Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-10 / 50. szám

hazai konviktusaiban a közoktatás germanizálását s hogyan domborodik ki a külsőleg sírna, sőt édesgető rendelkezésekből lépésről-lépésre az a veszedelmes kormányzati főcél, hogy Magyarországot az egy hit és egy nyelv, a romanismus és germanismus révén az egységes összbirodalomba beolvasszák, a mi az új tanulmányi rendszerben is kitejezésre jut, József császár idejében pedig erőszakosan központosító intézkedésekben nyilatkozik meg. Ez a kéz alatti I-ső kötet tartalma, mely a közoktatás történetét a jezsuita rend feloszlatásáig, 1773-ig vezeti le. Fináczy könyve nagyon becses tanügyi monográfia. Becses a tárgyánál fogva, mert a magyar közoktatás ügye ez időben lényeges átalakuláson megy keresztül, mert a közoktatásnak addig tisztán felekezeti ügyéből akkor kezd állami és politikai ügy lenni. Becses a kidolgozásánál fogva is, mert nagy szorgalomra valló levéltári kutatásnak a gyümölcse, mindent a hiteles adatok alapján ismertet és sok új adatot hoz a felszínre. — Végül érdekes a munka a rajta átvonuló tárgyilagos hang és szellem miatt is, melyet a Mária Terézia koráról szóló történeti munkában nagyon ritkán találunk, mert az irók nemzeti és hitfelekezeti subjectivismusa ezt az érdekes kort és királynét rendesen vagy igen rózsás, vagy igen sötét színben szokta festeni. Fináczy mindenütt megtartja az elfogulatlan történetíró tárgyilagosságát, hűségét és igazságszeretetét. Bánk protestánsokra nézve pedig kétszeresen becses és tanulságos a Fináczy tanügyi monográfiája. Először azért, mert ebben a könyvben első rendszeres és összefoglaló történetét kapjuk a Mária Terézia korabeli protestáns tanügynek; másodszor meg azért, mert »adatszerűieg be van itt bizonyítva, hogy a XVIII. században is a magyar protestantizmus volt az a szirt, melyen az osztrák beolvasztási politika hajótörést szenvedett«. Se. F. BELFÖLD. A tiszáninneni egyházkerület szabályrendelete a lelkészi könyvtárak ügyében. Lapunk folyó évi 15-ik számában közöltük már a tiszáninneni egyházkerület kiküldött bizottsága által a lelkészi könyvtárak ügyében készített szabályzat-tervezetét, ugyancsak lapunk f. évi 41-ik számában vezércikkünkben mutattunk reá a lelkészi könyvtárak nagy fontosságára. Azóta a tiszáninneni egyházkerület őszi közgyűlésen csekély módosításokkal elfogadta a bizottság által benyújtott tervezetet; kötelezőnek mondotta ki minden egyes kerületbeli egyházra nézve a lelkészi könyvtárak felállítását s a végrehajtó és ellenőrző bizottságot is megválasztotta, a Kun Bertalan püspök elnöklete alatt Fejes István, Tóth Dániel, Lévay József, Bévész Kálmán, Szinnyei Gerzson és Badácsi György személyében. Lentebb teljes szövegében közöljük a lelkészi könyvtárak szabályrendeletét a tiszáninneni egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve alapján, a végből, hogy e nagyfontosságú új intézményre ismételten is felhívjuk a többi kerületek de különösen dunamelléki ref. egyházkerületünk intézőinek figyelmét. A tiszáninneni egyházkerület, gyűlési határozata értelmében, hivatalosan is megfogja küldeni szabályrendeletét a testvér kerületeknek s fel fogja őket hívni a lelkészi könyvtárak egyetemes szervezésére. Szükséges tehát, hogy a szabályrendeletet mindenki már jó eleve ismerje s a felett gondolkozzék. Lapunk f. évi 41-ik számában részletesen fejtegettük már a lelkészi könyvtárak felállításának szükségességét s azok nagy jelentőségét mind a lelkészek tudományos és praktikus önmívelése, mind tudományos theológiai irodalmunk és Irodalmi társaságunk fellendítése szempontjából. Épen azért feleslegesnek tartjuk ismételni, a miket már elmondottunk. A helyett közöljük a már elfogadott s életbe léptetett szabályrendeletet; hadd szóljon az maga magáért. Mi csak azt kérjük, hogy egyházunk vezetői s lelkipásztoraink karolják fel az ügyet; vitassák meg egyházi értekezleteiken, az egyházmegyei gyűléseken, hogy a dolog teljesen megérlelve, mindenki által óhajtva kerüljön jövő évi közgyűléseink elé s nyerjen megvalósulást minden kerületben. Ha megvalósul mindenütt, nagy előnyére fog szolgálni lelkészeinknek s nagy áldására leend pangó tudományos theológiai irodalmunknak és Magyar Prot. Irodalmi társulatunknak. * * * Szabályrendelet a lelkészi könyvtárakról. 1. A lelkészi könyvtárak létesítése minden egyháznak kötelességévé tétetik ; ennélfogva a lelkészlakon, vagy megfelelő helyen, az egyházak viszonyaihoz képest, egy kisebb vagy nagyobb, de a célnak mindenesetre megfelelő könyvszekrény állítandó be ezen felírással: »A . . . i ev. ref. egyház lelkészi könyvtára«. 2. A lelkészi könyvtárak feladata az, hogy a vallás-és egyháztudomány körébe eső s a lelkészek önműveléséhez szükséges, maradandó értékű könyvek minden lelkész részére biztosíttassanak ; ebből folyólag ezen könyvtárakba az egyházkerület által megrendelt könyvek okvetlenül felveendők. 3. A lelkészi könyvtárak felállításáról az egyházak tartozván gondoskodni, e végből bizonyos csekélyebb összeget, legalább 5 frtot minden évi költség-előirányzatukba kötelesek felvenni és hogyha ezen összeg abban az évben fel nem használtatnék is, az, mint könyvtári alap, a kitűzött célra tovább kezelendő. A lelkészi könyvtárak részére a költség-előirányzatban fölvett összeg csak az egyházak rendes jövedelmének terhére írható elő; fedezhető az. közadakozásból, vagy egyesek ajánlatából is, csupán e célra kirótt egyházközségi adóból nem.