Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-10 / 50. szám

A kis leányegyház, a melynek több év óta még tanítója sincs, egyik nem régen tartott egyházmegyei gyűlésen engedélyt nyert arra, hogy régi, elkorhadt fatornyát új fatoronynyal cserélhesse ki, — a mire az engedélyt meg is nyerté. A Lélek ereje azonban azt mivelte a hívekben, hogy a fatorony helyett díszes kőtornyot építettek, sőt magát a templomot is magasabbra emelték és belől csinosan kifesttették. Hogy ezt megtehették, abban érdeme van a földesúrnak, gróf Vay Tihamérnak, ki ingyen építési anyagot adott; az amerikai hitsorsosoknak, a kik e célra csaknem 500 frtot gyűjtöttek magok között; de legnagyobb érdemük van magoknak a híveknek, a kik közül mindegyik kivette a maga részét a munkából, részint pénzadományok, részint természetben való szolgálmányok, részint pedig a templom belső berendezése által. — A felavatást, a közeli falvak kálvinista népének jelenlétében Sárkány Imre esperes, Szuhay Benedek egyházmegyei aljegyző, Ujj István ladmóci, Kozma Gedeon szőllőskei és Sztankovics Lajos, az anyaegyház lelkésze végezték. Az ünneplő közönség, a melyben jelen volt Matolay Etele alispán és Barthos járási főszolgabíró is, oly nagy volt, hogy nem is fért be a templomba s ezért a künn maradt népnek a templom előtt Sztankovics Lajos tartott külön prédikációt. — Kívánjuk, hogy a kis lelkes gyülekezet találja meg megújított templomában nyugodalmát s boldogságát s hogy tartsa meg megbizonyított lelkesedését, a mely vigye nyereségről nyereségre. ISKOLA. Budapesti református főgimnáziumunkra vonatkozólag az egyháztanács üléséről közölt tudósítás keretében Lapunk mult (49.) számában oly rövid tudósítás jelent meg, melynek egyes kifejezései a viszonyokkal kevésbé ismerősök előtt könnyen félreértésre szolgáltathatnak alkalmat. Az érdekeltek megkeresésére készséggel adunk helyet a tudósítás következő kibővítésének. Az egyháztanács az igazgató-tanács elnökének azon intézkedését, hogy Baráth Ferenc tanárt későn bejelentett betegsége miatt (miről az egyháztanács is sajnálattal értesült) utólagos jóváhagyás reményében ideiglenesen szabadságolni volt kénytelen, jóváhagyó tudomásul vette és Baráth F. tanárnak most beterjesztett kérvénye alapján 1900. január l-ig szabadságot adott s egész javadalmazását engedélyezte. Hasonlóképen sajnálattal vette tudomásul az egyháztanács dr. Rupp Kornél tanárnak sűlyos betegségét, a mely miatt Rupp csak heti 9 órán taníthat. A tanórák cserélése, illetőleg új beosztása Baráth F.-nek későn bejelentett betegsége miatt az iskolai év első hónapjában történt s néhány tanórának évközben való megváltoztatása azért volt szükséges, mert november folyamában öt tanár betegség miatt nem taníthatott, de azért az igazgatónak és a többi tanárnak dicséretes buzgóságából minden osztályban volt helyettesítés és a tanítás egy tárgyban sem szünetelt. A főgimnáziumi felügyelet újjászervezése már régebbi terv s most csak felújíttatott e régi szándék megvalósítása. Az országos közoktatási tanács állandó bizottsága Beöthy Zsolt elnöklésével ülést tartott és két hónapi tárgyalás után befejezte a tanító- és t'inítónö-intézeteh tantervének revízióját. A revideált tantervjavaslat szerint a heti órák összege 32. — Ugyané gyűlésen foglalkozott a bizottság a népiskolai helyesírás szabályozásának kérdésével is. Simonyi Zsigmondnak erre a célra készített munkálatáról a tanulmányozás után teszjelentést a bizottság. A népiskolai szemléltető képek ügye halad a megvalósulás felé. Az október 16-iki tanácskozás által elfogadott s Halász Ferenc osztálytanácsos előadói javaslatában kifejezésre jutott elvek alapján a miniszter már megkérdezte a legkiválóbb történettudósainkat, archeológusainkat és irodalomtörténészeinket, a kiknek a véleményét egy szűkebb bizottság elé viszik, mely aztán javaslatait egyenesen a miniszternek terjeszi be. A külföldi népiskolai szemléltető képekből lehetőleg teljes kiállítást rendeztet a miniszter február hóban s így a népiskolai szemléltető képek a IV—VI. osztályok számára már a jövő iskolai évre el is készülhetnek. Népiskolai könyvtárak. Könyvtárdíj címén, iskoláink eddig 25 krt szedtek, de a befolyó összeget egyéb iskolai célokra fordították. Wlassies miniszter most elhatározta, hogy a könyvtárdíj cimen beszedett 25 krajcárokat ezentúl kizárólag könyvtári célokra fogja fordíttatni. Eléggé jelentékeny összeg ez, mert csak az állatni iskoláknál 40—50 ezer forintra rúg évenkint. Ily módon országszerte szervezhetők lesznek a népiskolai könyvtárak. Ebben az ügyben a minisztériumban legközelebb szaktanácskozást fognak tartani. Felekezetnélküli gyermekek. Érdekes esettel fog foglalkozni Budapest közoktatási bizottsága. Egy előljáró jelentette be, hogy a kerületébe tartozó elemi iskolában négy gyermek van, kiknek szülei egyenesen megtagadták, hogy gyermeküket bármely felekezet hitoktatásában részesítsék. A gyermekek egyike baptista, a többinek szülei részben római katholikus, részben protestáns szülőktől származnak. A közoktatási ügyosztály a felekezetnélküli gyermekek ügyében a törvény álláspontjára helyezkedik. Az 1895. évi törvény nem ismer felekezetnélküli gyermeket. A gyermekek szüleik akarata ellenére is, kényszeríthetők annak a hittannak az oktatására, a mely felekezetben a szülőket keresztelték s ha a szülők ellentállanak, büntetésben részesülnek. A budapesti iskolaadó. A főváros, hogy a nagy iskolai költségeket fedezhesse, elhatározta, hogy államadó után 5% iskolaadót vet ki. A napokban érkezett le ez ügyben a belügyminiszter leirata, a mely a városházán nagy meglepetést okozott, a mennyiben a belügyminiszter az új adókivetést nem hagyta helybe. A miniszter nem az adó kivetése ellen tesz kifogást, mert ezt a jogot törvény biztosítja a városnak, hanem a közgyűlés ama föltétele ellen, hogy az iskolaadót Budapest minden polgára fizesse. A miniszter azt állítja a leiratában, hogy az