Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-11 / 10. szám

széktől és tanítóktól fiigg a közhangulat csinálása. Ők csinálhatnak nyughatatlanságot, de a nép — vezetők nélkül — az nem fog zúgni és háborogni, csak azért, mert az énekeink megszepültek, miként a népiskolás gyermekek versei és iskolai énekei is! . . . — Legfölebb az új könyv ára fog zsörtölődést tamasztani; de ennek is megvan az orvos szere a legtöbbekre nézve, mert az új énekes könyv iskolai segédkönyv is lesz és mint ilyen, lehető olcsó árban árusítható. Legalább mi így reméljük. Hát csak ne féljünk! Ne fessük az ördögöt a falra, hanem dolgozzunk az új énekes könyv tisztességéért mennél többen! Ki bírálva, ki javítgatva, ki eredeti enekeket alkotva: kinek miként adja az ő Istene!... Ha aztán egy minden izében jó. kívánatos s az ellenséget is meggyőző és megszégyenítő enekes könyvet tudunk előállítani : akkor?! . . . Akkor olvadjunk össze egy boldog Halleiujában! A t. szerkesztő barátomnak pedig hálásan köszönöm, hogy alkalmat adott nekem az énekügy iránt való szeretetem igazolására. Anonymus. BELFÖLD. Az 1898. évi hitfelekezeti statisztika. Az összes hazai protestáns egyházi lapok különféle irányú cikkekben sürün foglalkoznak az új egyházpolitikai törvények hatásaival s az általok eredményezett viszonyokkal. Fontos, sokakat elmélkedésre ösztönző tárgya lett ez a különféle papi értekezleteknek; sőt két év óta belekerült az egyházmegyei, kerületi és egyetemes gyűlések hivatalos tárgysorozatába is. Néhány kivételével, az esperesi és püspöki jelentések külön pontban számolnak be közgyűléseiknek az egyházpolitikai törvények hatásáról. Gyakran olvashatunk e tárgyban különféle irányú cikkeket a mindent éber figyelemmel kisérő napi-sajtó hasaojain is. A jellegzetes róm. kath. sajtó is mintegy kárörvendve számol be az eredménynyel, hogy a maga álláspontját igazolja s azzal a protestánsokat is az ultramontán néppárti törekvések sorompóiba csábítsa. Timeo Danaos . . . ! Valószínűleg ez általános érdeklődés kielégítésének szempontja szólaltatta meg a mult evben a gyakorlati mindennapi élet bajaival ritkán foglalkozó magyar tudományos Akadémiát is, melynek egyik nyilt ülésében dr. Jekelfalussy József, a m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatója tartott egy érdekes és tanulságos felolvasást az egyházpolitikai törvénvek hatásáról, és a statisztikai adatok alapján igyekezett bebizonyítani, hogy az új törvenyek javára váltak nemcsak a nemzeti egységnek, hanem a vallásfelekezeteknek is, s különösen annak, a melyik legjobban agitált ellenök: a róm. katholikusnak. Magunk részéről, kik eleitől fogva bizonyos előszeretettel foglalkozunk az új törvények eredményeivel s kik — szerénytelenség nélkül legyen mondva — elsők voltunk, kik a sajtó és a közegyház figyelmét azokra felhívtuk s azt állandó közleményeinkkel ébren tartjuk — az egyházpolitikai törvények hatásának és az általok előidézett viszonyok felfogásában két téves irányt tapasztalunk. Az egyik téves irány az, hogy dacára az ismételve megjelenő, közhitelű adatoknak, melyek nagy veszteségeinkről évről-évre, hónapról-hónapra beszámolnak, még mindig vannak egyházi köreink, vezérszerepet vivő férfiaink, kik a bajt nem tartják elég komolynak, a veszteséget elég nagynak, s ép azért az aggodalomra semmi okot nem látnak ; a baj ellensúlyozására, a belső hitélet felébresztésére semmi vagy vajmi keves hatványozottabb törekvést és munkásságot fejtenek ki, s teljesen megelégesznek azzal, ha az egyházi közigazgatás simán, fennakadás nélkül fungál. A másik téves irány az, a melyik a megismert adatokon s veszteségeken megrémülve, hitét, bizodalmát vesztve, kétségeskedik; az egyház, a protestantizmus vesztét, pusztulását látja ; annak már statisztikailag megállapított hataridőre végromlását jósolja. — Mindkét irány téves, mert a tényleges való az, hogy a baj elég komoly, a veszteség nem remélt nagy, az aggodalomra van eleg ok ; de mégis kicsinyhitü-ég lenne az evangélium örök igazságain alapuló protestantizmus jövője felett kétségbeesni, annak győzedelmében kételkedni. De hogy e győzelem felé közeledhessünk, ne kicsinyeljük a bajt; ne kicsinyeljük az annak ellensúlyozására s megszüntetésére irányuló nemes törekvéseket, hanem az egész vonalon lássunk komolyan hozzá az egyházépítő munkához, mert a baj tényleg nagy, a támadás szervezett s erős. A baj megismerésére és a komoly egyházépítő munkásságra való buzdításul szolgáljanak az alabbi, veszteségeinket feltüntető statisztikai adatok is, melyeket az 1898 évre vonatkozóiig, a központi statisztikai hivatal évkönyve alapjai) a következőkben terjesztünk elő. I. Házasságok. Házasság köttetett az egész magyar birodalomban: 156.208; felbontatott, halál által : 123,297, elválás által: 1412; összesen: 124,709. Ezer lélekre esett házasságkötés: 8' 3. Ezer uj házasságra esett, halál által: 789'3, elválás által: 9 0, összesen : 798"3 felbontott házasság. Ezer leiekre esett felbontott hazasság 6'6. Legtöbb hazasság köttetett novemberben: 34.173, és februárban: 30,721; legkevesebb márciusban: 4517 és decemberben: 5957. Házasság köttetett vallás szerint Magyarországon Horvát-Szlavonországok kivételevel: egyházilag megáldott meg nem tiszta vegyes összesen °/0

-lian tiszta vegyes összesen áldott Római kath. 62.942 5692 68 634 8 32 61 120 3505 61625 4009 Gör. kath. 11 284 294 13 478 16 20 II 106 1561 12.667 811 Göl. kel. 14.044 1055 15 099 6 99 12 947 809 13 756 1343 Ág. h. ev. 8802 1971 10 773 18 28 8664 1908 10.572 201 Ev. ref. 15,629 3128 19 057 17 94 14 830 3398 18 228 8!9 Unitárius 214 191 435 44 04 227 135 362 73 Izraelita 6854 168 7022 238 4611 — 4611 2411 Egyéb vall. 8 4 14 42 86 — — — — Feleké, kiv. 25 4 29 13.79 — — — — Összesen: 119,832 11 705 134 511 10 93 113 505 11.316 121 821 9677 Az egyéb vallasúakat és a felekezetenkivülieket is beszámítva és arányítva a házasultakat és a megáldottak főösszegeivel, az 1898-ik évben 9710 házasság nem áldatott meg egyházilag. Az 1897 évben volt 10,504 ilyen házasság. Az 1898. év habár némi csekely csökkenest mutat ezen a téren, mégis túl nagy azoknak a száma, a kik a polgári egvb'kelés után nem veszik igénybe az egyházi áldást. Az egyház feladata lenne ennek okait kutatni ! Nagy az egyházilag meg nem áldottak száma különösen a róm. katholikusoknál, izraelitáknál, a görög keletieknél; előnyösebb az ág. h. evangélikusoknál, mint az ev. reformátusoknál. Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag e tekintetben következőképen állanak a viszonyok: egyházilag megáldott meg nem tiszta vegyes összesen %-ban tiszta vegyes összesen áldott Róm. kath. 15.044 212 15.256 1 39 15.011 189 15.230 26 Gör. kath 124 "33 157 2102 124 25 149 8 Gör. kel. 5659 42 5701 0 74 5712 103 5815 — Ág. h. ev. 235 52 287 1812 221 63 284 3 16 Ev. ref. 70 41 III 36 94 75 20 95 3 16 Unitárius — — — — — — — Izraelita 154 — 154 — 166 — 166 — Egyéb vall. 1 — 1 — — — 1 ü Összesen : 21,287 3S0 21.667 1 75 21.739 400 21739 1 ü