Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-10 / 50. szám

sok, folyton előhaladnak szellemi és anyagi téren. De hívek is ám egyetlen fundamentumokhoz, a Bibliához! Nem csak az idősek, a vezetők, hanem a jövő reményei az ifjak is. Nem szégyenlik a Krisztus evangéliumát, sőt azt követni dicsőségnek tartják. Es ezek az ifjak a jövő 1900-ik évben január 2—6-ig egy óriási világgyülést tartanak Londonban. Képviselve lesz itt minden evangéliumi egyház és ország. Mi szeretnénk, ha Magyarországot is tudnánk itt képviseltetni, azért azzal a kéréssel fordulunk hozzátok, hatalmazzatok fel bennünket arra, hogy a magyar prot. ifjúság nevében ltüldjünk mi ide egy képviselőt. Mi a budapesti ref. ifjúsági egylet főiskolai tanulói (jogászok, technikusok, bölcsészet-hallgatók, theológusok) egyesültünk a a biblia olvasására, egymás hitének ez által való erősbítésére s ennek érezzük is áldó hatását. Igaz, hogy mi külmisszióról, nagy eredményekről nem szólhatnánk, de a mustármagot elvetettük, — kikelt. Bizonyságot tehetnénk róla, hogy mi is vagyunk és akarunk lenni! Végül, hogy a mi kis mustármagunk minél előbb sudár fába szökkenjék, hogy mi magyarországi protestánsok ne hátra, de előre haladhassunk, testvéri bizalommal, hazafiúi szeretettel kérünk benneteket, alapítsatok olyan egyleteket, vagy ha már van, alakítsátok át olyanná, melynek célja az evangéliumnak építés szempontjából való tanulmányozása, a melynek tagjai imádkozzanak és dolgozzanak, hogy terjedjen hazánkban Isten országa. — Mi pusztulunk, veszünk; külföldi prot. testvéreink haladnak, erősödnek. Mi hűtlenek lettünk a Szentíráshoz, de ők hívek maradtak ! Testvéreink! Szeretitek-e hazátokat, egyházatokat! Nagygyá s boldoggá akarjátok tenni? Gondoljátok meg, mit mondott az Ur: »Nálam nélkül semmit sem tehettek*! Szíveskedjetek hozzátok intézett baráti őszinte szavainkra válaszolni! Választok küldjétek hozzám Budapest, Kálvin-tér 7. sz. alá. Isten áldása szeretett egyházunkra, drága hazánkra. Budapest, 1899. nov. hó. A budapesti ref. ifjúsági egylet diák osztálya nevében Makay Lajos, titkár, theol. szenior. IRODALOM. ** A keresztény hittudomány összege az uni táriusok szerint. Latin nyelvből fordította Derzsi Károly unitárius gimnáziumi tanár. Kiadta az unitárius egyház képviselő tanácsa. Kolozsvár, 1894., nyomatott Gámán J, örökösénél, nagy 8-ad rétben 412 lap, ára fúzve 3 kor. — Ezt a könyvet eredetileg Szentábrahámi L. Mihály unitárius püspök írta a mult század közepén (1737—1758J latin nyelven (Systema Un. Theol. Christ.) és utódja Agh István szintén unitárius püspök rendezte sajtó alá 1786-ban de megjelenését, mely 1787-ben történt, ő sem érte meg. Magyarra fordítása régi óhajtása az unitárius közönségnek, de ez is csak most valósult meg dr. Bedö Albert nyug. államtitkár, egyháztanácsos áldozatkészségéből, a ki erre a célra 500 frtot ajánlott föl. — A fordítás, melyet Derzsi Károly tordai gimn. tanár végzett és Albert János tordai nyugalmazott lelkész revideált, magyaros, erőteljes, folyékony, s hiszszük, hogy hű is. — Magának a műnek irodalmi becséről Ferenc József unitárius püspök az Előszóban a következőleg nyilatkozik: »Nem szükség mondanunk, hogy e mű megbirálásánál arra az álláspontra kell helyezkednünk, a melyen másfélszáz év előtt az összes theologiai tudományok állottak és a melyre az unitáriusok hittani rendszere is fektethető volt; hogy a szentírásnak mint minden más irodalmi műnek az újabb időben bírálat alá vételével a biblia ihletéséről, Krisztus születéséről, istenségéről, imádásáról, csodatételeiről, angyalokról és ördögökről s más ezekhez hasonló hitbeli kérdésekről e műben is fentartott hittani tételek részben már túlélték magokat és ehhez képest azok többé nem tekinthetők az unitáriusok hittudományi mai rendszerével azonosoknak, e mű becsét egyáltalán nem csökkentik. Ellenkezőleg tiszteletet érdemel és bámulásra méltó az a bölcseimi fölfogás, melylyel a mű írója ezeket a legkényesebb hittételeket is úgy magyarázza és világítja meg, hogy azokon már átcsillámlik a mai unitárius felfogás is. Mert valóban csak olvasni kell tudni e müvet s csak el kell mélyedni annak fejtegetéseibe s lényegében ugyanazt az unitárius vallást találjuk meg benne, a melyet hiszünk és vallunk ma is*. — Magunk részéről a mű értékelésébe nem bocsátkozunk bele. Az unitárizmusnak sem a régi, sem a jelenkori hitvilága nem a mi világunk. De a mint már többször tettük, most is elismeréssel emeljük ki e maroknyi felekezet példás áldozatkészségét és munkásságát az egyházi irodalom terén, s a jelen esetben is szinte pirulva említjük föl, hogy míg nekik a Szentábrahámi L. Mihály müvének kiadására is találkozik Maecenásuk, addig mi reformátusok a Kálvin világhírű Institúciójának magyar kiadásába se mertünk még belefogni. Bizony bizony nagy szegénysége ez a mi hitünknek! (F.) ** Unitárius Kis Tükör, vagyis az unitárius egyház története, hiteivei, egyházalkotmánya és szertartásainak rövid foglalatja. Irta Ferenc József unitárius püspök. Harmadik átdolgozott kiadás. Kolozsvár. 1900. Stein János kiadása, 197 lap, ára 80 kr. — E müvecske megírására az bírta az illustris szerzőt, hogy az unitárizmus iránt érdeklődőknek oly vezérfonalat adjon, a melyből az unitárius egyház történetét, hitelveit, szervezetét és szertartásait rövidbe foglalva megismerhetik. Ennek a célnak a könyv meg is felel. Szerkezetében ép úgy, mint irályában tiszta, világos, könnyen áttekinthető. Legterjedelmesebb a történeti rész (1—146. lap), mely részletesen elbeszéli az unitárizmus hazai és külföldi történetét. Ebben az a jellemző, hogy nemcsak az egyházilag szervezett unitárizmust öleli fel, hanem a liberális theologiai és egyházi irányokat is az unitáriusok javára foglalja le; sokszor 100