Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-26 / 48. szám

a dolgokban, mert hiszen a patrónusság alapján követelt szüntelen templom restauráció költségei egy részben a mi zsebünkből kerülnek ki. *A s>Religió« budapesti ?? tudósítója a pesti r. kath. tanügy szomorító és örvendeztető eseményeiről szólván, a »kálvinista és hangadó nagyságokénak tulajdonítja, hogy a szabadelvű korszak megfosztotta az iskolákat »ősi katholikus jellegöktől«. Ez a gyanúsítás is csak a Religióhoz illik. Hát vájjon mikor és hol vallotta a kálvinizmus azt, hogy az iskolákat meg kell fosztani vallásos jellegektől? S vájjon mikor volt az általa oly igen gyűlölt kálvinizmusnak Budapesten akkora hatalma, hogy a pápás nevelésnek (?) véget vethetett ? Hiszen abban a városi tanácsban keresve is alig lehet találni még ma is egy kálvinistát, míg ellenben a pápisták tekintélyes számmal vannak képviselve. A tanács nagy többsége mindig r. kath. volt s az ma is; — arról azután mi már épen nem tehetünk, ha azok a pápás nevelést annyira meg szerették, hogy jónak látták az iskolából kiküszöbölni. — A Religió panasza azonban csak olyan porhintés a világ szemébe, mint az új egyházpolitikai törvények elleni küzdelem. A tudósítást iró ? ? Igen könnyen összeszámlálhatná a főváros tanítói között a gyűlölt kálvinistákat s az összes iskola igazgatók között is csak egyet mutathatna fel kálvinistát. Az az egy is jól el van dugva a Zuglóban. A többi igazgató és a tanítók kilenc-tizedrésze pápista és pedig jó részben r. kath. tanítóképezdéből kikerült, a kiknek jó indulatát (?) eléggé volt és van szerencsénk tapasztalni. Ne farizeuskodjék azért ? ? úr; a fővárosi iskolák, ha nem hivatalosan is, de a valóságban olyan pápisták, hogy jobbat se kívánhat! * A szeszes italok és a nép élete. Az angol életbiztosító társulatok igen figyelemreméltó statisztikát állítottak össze a szeszes italokkal élő és az azokkal nem élő egyének halálozási arányairól. E statisztika szerint 1866—1870-ben száz várt haláleset helyett a szeszes italokkal nem élt biztosítottak között csak 74. a szeszes italokkal is éltek között 94 haláleset fordult elő. 1871— 75-ben amazok közüli 71, emezek közül 105; 1876— 80-ban 70 és 100, 1881—83-ban 68 és 90 halt meg. Ugyancsak bizonyságot tesz ez a statisztika a felől is, hogy a halandósági százalék legnagyobb a serfőzők, kocsmárosok és ezek alkalmazottai között. Ha összehasonlítjuk pl. a papok és a mezei gazdák halandósági százalékát az alkohol szolgálatában állókéval, az tűnik ki, hogy ez utóbbiak közül, háromszor, négyszer annyi hal meg ugyanazon idő alatt. Ez a statisztika kétségbevonhatatlanul bizonyítja, hogy az alkohol élvezete, különösen pedi^j ha az mértékletlen, aláássa a testi szervezet ellenálló erejét. * Új német biblia. A németországi protestáns bibliatudósök már jó ideje nincsenek megelégedve a Luther-féle biblia fordítással s ebből folyólag arra törekszenek, . hogy a kritikai eredmények felhasználásával, a mai tudományos követelményeknek inkább megfelelő fordítással helyettesítsék. Legközelebb Kautzsch hallei és Weizsácker tübingai theol. tanárok fordításában jelent meg az ó-és ujtestamentumnak s az apokriphoknak egy új fordítása. A németországi prot. egyházi lapok dicsérik a fordítás pontosságát s igen ajánlják az új bibliát. Kifogásuk csak az, hogy a bibliai könyvek nem a Luther bibliája szerint, hanem egészen történeti sorrendben, tudományos szempontok szerint vannak besorozva. * A világ legnagyobb orgonája Sidneyben van. Kétszázezer forintba került és 3 esztendő telt bele készítésébe. Az orgonának öt klaviatúrája van, száznegyvennégy regisztere és 8—9000 sípja, a melyek közül a legnagyobb hatvannégy láb hosszú. A fúvókat nyolc lóerejű gázmotor látja el levegővel. A teremben, a melyben az orgona föl van állítva, hatezer ember fér el. * Különös templomot épített New-Yorkban egyik baptista gyülekezet. A templom berendezése egészen olyan, mint egy színházé. Vannak benne páholyok, erkélyek, zártszékek és az ének- és zenekar épen úgy van elhelyezve, mint egy színházi orkesztrum. A szószék olyan, mint egy színpad, — s hogy a templom teljes kényelmet nyújtson, még ruhatárak is vannak benne. — Valóban szép keresztyén templom, — csak az a kár, hogy hiányzik még belőle valami: a büffé. * Lassankint. Az erőstől az is szívesség, ha nem egyszerre öli meg a gyengét, hanem lassanként, apránként. Ez a szívességi politikát űzi mostanában Oroszország a kis finn néppel. Lassanként öli meg s lassanként csempészi bele a maga vérét. Bobrikov tábornok, Finnország katonai kormányzója legközelebb megparancsolta, hogy a csapatok ezentúl részt vegyenek az ortodox istentiszteleteken, s megtiltotta, hogy az ortodox ünnepek előestéjén bármiféle nyilvános mulatságot rendezzenek Finnországban. Finnország lakóinak nagy része a protestáns hitet vallja, érthető tehát, hogy ez az erőszakos módja a megtérítésnek nagy elkeseredést szült az országban. * Francia pápás papok kilépése. Franciaorszagban folytonosan tart a r. kath. lelkészek áttérése, a kik megunván a lelket ölő rendszer nyűgeit hordozni, a protestantizmus szabadsággal teljes világában keresnek lelki szenvedéseikre gyógyító balzsamot. A legtöbb áttérő nyilvánosan, a nagy közönség előtt számol be lépése okairól, mintegy a közvéleményt híva föl a helyeslő ítélet kimondására. Legközelebb a pocé-i apátplébános, Claveau tért át s kilépését a következő levélben adta tudtára a római püspöknek: »Ön és társai azt követelik tőlem, hogy legyek hü a IV. Pius hitvallásához, s azt is hozzáteszi Ön, hogy mindaddig látni sem akar, míg ennek eleget nem teszek. Lelkiismeretem nem engedi meg, hogy ezt megtegyem ! Többé nem vagyok pap s nem tartozom a róm. kath. egyház kötelékébe. De keresztyén vagyok, a .Jézus Krisztus tanítványa, a ki őt ismerem el egyetlen uramnak. Ön még sem követelheti azt, hogy egy egyszerű egyháztag s még kevésbé azt, hogy epen egy lelkész, a lelkiismerete ellen cselekedjék és hogy tovább is azt tanítsa, azt gyakorolja, a mit hamisságnak, hazugságnak tart. Föltétlen engedelmességet kellene prédikálnom Róma iránt. Pedig ez az egyház a világtörténelem bizonysága