Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-19 / 47. szám

EGYHÁZ. A budapesti prot. egyházak belmissziói értekezlete f. hó 13-án igen érdekes és igen fontos kérdéssel foglalkozott. A téma: »A protestantizmus állásfoglalása a szocializmussal szemben* volt. Az értekezleten nagy számmal vettek részt az érdeklődő egyházi és világi férfiak. Szilassy Aladár és Bachát Dániel elnökök akadályozva levén a megjelenésben, az értekezlet az elnöki helyek elfoglalására a jelenlevő Gseli Ervin horvát-szlavon minisztert és dr. Moody András skót lelkészt kérte fel. Az érdekes témát dr. Bernát István lapszerkesztő, budapesti ref. egyházunk kiváló és tevékeny tagja vezette be egy rendkívül érdekes felolvasással. Magát a felolvasást e helyen nem szükséges részletesen ismertetnünk, miután az lapunk jövő számában egész terjedelmében közölve lesz. E helyen csak az szükséges, hogy arra a legkomolyabban felhívjuk olvasóink figyelmét. Gondolkozzanak a felett egyházunk vezetői s gondolkozzék egyházunk minden tagja. De necsak gondolkozzék, hanem cselekedjék is a megjelölt irányban, mert a veszedelem imminens s nagyon ideje van, hogy kezünket immár az eke szarvára vessük. — A nagyfontosságú kérdéshez hozzászóltak: dr. Ballagi Aladár egyet, tanár, dr. Szabó Aladár és Szőts Farkas. — Dr. Ballagi Aladár szintén nem tarja helyesnek direkt fellépni a szocializmus ellen, mivel az nem ok, hanem csak okozat. Az igazi ok a vezérlő társadalomról az alsóbb néposztályokra is átragadt anyagiasság és élvezetvágy. Ezt kell megszüntetni a legelső sorban a társadalom felső köreiben, s ha az ok megszűnik, megszűnik az okozat is. Dr. Szabó Aladár örömét fejezte ki a felett, hogy ez a kérdés elvégre az egyházi élet körében is tárgyalás alá került. Régen foglalkoznunk kellett volna már vele, — s hogy nem tettük: nagy mulasztást követtünk el. 0 a szociálizmus egyik főokának a mai társadalom minden rétegében elharapózott mértékletlenséget tartja; ennek megszüntetésére kellene törekedni legelső sorban. A megszüntetés leghatalmasabb eszköze az evangéliumi egyház, a melyben magában akkora szociális erő van. mint a többi egyházakban összevéve sem. Az evangéliumi egyház leghatalmasabb ereje abban rejlik, hogy igazi keresztyéni egyéneket és családokat teremt; már pedig a leghatalmasabb védő bástya a szocializmus ellen a hivő keresztyén egyén és család. A hol az evangélium ereje él és hat, ott nincs mértékletlenség. elégedetlenség, erőszakosság és felforgató törekvés. Ezért az evangéliumi egyház feladata az legyen, hogy az evangélium erőit bevinni törekedjék a családokba és a társadalomba, s legyen egyik legfőbb törekvése az ifjúság megnyerése s az evangéliumi mértékletességre rászoktatása. — Szőts Farkas, megemlékezvén arról, hogy a szocializmussal szemben való állásfoglalás kérdése a presbiteriánus szövetség legutóbbi, Washingtonban tartott gyűlésén is behatóan tárgyaltatott, — a szocializmus okát az egyén lelki eldurvulásában és elvadult önzésében látja, a melynek orvossága ennélfogva nem lehet más, mint az egyénnek az evangélium erői által való regenerálása. — A kérdéshez még többen is kívántak hozzászólani, azonban ezt az értekezlet megszabott ideje nem engedte meg. Paulik János evang. vallástanár indítványára azonban elhatározta az értekezlet hogy ezt a kérdést újra kitűzi a dec. 11-én tartandó havi értekezletre. Lelkészbeiktatás. A szentkirály-szabadjai (Dunántúl) ref. egyház f. hó 5-ikén iktatta be hivatalába újonan választott lelkészét Csomasz Gyulát. A beiktatást az egyházmegye részéről Szenes Imre papkeszii lelkész végezte. Templomavatás Rátóton. A rátóti (Dunántúl) ref. gyülekezet f. hó 5-én avatta fel nagy ünnepélyességgel újonan épített templomát. A gyülekezet örömét nagyban fokozta az, hogy arra Antal Gábor püspök úr is megjelent s ő tartotta a felavató beszédet. A nagy számban összesereglett s a templomba be sem fért híveknek, benn a templomban Thúry Etele egyh. megyei főjegyző, künn a templom előtt pedig Szász Kálmán kádástai lelkész prédikált. Jákói Pál hajmáskéri lelkész keresztelt; Nyikos Kálmán esperes űrvacsorai agendát mondott, Szűcs Béla vilonyai lelkész pedig buzgó imádsággal zárta be a szép ünnepélyt. — Az új templom körülbelül 4500 frtba került, a mely összeget legnagyobb részben magok a hívek rakosgatták össze. Régi templomuk teljesen a róm. katholikusoké mellett volt építve; valamikor egy fedél alatt is volt mindkettő s csak egy közfallal volt elválasztva Mikor a pápista atyafiak 1870-ben új templomot építettek, teljesen elibe épültek a reformátusokénak; sőt ennek megsértése nélkül nem is tudták a magukéra a tetőt felrakni. Ebből országos sérelem lett, s a kultuszminiszter leiratot küldött Veszprém vármegyéhez, hogy az ügyet vizsgálja meg, s a káptalant annak orvoslására hívja fel. Küldöttség küldöttséget ért, míg végre a káptalan egyes tagjai, s Bubics Zsigmond prépost adtak mintegy 1800 frtot s ez folytonos gyümölcsöztetés által úgy megnövekedett, hogy felépíthették belőle új templomukat, a melynek — kívánjuk — ne legyen az előbbihez hasonló története. A hajdu-böszörményi ref. egyház f. hó !9-én fogja felavatni második új ref, templomát és központi leányiskoláját. Az új templom 140,000, az iskola 30,000 forintba került. A felavató ünnepélyre, a melyen a három böszörményi lelkész, továbbá Illyés Endre balmaz-ujvárosi, Szabó Lajos hadházi, Sőrés János b.-szt.-mihályi és Bertalan Gábor csegei lelkészek működnek közre, meghívta az egyház Kiss Áron püspököt, gróf Degenfeld József főgondnokot és a debreceni kollégium tanári testületét is. Nemeslelkű adomány. Kádár József és neje Szerdahelyi Rozália, házasságuk ötven éves fordulója alkalmából egy 650 f'rtos orgonát készíttettek az egrii ref. gyülekezet ősrégi templomába. Az űj orgona felavatása f. hó 5-én történt meg. A békes-bánáti ref. egyházmegye mult évi életéről terjedelmes és kimerítő jelentésben számol el Szabó János esperes. A nyomtatásban megjelent és hozzánk is megküldött jelentés érdekesebb pontjait a következőkben