Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-11 / 10. szám

kik megértvén korunk intő szózatát, ily dicséretes buzgósággal sorakoztak szeretett közegyházunk irodalmi emelésének zászlaja alá. Isten tartsa meg buzgóságukat és tegye vonzó példává többi hitfeleink előtt. Fogadja, nagytiszteletű Esperes Úr, hitrokoni szíves üdvözletünk és tiszteletünk nyilvánítását. Budapest, 1900. márc. havában Hegedűs Sándor elnök, Szöts Farkas titkár. * Az utolsó szombatos. Hazai Hugó egy kis füzetet írt nem régen az erdélyi szombatosokról s eszerint igazi szombatos ma már csak Sallós József bözödujfalusi biró és felesége Nagy Eszter. Míg a többi szombatosok teljesen zsidókká lettek, addig ezek nem tértek át, hanem igazi szombatosok. Miután gyermekeik nincsenek, bennök valószínűleg ki fog halni a magyar szombatosok szektája. * Evangélikus püspökök a minisztereknél. A mult hét elején tartott protestáns gyűlések alkalmából Pesten időző evangélikus püspökök testületileg keresték fel Széli Kálmán miniszterelnököt, továbbá Hegedűs Sándor, Darányi Ignác minisztereket és a távollevő kultuszminisztert helyettesítő Zsilinszky államtitkárt. Széli Kálmánt és Hegedüst csak azért keresték fel, hogy kineveztetésükért üdvözöljek; Darányit, hogy köszönetet mondjanak azért, hogy a földmüvelésügyi minisztérium által kiadott könyveket a lelkészeknek és a tanítóknak ingyen küldte meg; a kultuszminisztériumot pedig, hogy tájékozódást szerezzenek a kongrua kiutalványozása ügyében és azt szorgalmazzák. Mindenütt szíves fogadtatásban részesültek és Zsilinszky biztosította a püspököket, hogy a segélyek a lehet> legrövidebb idő alatt ki fognak utalványoztatni. * Ruskin és bibliája. A nemrég elhunyt legnagyobb aestetikusnak, Ruskinnak egy érdekes vallomását jegyezték föl barátai: »Im felnyitom legrégibb bibliámat.. . Lapjai megsárgultak és a használat nyomai is meglátszanak rajta. Különösen azok alapok vannak megviselve, melyeken a Királyok I. Könyvének VlII-ik és a MózesV. Könyvének VIII ik részei nyomatvák. E két fejezet megtanulása sok dolgot adott nekem. Im itt vannak a fejezetek, melyeket anyám betűről betűre megtanultatott velem s ezáltal lelkemet az egész életre megerősítette: II. Mózes XV. és XX.; II. Sámuel I r. 17. versétől a fejezet végéig; I. Kir. VIII; a zsoltárokból a XXIII., XXXII., XG, XLI., CIIL, CXII., CXIX., GXXXIX; Példb. II., III., VIII., XII. Esaiás LVIII; Maté V., VI., VII ; Ap. Gs. XXVI.; I. Kor. XIII., XV.; Jakab IV.:Jel.;V., VI. Igaz ugyan, hogy némi ismeretekre tettem szert a mathematikában, meteorológiában és más effélékben; ismereteimért sok embernek tartozom hálával, de mégis úgy találom, hogy művelődésem legbecsesebb es leglényegesebb részét azok a szentírási részek képezik, melyeket anyám válogatott ki számomra s velem megtanultatott. E szentírási helyek megóvtak sok balgaságtól; a bennök nyilvánuló isteni bölcseség alkalmas védőm volt minden félelem, kételkedés avagy vétek ellen. Soha sem mellőztem a parancsot, melyet sokszor kellett ismételnem: »az irgalmasság és tökéletesség soha ne hagyjanak el tégedet*. (Gs.) * A pápás türelmetlenségnek egy nem épen ritka neméről értesít a külföldi sajtó. Nemrégiben meghalt a bajorországi Ágosta polgármestere, Fischer, a ki mint r. katholikus, vegyesházasságban élt s egyetlen leányát prot. szellemben neveltette. Temetése alkalmával Permanne dékán, ki az elhunytnak 50 éven át volt ismerőse, beszédében a többi között így nyilatkozott: »Az elhunyt polgármester alatt vallási béke honolt Ágostában. Békések voltak alatta a felekezeti viszonyok az utolsó évtizedekben. Mi, kik a kereszt zászlója alatt állunk, nem ragaszkodunk a rideg betűhöz s a merev szóhoz, hanem annak az evangéliumnak a szelleméhez, a mely nem ismer gyűlöletet, boszút vagy ellenségeskedést, hanem csak szeretetett E beszédre aztán megindult a támadások egész sora a szeretet igéjét hirdető pap ellen az ultramontán sajtó részéről, s a vége az lett, hogy a pap — laudabiliter se subjecit! íme ez is egyik jellemző képe napjaink pápás egyházának, s az eset méltán csatlakozik Schell würzburgi theol. tanár esetéhez. (Sz. M.) * A misszió új munkatere. Havanában, a hogy az amerikaiak elfoglalták, figyelemre méltó vallásos mozgalom indult meg. E városban ma mar erős protestáns egyház van. Tagjai a társadalom összes osztályaiból valók. Legfőbb támasza Brooke (amerikai) tábornok és tisztjei. A kormányzó, Menez tábornok, a ki kubai születésű spanyol, szintén fölvétette magát az evangéliumi egyházba. Brooke asszony elnöklete alatt 26 tagú hölgybizottság alakult a szentírás és más vallásos iratok terjesztésére. A spanyol háború tehát új kaput nyitott az. evangélium előtt. (Gs.) * A hol félnek az evangéliumtól. Egy spanyol kolportőr beszéli a következő történetet. Néhány hónapja Benacazon nevű spanyol városkában, melynek lakói fanatizmusokról hírhedtek — meghalt egy ember, a ki a szentiráá buzgó olvasója volt. Ö volt az egyedüli, a kivel a kolportőr a helyen érintkezhetett. A temetés után a pap elment az elhunyt lakására megnézni, vájjon nem maradt e »rosz könyv« a könyvei között. Talál* is néhány vallásos iratot és egy újtestamentomot. Az özvegy hiába kérte tőle yissza azokat. A pap elvitte és elmenetelekor így szólt az özvegyhez: »Jegyezd meg, ha egy szót szólasz valakinek, fiad munkabére elveszett.* (Gs.) 341/1900. sz. Pályázat. A vértésaljai ref. egyházmegyébe kebelezett, halálozás folytán megüresedett csabdi-i lelkészi állásra ezennel palyázat hirdettetik. E lelkészi állás IV. osztályú, jövedelme az állami kiegészítéssel most 1200, majd 1600 korona. A kegyév 1900. Szentgyörgy napjától egy évig tart. Pályázati kérvények 1900. ápril 15-ig Koncz Imre esperes úrhoz küldendők Seregélyesre (Fehérm.) Budapest, 1900. márc. 5. Szász Károly, dunamelléki püspök. Felelős szerkesztő: Szőts Farkas. Főmunkatárs : Hamar István. HORNYÁNSZKY VIKTOR CS. ÉS KIR. ÜDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BÜDAPESTEN