Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-01 / 13. szám

János esperes és Nadányi Miklós gondnok elnöklete alatt. Több érdekes tárgy került napirendre; de a legnagyobb vitát a hajdu-sámsoni presbitérium által, megerősítés végett felterjesztett egyházfegyelmi szabályzat keltette. A szabályzat egész röviden és tömören foglalta egybe az egyházfegyelmi eseteket és büntetéseket, melyeknek legutolsója a gyülekezetből való kirekesztés. Pro és kontra sokat vitatkoztak felette a gyűlési tagok. Utóbbiak nem az egyházfegyelmi szabályzat ellen szálltak sikra, hanem az életbeléptetést elhalasztani kívánták addig, a mig az egyház egyeteme az egyházfegyelemre általánosan kötelező elveket nem állít fel; mert az egyes egyházközségek külön intézkedésének —szerintök — bizonyos independens színezete van. E mellett leghathatósabban Dicsöfi József debreceni lelkész érvelt, míg a szabályzatot Jánosi Zoltán sámsoni lelkész védte, és meg is védte., mert a gyűlés, a gyülekezetből való kirekesztés törlésével, a szabályzatot jóváhagyta. Dicsőfi az egyházmegyei gyűlés határozatát megfelebbezte a kerületre. Egyházi aranykönyv. Hegedűs Sándor a pozsonyi ref. egyháznak, templomalapja javára, 200 koronát adományozott. Lelkészválasztás. A nagyszénási evang. egyház Mendöl Lajos orosházi segédlelkészt, — a banai (Dunán túl) ref. egyház GyalóJcay Béla felső-gelléri lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Magyar ref. istentisztelet a Felvidéken. A nyitrai ref. misszió buzgón folytatja megkezdett munkáját a felvidéken. Legközelebb, mult hó 25-én a Miava-, Szenic-, Szakolca- és Nagyszombat-vidéki szórványok híveit gyűjtötte össze Szenicre, s részökre, az állami iskola egyik termében úrvacsorával összekötött istentiszteletet tartott. Az egyházi beszédet Sedivy László nyitrai missziói lelkész, az úrvacsorai beszédet pedig Galambos László réthei lelkész mondotta. Az alsó-borsodi ref. egyházmegye f. hó 25-én fogja megtartani közgyűlését Sályban, Tóth Dániel esperes és báró Vay Elemér gondnok elnöklete alatt. A bakonyvidéki ref. lelkészi kör (Dunántul) mult hó 5-én tartotta meg értekezletét Taápon. Az értekezleten, a mely istentisztelettel kezdődött, a kör minden lelkésze megjelent. A tanácskozás tárgyai voltak : a lelkészi nyugdíjintézet, a melyről Fodor Gyula balatonszentkirályi lelkész értekezett; — a lelkészi korpótlék, melyről Barthalos Kálmán dudari lelkészszólott; — az egyházfegyelem és a lelkészek teendője a vegyesházasságok körül, a melyeknek elsőjéről Balla Endre csetényi, másodikáról Jeremiás Béla pázmándi lelkész értekezett. Beszélgetés tárgyát képezte továbbá egy egyházmegyei monográfia irása és kiadása, valamint a tiszáninneni egyházkerületnek a lelkészi könyvtárak felállítására vonatkozó szabályrendelete. Az elsőt óhajtandónak jelentette ki az értekezlet ; az utóbbi ügyében pedig elfogadta az elnök által készített javaslatot. — Hogy ez a javaslat mit foglalt magában, valamint hogy az egyházfegyelemre és a vegyesházasságok körül követendő eljarásra nézve mi volt a határozat, arról, sajnos, nem szól semmit a Dtuli Prot. Lap, a kinek szűkszavú tudósítója útján közöltük a fentebbieket. Ezek a határozatok lettek volna pedig igazán közlésre érdemesek. A budapesti német evang. egyházközség legközelebb tartotta meg évi közgyűlését, a melyen Fuszek Tivadar felügyelő és Schranz János lelkész tették meg évi jelentéseiket. E jelentésekből kiemeljük a következőket. A gyülekezetben az elmúlt évben egyházi énekkar szerveztetett, a mely a nagyobb ünnepeken fog közreműködni. Évi járulékokból és helybérletből 5972 korona, áldozatokból és perselypénzből 892 kor. 56 fillér, adományokból és hagyományokból 262 korona folyt be. A szegényalap 2251 kor. 96 fillér, a melynek kamataiból karácsonykor 19 szegényt segélyeztek. A Luther-alapítvány 9716 kor. 86 fillér, a melynek kamataiból a mult évben öt konfirmándust ruháztak fel, 231 kor. 96 fillér értékben. A jubileumi kiházasítási alap, kamatostól 1409 korona 58 fillérre, — a Schneider Zsuzsánna-féle kiházasítási alapítvány pedig, kamatokkal együtt 13,614 kor. 40 fillérre rúg. — A múltévben született 182, konfirmáltatott 37 gyermek ; meghalt 170 egyén; házasságot kötött 75 pár; áttért 8, kitért 22; úrvacsorával élt 1600 hivő. — A gyülekezeti gyámintézet jövedelme 406 kor. 38 fill. volt, a mely hői, a rendes kiadásokon kivúl, segélyt nyújtottak néhány egyháznak és intézetnek is. — Tárgyalta továbbá és helybenhagyta a közgyűlés az 1899. évi záró-számadásokat és az 1900. évi költségelőirányzatot. A szarvasi tanítóképezdének egyszer és mindenkorra 200 koronát szavazott meg; a Wagner-féle egyházegyesítő javaslatra nézve pedig kimondta, hogy egyházalkotmányilag biztosított autonomiájához és önállóságához továbbra is ragaszkodik. Pasztorális konferenciák. Baltik Frigyes püspök igen üdvös dolgot kapcsol össze kanonika vizitációival. Minden egyházmegyében, a melyet meglátogat, a lelkészeket pasztorális konferenciákra hívja össze, a melyeken az egyházgondozás és építés fontos és korszerű kérdései kerülnek megvitatás alá. E konferenciákra nézve így ír Baltik püspök:« Tudatában annak, hogy vigyáznunk kell a hivek lelkeire, úgy, mint számadóknak és indíttatva a nehéz gondokkal telt viszonyoktól: azon meggyőződésre jutottam, hogy a hitélet fejlesztése céljából megindítsam a leghathatósabb lelkipásztori munkálkodást. Minden esperességben tartok lelkészi értekezletet, a lelkészi tevékenység irányítása és gyümölcsözővé tétele végett«. — A legelső ilyen konferencia a fehér-komáromi egyházmegye papsága részére Székesfehérváron lesz, április hó 4-én, a mikor is felolvasásokat tartanak: Hering Lajos esperes a belmisszióról, dr. Baltik Frigyes püspök a lelkészek segélyezéséről, Jánosy Lajos komáromi lelkész az egyházpolitikáról, Holkó Mihály ondódi lelkész a diaszpóra gondozásáról, (ránts Jenő fehérvári lelkész a konfirmációi oktatásról és Horváth Sándor velegi lelkész a lelkészi értekezletekről és a lelkészi és esperességi könyvtárakról. — Melegen üdvözöljük Baltik püspök urat e bölcs kezde-