegény tanulókra nézve áldásos működését ma már elég széles körben teljesítheti. Az egylet ma 177,468 korona vagyon felett rendelkezik és mintegy 15,600 koronát fordíthat segélyezésekre évenként; mely összeg terhére az 1897/8 tanév I. felében 86-an, a II. félévben pedig 115-en részesültek ebéd és vacsora, vagy csak ebéd, esetleg félebéd segélyben. A kolozsvári egyetem tanárainak fizetése 6000 koronára emeltetett, a mivel a tanárok jogosult kívánsága nyert kielégítést es megszűnt annak még a látszata is, mintha a két tudomány-egyetem nem volna minden tekintetben egyenlő. Az egyetemek és felsőiskolák minket érdeklő fontosabb statisztikai adatai a következők: a budapesti kir. egyetemen volt az első félévben 5048, a másodikban 4588 tanuló. Jog és államtudományi karon volt 389; orvostudományi 55; bölcsészetin 88; gyógyszerészi tanfolyamon 17 ev. ref. vallású növendék. — A kolozsvári egyetemen volt az első félévben 884, a második félévben 833 tanuló, és ezek közül a jog és államtudományi karon 119, a orvostudományin 28, a bölcsészetin 78, a mennyiségtan és természettanul 25, a gyógyszeszin 2 ref. növendék. Az öt ev. ref. hittani intézetnek volt 1897/8 évben 180 növendéke. Érdekesek és főként tanulságosak theol. intézeteinkre azok az adatok, a melyek feltüntetik a növendekek számát 1881-től fogva. 1881-ben volt: 420: 1882-ben 419; 1883-ban 452; 1884 ben 399; 1885-ben 361; 1886-ban 312; 1887-ben 271 ; 1888-ban 256; 1889-ben 259; 1890-ben 230; 1891-ben 240; 1892-ben 228; 1893-ban 206; 1894-ben 198; 1895-ben 174; 1896-ban 168 ; 1897-ben 157; 1898-ban 180 növendék. Ezek a számok mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a papi pályára lépő itjak száma évről évre aggasztólag fogy. Hogy mi idézte elő ezt a fogyást, nem feladatunk most kutatni; de egyházunk vezetői kell, hogy gondolkozzanak felette és megkeressék ellene a legalkalmasabb gyógyszereket; mert ha így haladunk, papok nélkül maradnak gyülekezeteink. Jogkari és jogakadémiai ev. ref. vallású hallgató volt 1881-ben 459; 1898-ban 853; orvos-sebész-kari hallgató volt 1881-ben 143; 1898-ban 83; műegyetemi hallgató volt 1881-ben 51; 1898-ban 137; bölcsészeti hallgató volt 1881-ben 72; 1898-ban 191. Általában felsőbb tanintézetet látogatott 1881-ben 759; 1898-ban 1283 ev. ref. vallású tanuló. A más vallású növendékek a felsőbb tanintézetekben 1881 — 1898 között következő adatokat szolgáltatják: a hittudományi szakon voltak, róm. katholikusok 1881-ben 712-en, 1898-ban 753-an ; a görög katholikusok 1881-ben 233-an, 1898-ban 140-en. görög-keletiek 1881-ben 153-an, 1898-ban 129-en, ágostai evangélikusok 1881-ben 207-en, 1898-ban 152-en, unitáriusok 1881-ben 10-en, 1898-ban 10-en. — A jogi karon róm. kath. 1881-ben 1105, 1898-ban 1984, orvosin 1881-ben 293, 1898-ban 210, műegyetemen 1881-ben 204, 1898 ban 452, bölcsészetin 1881-ben 217, 1898-ban 417. — Izraelita volt különböző felsőbb intézetekben, 1881-ben 1159, 1898-ban 2029 növendék. Az izraeliták míg az orvosi karon folytonosan fogynak, 1881-ben 488, 1898-ban 346 volt izraelita, addig minden más tudománykaron gyarapodnak. A jogi karon volt 1881-ben 422, 1898-ban 1057, műegyetemen voltak 1881-ben 184-en, 1898-ban 487-en, a bölcsészeti karon 1881-ben voltak 51-en, 1898-ban 107-en. Ezek az adatok mind azt bizonyítják, hogy korunk nevelési iránya nagyon is reális, mert a felsőbb intézetek közül azokat keresik fel nagyobb számmal, a melyek nagyobb jövedelmet ígérnek a küzdők számára. (Folyt, köv.) Keresztesi Samu. TÁRCA. Pár szó a Lónyay-esaládról. Sok téves vagy elferdített adat látott utóbbi időkben napvilágot a Lónyay-család egyes tagjairól, abból az alkalomból, hogy e család egyik leszármazója és Stefánia özvegy trónörökösné közt házassági frigy létesült. Legkisebb még e tévedések közt, hogy sokan a vőlegény geneológiáját is tévesen vezették le. Lónyay Elemér, mint tudjuk, néhai Lónyay Ödönnek fia, s unokája az 1869-diki országgyűlésen is még szerepelt Lónyay Gábornak, a ki viszont a század elején élt, szintén országgyűlési követ és ungmegvei adminisztrátor, Lónyay Gábornak volt fiai Ennek a Lónyay Gábornak atyja Lónyay János, anyja pedig szintén Lónyay Florentine volt. Az exotikus nevek a családnak ugv látszik némileg hagyományai közé tartoznak, mert ennek a Florentinának nővére is Argenie