Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-01 / 13. szám

ményezéséért. így lehet megismernünk legjobban bajainkat, szükségeinket és teendőinket, s így lehet egyesíteni az erőket a nemes munkára. Isten áldása legyen a megkez­dendő konferenciákon. Az erdélyi ref. egyházkerület igazgató-tanácsa f. hó 22 -én tartott ülésében, kisebb adminisztratív ügye­ken kivül nagyobb jelentőségű kérdésekkel is foglalkozott, így az >erdélyi püspöki« cím kérdésében elhatározta, hogy ismeretes memorandumát az összes prot. egyház­kerületekhez megküldi és az odiózus ügy kedvező elinté­zéséhez támogatásukat kéri. Nagy érdeklődéssel, de egy­szersmind mély megdöbbenéssel találkozott Bartók György püspök pontos statisztikai adatokkal támogatott jelentése, arról az imminens veszedelemről, mely az erdélyrészi kálvinizmust s ezzel együtt a magyarságot fenyegeti, az ijesztő mérvben szaporodó lelkész-hiány miatt. Hatvankét anyaegyházközség s az ezekhez tartozó száznál több leány-egyház, együtt mintegy 25,000 magyar lélekkel kénytelen nélkülözni a lelki gondozást. A fenyegető vesze­delem épen a nemzetiségileg legexponáltabb vidékeken élesedett ki, hol a kálvinisták kisebb csoportokban élnek, s így anyagi erejük sincs ahhoz, hogy papi állomásaik javadalmát följavítsák s ez úton a papi állás betöltését siettessék. Szükségesnek tartottam — mondja a püspöki jelentés — e köztudatú de most statisztikai adatokkal is kiegészített tényeket bejelenteni, hogy a fenyegető ve­szedelmekre a magyar kormány és közélet vezető férfiai­nak figyelmét, alkalom adtán, újra meg újra fölhívjuk, erőink elégtelenségét föltárjuk, a segítő kéz nyújtását a nemzeti munkában kérjük, sürgessük s ha kell : követel­jük. Az igazgató-tanács kimondotta ez alapon határozati­lag, hogy sürgető kérést intéz a közoktatási minisztérium­hoz a kongrua-segélyeknek, különösen ezen exponáltabb helyzetű papi állomások javára leendő sürgős kiutalása iránt, hogy az üres állomások betöltése ily módon meg­kísérelhető legyen; de egyúttal kérést intéz az egyetemes konventhez is az iránt, hogy lehetőleg mielőbb készítse elő az egyetemes zsinat összehívását, s annak legsürgő­sebben elintézendő feladatai közé jegyezze elő a papi kvalifikácionális törvény módosítását, oly irányban, hogy a végzett papjelöltek, 3—5 évre terjedő segédlelkészkedés mellőzésével is rendes papi állomást nyerhessenek. Kongrua utalványozás. I. A dundntuli ev. ref. egyházkerületben a lelkészi illetményeknek 1200 koro­náig való kiegészítésére a következő összegek utalvá­nyoztattak: (III. részlet.) /. Belső-somogyi egyházmegye. Beleg 268 k. 90 f., Böhönye 38 k. 69 f., Hedrahely 263 k. 36 f., Hencse 355 k. 43 f., Kis-Kovácsi 401 k. 82 f., Magyar-Áfád 62 k. 94 f, Magyar-Szomajom 123 k. 62 f., Nemes-Kisfalud 553 k. 3 f., Szent-Benedek Bárd 329 k. 34 f., Somogy-Udvarhely 649 k. 32 f., Zselic Kisfalud 41 k. 93 f., Pettend 77 k. 15 f., Nemeske-Kis-Tamási 22 k. 59 f., II. Komáromi egyházmegye. Alistál 153 k. 56 f., Alsó-Szőlős 326 k. 62 f., Csihz-Radvány 292 k. 56 f., Csuz 435 k. 54 f., Duna-Radvány 580 k. 65 f.. Ekei 128 k. 63 f., Förge-Patony 466 k. 73 f., Hodos 197 k 34 f.. Jóka 241 k. 81 i., Kis-Mánya 277 k. 91 f., Kulcsod 392 k. 13 f., Mad 197 k. 6 f., Megyercs 280 k. 11 f., Nagy-Keszi 180 k. 80 f., Nagy Tanv 25 k. 44 f., Nyitra 847 k. 34 f., Ó-Gyalla-Bagota, 397 k. 43 f., Padány 166 k.43f., Patas 372 k. 44 f., Pozsony 423 k. 48 f. III. Örségi egyházmegye. Kerka-Németfalu 628 kor. 74 fill., Nagy-Rákos 730 k. 41 f., Őri-Szent-Péter, 172 kor. 43 fillér, Szalafő 489 k. 42 f., Szentgyörgyvölgye 432 k. 64 f., Terestyén-Szecsőd 116 k. 37 f. IV. Pápai egyházmegye. Pázmánd 33 k. 5 f. V. Veszprémi egyházmegye. Tihany 572 kor. 86 fill. — II. A tiszántúli ref. egyházkerületben: Micske 349 k. 10 f., Bene 518 k. 16 f., Bilke 1044 k. 65 f., Uj-Léta 291 k. 55 f., Fekete-Patak 211 k. 45 f., Bökény 613 k. 30 f., Francsika 533 k. 82 f., Tisza-Újlak 228 k. 80 f., Bere 507 k. 87 f., Dengeleg 532 k. 70 f., Gebe 276 k. 50 f.* Gencs 437 k. 93 f., Iriny 726 k. 79 f., Kis-Szekeres 392 k. 28 f., Kis-Namény 204 kor. 62 f., Komlód-Tótfalu 369 k. 82 f., Kér-Semjén 342 k. 66 fill., Matolcs 111 kor. 32 fill., Majtis 442 kor. 47 f., Penvige 380 k. 81 f. Összesen: 8516 k. 60 f. Erdély és az ultramontánizmus. A mint az Evang. Egyh. és Iskolában olvassuk, az erdélyi reform, egyházkerület pünkösd utáni csütörtökön egyházi értekez­letet tart, a melyen a legfőbb tárgyat azoknak a módo­zatoknak a megbeszélése fogja képezni, a melyekkel a protestáns érdekeket meg lehet védelmezni az újabban mutatkozó ultramontán törekvésekkel szemben. Helyes dolog gondolkozni a védekezés eszközei felett; óva figyel­meztetjük azonban erdélyi lelkésztársainkat, hogy az egy­ház és a protestantizmus ügyét össze ne keverjék a poli­tikával, és kérjük őket, hogy mikor a védekezés felett értekeznek, azt ne csak a külső dolgokban keressék, hanem legfőképen és legelső sorban az egyház belső építésében. Ha az egyházi élet élénk, öntudatos és erős, akkor az ultramontanizmus csekély ellenség velünk szemben. ISKOLA. A közoktatásügyi kormány könyvajándéka cím alatt egy feltűnő, de igen helyes cikket olvasunk a »Nemzeti Iskola* f. évi 12-ik számában Chalupka Bezső­től, s arra vonatkozólag egy hosszabb és épolyan helyes szerkesztői megjegyzést. A cikk arról szól, hogy a köz­oktatásügyi kormány a tanuló ifjúság között az idén ki­sorsolandó jutalomkönyvül Kiss József összes költemé­nyeit jelölte ki, és morál-pedagógiai szempontból tilta­kozik ez ellen. Tiltakozását indokolja a nevezett költő verseiből vett bő idézetekkel, a melyek frivolitásuk, a modern realizmus erkölcsi bukottainak magasztalása, a buja nemi szerelem dicsőítése által nemhogy épülésére nem szolgálhatnak a serdülő ifjúságnak, sőt azt egyenesen megfertőztethetik érzéseiben és gondolkozásában. Valóban utálattal olvastuk el e szemelvényeket, s a cikk Írójával s a N. I. szerkesztőjével együtt mi is a leghatározottab-

Next

/
Thumbnails
Contents