Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-05 / 6. szám

EGYESÜLET. A Nagypénteki Református Társaság igazgató választmánya január 30-án ülést tartott, melyen jelen voltak gróf Festetich Andörné elnök, Hegedűs Sándorné alelnök, Bálint Sándorné, Töröli Pálné, Boné Gézáné, Wohl Janka, Csánki Dezsőné női választmányi tagok, továbbá dr. Kiss Áron elnök, Takách László gondnok, Szőts Albert, Hegedűs István, Petri Elek, Komáromy Lajos, Szőts Farkas, Porteleky Gyula választmányi tagok. Ülés elején dr. Kiss Áron ügyvivő elnök tett jelentést a folyó ügyekről, kiemelve, hogy mind a tervbe vett »Otthon* épités ügye, mind az építésre szükséges anyagi erő növekedése örvendetesen halad előre. A gyermek-otthonra Sándy Gyula fővárosi építész készített tervet a választmány adta utasítás szerint. Az »Erzsébet-ház« (néhai Erzsébet királynénk nevéről elnevezve) 50 gyermek, fiú és leány, elhelyezésére szánt emeletes épület, melynek alagsorán a főző- és mosókonyha, az étterem s a cselédlakások, I. emeletén a tanítói lakás, a tantermek és az imaterem, II-dik emeletén a fiúk és leányok háló-termei lesznek elhelyezve. Az egész épület építési költsége 25 ezer frt. A választmány az építész által bemutatott és részletesen indokolt épülttervet részletes megvizsgálás végett az építési bizottságnak adta ki, melyet az elnökségből, Takách László gondnokból és Nagy Dezső, Kún Gyula és Petz Gyula építő szakértőkből szervezett. Majd a társaság gondnokának, Takách Lászlónak pénzügyi jelentését és számadását hallgatta meg a választmány. E szerint a Társaság bevett a mult évben: tagsági díjakból 2030 frt 50 krt, adományokból 5982 frt 32 krt, fekvőségek bérletéből 40 irtot, tőkék kamatjából 1072 frt 78 krt, alapítványokból 5631 frt 05 krt, s így összesen 12,727 frt 25 krt, mely bevétellel szemben az összes kiadás 746 frt 1 kr. volt. A Társaság vagyona a mult évben összesen 11,981 forint 24 krajcárral szaporodott, mely szaporodásban legnagyobb tétel a báró Hirsch Klára által, Hegedűs Sándorné közbenjárására adott 5000 forint, a székesfőváros által kifizetett 2500 frtos építési segély, a Bálint Sándorné által gyűjtött 2430 frt értékű tégla és a gróf Karácsonyi-alapból nyert 100. frt adomány. A Társaság összes vagyona a mult év végén 65.422 frt 84 kr. volt, mely összegbe bele van számítva a budai telek (18,340 frt) és a kamara-erdőbeli telek ('13,878 frt) becsértéke is. A választmány örvendetes tudomásul vette a Társaság vagyonának e jelentékeny szaporodását. Majd a gondnok által előterjesztett építési és fenntartási költségvetési tervezetet hallgatta és vitatta meg a választmány. A helyzet képe röviden ez: Az építés kerül 25 ezer frtba, felszereléssel 31—32 ezer frtba, az évi fentartása pedig mintegy 10 ezer frtba, a minek 100 ezer frt tőke felel meg. A Társaságnak a mozdítható vagyona azonban csak mintegy 32—33 ezer frt, minthogy a telkek értéke most nem képvisel gyümölcsöző vagyont. A választmány tehát azon dilemma elé került, hogy vagy fölépítteti az otthont, de akkor nem marad pénze a gyermekek tartására, vagy megkezdi a gyermek-mentés munkáját, de akkor nem tud építeni. A választmány, beható eszmecsere után Hegedűs István indítványára abban állapodott meg, hogy 1899 ben felépítteti a gyermek-otthont, de 1900 őszéig nem nyitja meg, hanem a gyermekek tartására ismét tovább gyűjt és tovább zörget. Megkeresi a fővárost, megkeresi a kultusz- és a belügyminisztériumot fentartási segélyért s ágy-alapítványokat, évi adományokat és segélyt gyűjt egyeseknél is. Ezzel a határozattal döntő lépést tett a N. B. T., melynek nemes célja az, hogy az elzüllött gyermekeknek nevelő otthont építsen. S miként eddig mind az egyesek és a társadalom, mind a hivatalos körök dicséretes támogatásban részesítették, — jövőre, mikor a gyermek-mentés munkáját tényleg megkezdi, bizonyára még hathatósabb gyámolításhan fogják részesíteni ezt a nemes hivatása magaslatán álló Társaságot. Az elzüllött gyermekek jóranevelésének ügye hazánkban bizonyára minden igaz honfit közelről érdeklő nemzeti és társadalmi kérdés, s így remélhető, hogy a N. B. T., törekvését ezután is sokan fogják, úgy erkölcsileg, mint anyagilag gyámolítani! (F.) KÜLÖNFÉLÉK. * Egyházi lapok sajtóperei. A budapesti büntetőtörvényszék sajtórendőri kihágás miatt felelősségre vonta a Religió szerkesztőjét, dr. Breznai Bélát, miután a lapban néhány oly cikk jelent meg, a melyben az ügyészség politizálást látott. Mult hó 31-én volt a tárgyalás, a melyen a vádolt lapszerkesztőt dr. Gür^ther Antal fővárosi ügyvéd védelmezte, és pedig oly sikerrel, hogy a törvényszék a vádat elejtette. Érdekes a dologban az, hogy a védőügyvéd a protestánsok vallásszabadgyakorlási és védekezési jogán építette fel argumentációját. Az 1790/91. törvény kimondotta — mondá Günther — hogy a protestáns vallás gyakorlása és védekezése nem vonható politikai üldözés alá. Az 1848-iki törvény teljes egyenlőséget állapított meg a római katholikusok és a protestánsok között, a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895-ki törvény pedig minden vallás számára biztosította a gyakorlás szabadságát. Ennélfogva a vallási tárgyú cikkek számára felmentést kért, annál is inkább, mivel a vallás és a politika közti határvonalat megvonni, az egyoldalúság veszélye nélkül bajos, sőt legtöbbször lehetetlen. Ezt a védekezést a törvényszék elfogadván, a szerkesztőt a vád alól felmentette. — Ugyancsak meggyűlt a baja az ügyészséggel a Sárospataki Lapoknak is. A mult évi 51-ik s a jelen évi 1-ső számban ugyanis Harangodi két cikket írt a Miniszteri ünnepek* cím alatt, s ezek miatt, miután politizálást lát bennök, pert indított az ügyészség a lapot kiadó irodalmi kör, illetőleg annak képviseletében Makláry Pap Miklós ellen. Reméljük azonban, hogy a bíróság a Sárospataki Lapokat is teljesen fel fogja menteni; mert hiszen lehetetlen, hogy az egyházi sajtó hozzá