Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-24 / 52. szám

séklettel használva — kétségkívül segítője és gyakran fejlesztője az úgynevezett irodalmi nyelvnek; azt tehát határozottan száműzni nem lehet. Viszont egyenesen erre szoktatni az elemi iskolák kis növendékeit, veszedelmes. A közoktatásügyi tanács most úgy oldotta meg a kér­dést, hogy mult évi határozatát így módosította: A tanu­lók lehetőleg szokjanak az irodalmi nyelvhez. A tájszólás kérdését tehát egészen kihagyták a tantervből s a tanítók belátására bízták, a kiknek egyes vidékeken módjuk és kötelességük lesz minden alkalommal megtalálni a helyes mértéket: hol végződik a tájszólás és hol kezdődik az irodalmi nyelv. — A népiskolai házi dolgozatok kérdése annak következtében merült fel, hogy a fővárosi tanítók kívánták ezek gyakorlatba vételét. A tanács régi terve szerint még csak az alsó két osztályban tiltotta el az Írásbeli házi dolgozatot; mostani határozata szerint azon­ban már mind a négy osztályban károsnak találja s ilyen értelemben tett jelentést a miniszternek. Az iskolaszéki tag egzamináló joga. A buda­pesti józsefvárosi iskolaszék legutóbbi ülésén az egyik iskolaszéki tag meginterpellálta az elnököt az iránt, hogy van-e joga az iskolaszéki tagnak, látogatása alkalmával a tanulókhoz kérdést intézni ? A megindult vitában részt vett a jelenlevő királyi tanfelügyelő is. Végül az iskola­szék kimondotta, hogy a fönnálló iskolalátogatási szabá­lyok szerint az iskolaszéki tagnak nincs joga kérdezni a tanulókat. Sőt ahhoz sincs joga, hogy az illető órában előirt studiumot valami más, neki tetsző tárgygyal felcserél­tesse. Végül azt is kimondották, hogy ha az iskolaszéki tagnak valami megjegyzése van a tanító munkájára, azt csakis a tanítás órái után mondhatja meg a tanítónak. Irodalmi pályázat tanítók részére. Az ev. ref. tanítók országos egyesülete nyári nagy gyűlésén Konkoly Thege Béla törvényszéki biró úr és egyesületünk választ­mányi tagja 100 az az egyszáz korona jutalmat tűzött ki a következő tétel kidolgozására: A-J egységes tanterv alkalmazása hatásaiban. •— A törvények és a közélet tapasztalataiból merített okok támogatásával fejtessék ki, hogy az országosan alkalmazott egységes tanterv mily hatást gyakorol: l-ször. A normál tananyag feldolgozá­sára, úgy elméleti, mint gyakorlati tekintetben? 2-szor. A nemzeti szellem erősítésére? 3-szor. A vallásos és erköl­csi érzület ápolására ? Ezen pályázatban részt vehet minden magyarországi elemi iskolában működő tanító és tanítónő, az iskola jellegére vaió tekintet nélkül. A pályamű négy irott ívre terjedhet. Pályazati határidő 1900 évi május hó 20. Ez időre a tisztán (idegen kéz által) ieirott és jeligés zárt levéllel ellátott pályamunkák Kecskeméthy László ev. ref. tanító és orsz. egyesületi titkárhoz (Mező­túr) küldendők. A pályamunkák felett az ev. ref. tanítók orsz. egyesületének kiküldött bizottsága fog bírálatot, mon­dani s a 100 korona pályadíjat abszolút becsű munkának fogja oda ítélni. — Kelt Krassón 1899. nov. 30. Kecske­méthy László, titkár. Stnka Lajos, elnök. Történelmi képek az iskolában. A békésvár­megyei közművelődési egyesület mozgalmat indított, hogy az elemi iskolákat történelmi fali képekkel lássák el. A mozgalomnak máris eredménye van. Az egyesület nevé­ben ugyanis a minap Lukács György főispán és Oláh György alelnök föliratot intéztek a kultuszminiszterhez, a kit megismertettek tervükkel. A történelmi képek első sorozata, a mely a honfoglalást mutatja be, most készült el s ezt követi a Szent István, II. Endre és Mária Terézia uralkodásából vett képsorozat. A képekhez Ssabolcska Mihály ir szöveget, s Zichy Mihály is megígérte, hogy az iskolák képei közül néhányat elkészít. A képek ára egyen­kint legföljebb huszonöt krajcár lesz. A békésmegyei közművelődési egyesület most arra kéri a minisztert,, hogy a kepek megszerzését az ország összes iskoláinak ajánlja. Műegyetem Pozsonyban. A mint hírlik, a kor­mány elhatározta, hogy a második műegyetemet Pozsony­ban fogja felállítani s ebben az ügyben már legközelebb megkezdi a város törvényhatóságával a szükséges tárgya­lásokat. Theológus diákkongresszus. A debreceni hittan­szaki önképzőkör »KözIönye« újra felveti a már a mult évben hangoztatott theológus diákkongresszus eszméjét. A tavalyi cikkekhez nem szóltunk hozzá, mert nem lát­tuk a kongresszusnak semmi célját, azokon az alapokon, a melyeken terveztetett. Most azonban Uray Sándor olyan eszméket pendít meg cikkében, a. melyek meg­érdemelnék azt, hogy megvitatásukra s érlelésükre a theológus ifjak, a jövendő papjai összejőjenek. Uray cik­kéből látszik, hogy theológus ifjúságunk körében már forr valami, s igen üdvös volna, ha ki is forrna és a lelkeknek vidámító italává lehetne. »Tessék — mondja — a saját hibáinkat vizsgálgatni, a közönyöseket fel­ébreszteni, az elszéledőket egybegyűjteni, »főcélnak tekintve a valláserkölcsi motívumok kidomborítása mellett a benső, testvéries és az életbe is kiható egyesülést, a közös munkában való közös támogatást, az egyházépítésre való szövetkezést*. Sürgessük a hittanszaki körök felállítása, illetőleg megerősítése mellett bibliaolvasó órák kitűzését, vallásos egybejövetelek és theológus estélyek tartását, ledöntvén immár ama válaszfalakat, melyek az ortho­doxia. pietizmus és racionalizmus múmiában, — ezekben a hatalmasan üres frázisokban — köröltünk állanak. Nekünk nem célunk, nem szabad hogy célunk legyen a polemizálás, hanem az egyesülés, sorvasztó bajoknak alkalmas eszközökkel való gyógykezelése*. — Ilyen eszmék hangoztatása és ilyen programm mellett mi is igen óhaj­tandónak tartjuk a theológus kongresszust és ajánljuk annak ügyét az összes prot. theológiák figyelmébe. EGYESÜLET. A M. Protestáns Irodalmi Társaság erősítésére irányzott törekvés, úgy látszik, még sem volt egészen meddő. A tagok száma az 1899. év folyamán szépen emelkedett, habár Debrecenből és környékéről távolról

Next

/
Thumbnails
Contents