Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-17 / 51. szám

képes feltüntetni egyesületünk közgyűlésének s működének képét ; .de hiszem, hogy e halvány vonásokból is kiragyog az az élet, a mit a Krisztus evangéliuma szült és táplál. Vajha ez az evangélium mind több-több ifjút ébresztene fel az életre széles e hazában! Akkor nem kellene féltenünk magyar prot. anyaszentegyházunkat semmiféle ellenségtől I H. 1. MISSZIÓÜGY. Titkári jelentés a budapesti ev. ref. ifjúsági egylet működéséről az 1899. évben. Tisztelt közgyűlés! Az elmúlt év is a kegyelemnek esztendeje volt, telve Istennek munkánkon nyugvó áldásával. A mi dicsekedés leend azért e sorokban, az Ő nevével való dicsekedés leend az. Az ő nevével való dicsekedés, ki a mi hamar fáradó erőnkkel, gyorsan csüggedő lelkesedésünkkel és bizony nem egyszer tétovázó hitünkkel nem fáradt el munkálni a kegyelem országa dolgait hazánk fővárosának ifjúsága között. Egyleti életünk folyása az elmúlt esztendőben határozott haladás az előbbi évekkel szemben. Nem rohamos, hogy úgy mondjam nem fiatalos természetű e haladás, — s hányszor nem békétlenkedtem én magam és békétlenkedtünk annyian e miatt, — pedig épen ez mutatja az Ür vezető kezét, ki a puha fűzfát gyorsabban növeli, mint a kemény tölgyet. Egy létünk rendes keddi és csütörtöki összejöveteleit, a nyári hónapok kivételével, megtartottuk rendesen. A keddi estéken a diák osztály — nem diák tagok részvételével is — tartotta rendes biblia olvasását. Az év első felében a Római levél második felét olvastuk; az őszi és téli hónapokban a hegyi beszédben gyönyörködtünk Máté evangéliumából. Haladás az előbbi évekkel szemben, hogy a Szentirás tudakozását nyáron át is folytatták a fővárosban tartózkodó tagok, hol egyikünk, hol másikunk lakásán gyülekezve össze Hálával kell említenem és dicsekedéssel, hogy az ifjak érdeklődése nem lankadt, sőt gyarapodott ez esték iránt, úgy hogy mind többen és többen vettek részt keddi estélyeinken, melyeken a téli időszakban szeretet-vendégségeket is tartottunk. Természetes dolog is az, hogy a ki közvetlen közelről érintkezik az Isten igéjével, az azt meg is szereti. A keddi esték résztvevői az elmúlt évben diák alosztálylyá alakulván, február 12-én tartott közgyűlésük alkalmával felhívták hazánk főiskolai ifjűságát a csatlakozásra az írás tudakozásában. Felhívásunknak eredménye lőn az eperjesi theol. ifjúság és a nagykőrösi tanítóképző intézet növendékeinek csatlakozása a szent munkához. Csütörtöki estélyeinken, melyeket többször a ref. főgimnázium nagytermében tartottunk a nagyközönség belevonásával, a legkülönfélébb tárgyakról való felolvasásokkal és előadásokkal igyekeztünk s igyekezünk az ifjúság és vendégeink érdeklődését kielégíteni. A tárgyak sokféleségeiről és hasznos, érdekes voltáról számoljon az alábbi kimutatás. Felolvasást vagy szabadelőadást tartottak: Dr. Thaly Loránd: Bízzatok! Dr. Szabó Aladár: A biblia eredeti kéziratairól. Dr. Szabó Aladár: Az őskeresztyén nőkről. Szilassy Aladár: Hála, vallástétel. Petri Elek: Áz egyház munkája. Szőts Farkas: Az ev. hatása. Hamar István: Az ev. hatása. Szabó Aladár: Ifjúság és család. Gergely Antal: Pogányok térítése. Forgács Gyula: Egy pogány nép. Fleischer Gyula: Jézus az élet. Ilyefalvi Kálmán : Beszéd. Makay Lajos : Az esküszegő. Kovács Lajos: A céhek életéről (két előadás.) Gergely Antal: A pogányokról. Gergely Antal: Az iszákosságról. Vörös Sándor: Á Jerémiádokról. Samu János: Sztárav Mihály drámái. Szabadi Béla: A sajtóról. Dr. Bernát István: A szövetkezetekről. Dr. Zelenka Lajos: Jeruzsálemi útjáról. Petri Elek: Üdvözítőnk az igazi »Tanitó«. Dr. Szabó Aladár: Krisztus mint ^Szabadító*. Gergely Antal: Jézus az élet fejedelme. Kovács László: Egy utas naplójáról. Keresztes Gyula: A szivrői. Isóz Kálmán: Apor Péter Metamorphosis Transsylvaniae (két előadás.) Duzs Dezső: Hazánk protestáns vértanúiról. Kovács László: Az inkvizícióról (több előadás.) Forgács Gyula: Egy ifjú megtérése. Lohmann hittérítő: Kisázsiai útjáról. Vischer János: Az angol diákélet. Makay Lajos: A Fehérkereszt egyesület. Forgács Gyula: A spiritizmusról (két előadás.) Webster skót lelkész: Az angol ifjúsági egyletekről. Dr. Szabó Aladár: Előbb fel kell támádnunk Krisztussal, csak azután öltözhetjük fel az új embert. Kovács László: A kősziklán épült vár ostromáról ésDrumond prédikációi. Makay Lajos: Az angol reformációról (két ízben.) és a Külmisszió ismertetéséről. Dr. Szabó Aladár: A berlini ifjúsági egyletről. Kovács Lajos: Egy nap Velencében. Gergely Antal: Az üdvhadsereg. Vásárhelyi József: A veritékről. Biberauer Richárd: Ha lélek szerint élünk, lélek szerint járjunk. Tóth Miklós: Két világvárosról. Kovács László: A hirlapirás történetéről. Forgács Gyula: A mohamedánizmusról. Vörös Sándor: Ressenyei György vallásosságáról. Eördög Árpád: A vallásszabadságról, Samu János: Petőfi életéről. Vörös Sándor: Petőfi költészetének vallásos hangjairól. Csűrös István: A szabadságról. Kájel István: Második legációm. Szilády Zoltán: Olaszországról. Szabó Aladár: Bibliamagyarázat. Dr. Szakáll Gyula: Hires természettudósok vallásos nézetei. Az egylet kebelében fenálló »Fehér kereszt* szövetség havonként egy estén tartott felolvasást, igyekezvén küzdeni az ifjak megölője, a paráznaság ellen. A hold- és rózsa-utcai imateremben, az oda járó ifjak és nagyközönség körében végeztek nem csekély munkát ifjaink; e helyeken tartott számos felolvasásaikkal és előadásaikkal igyekezvén az ifjakat és mindeneket közelebb hozni a Krisztushoz. Egyesületünk iparos ifjai buzgólkodtak szépen e helyeken, különösen a hallgatóság toborzásában ; de nem egyszer sikerült szavalataikkal és felolvasásaikkal is. íme az Ur szőlőjében mindenek találnak munkát. A vasárnapi iskolai oktatásoknál ifjaink közül számosan mint tanítók vettek részt. Kiadványaink során meg kell emlékeznem a »Ker. Híradóról«, az ^Útmutatóról* és a »Bibliai Kalauzról«, a melyeket a szokott módon és a szokott társaságban adtunk ki. Forgács Gyula tagtársnak a Spiritizmusról szóló munkáját pedig elhatároztuk kiadni; meg is jelent a közgyűlés napján és egyesületünkben kapható. Tagtársunk írói tiszteletdíját (önkéntes adakozás) a Kolangara misszióra ajánlotta fel, melyre külön is történt gyűjtés ifjúságunk körében. Nagyobb ünnepélyeink közül hadd említsem meg az ősz elején rendezett szép Petőfi-ünnepélyt, mely a maga komoly szépségével méltó volt hazánk nagy költőjéhez, s a reformációi Emlékünnepélyt. Mindakettő a nagyközönség élénk részvétével folyt le, bizonyságául annak, hogy ifjaink törekvése szeretetre és elismerésre talál a nagyközönség körében is. Rendeztünk még egy nagy zene-estélyt és több felolvasó estét, különösen a húsvét, előtti időszakban,