Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-12 / 46. szám

gozásban 1900. év május 15-ig küldendők be a theológiai akadémia igazgatójához. Az indokolatlan késedelemmel beadott dolgozatok nem fogadhatók el és szerzőjük nem bocsátható szóbeli vizsgálatra. A tanári kar megállapodása szerint kiadta Budapest, 1899. november 1-én Szőts Farkas, theol. igazgató. 1789. sz. 1899. Jóváhagyom és kihirdetésüket elrendelem Szász Károly, dunamelléki püspök. A tiszántúli ref. egyházkerület tanügyi bizottsága mult hó 26-án tartotta ülését Debrecenben, hogy az egyházkerületi gyűlésre felterjesztendő iskolai ügyeket előkészítse. A gyűlésen Dóczy Imre egyházkerületi középiskolai felügyelő részletesen referált az iskolatátogatások alkalmával szerzett tapasztalatairól. Az általában elismerő jelentés felmutatta az egyes iskoláknál még feltűnő hiányokat, s a bizottság el is határozta, hogy azok eltüntetése végett felkéri a kerületi gyűlés útján az egyes fentartó testületeket. — Az új állami tantervhez képest, az államsegélyes gimnáziumok első osztályára nézve a bizottság megállapította a tankönyveket. Az érettségi vizsgálati szabályzatot úgy^ módosították, hogy az írásbeli dolgozatok tételeit., a szaktanárok javaslatai alapján, a vizsg. bizottság elnöke jelölje ki. Felkérik a kerületet, hogy a tanári eskü letételét minden új tanártól kívánja meg, s e végből egy hivatalos esküformát szerkesztessen. Megbízta a bizottság Dóczy Imrét, hogy dolgozzon ki utasítást a gimn. igazgatók számára. Elfogadta a középiskolai felügyelő nyugdíj ügyére vonatkozó javavaslatot. A karcagi és a hajdú-nánási gimnáziumok államsegély szerződését pártolólag terjesztik fel a konventre. Elhatározták, hogy a karcagi gimn. nyilvánossági jogának egyszer s mindenkorra megállapítását kérni fogják ; ugyancsak felterjesztést intéztetnek a kerület által a kultuszminiszterhez a debreceni ref. tanítónőképezde 3-ik osztálya nyilvánossági jogának megadása iránt. A debreceni főiskola igazgató-tanácsának mult hó 27-én tartott ülésén meghallgatta a tanács a főgimnáziumról és a tanítóképezdéről tett jelentéseket, továbbá a gazdasági albizottságnak a főiskola mult évi háztartásáról szóló elszámolását. Dóczy Imre a főgimnáziumban végzett látogatásai eredményéről tett jelentést, a miből kitűnt, hogy a főiskola a mai kor követelményeinek önerején nem képes megfelelni és elkerülhetetlenné kezd válni az államsegély kérése. Az iskolai törzskönyv és adattár szerkesztésével a tanács Balogh Ferencet bízta meg. Megtette az előkészítő lépéseket a főiskolai könyvtár kibővítése iránt. Ugyancsak intézkedett, hogy javaslatok készíttessenek az iskolai betegápolás és a köztisztaság dolgában is. A tanítók házának megnyitása. A tanítók házát november 19-ik napján nyitják meg és avatják fel ünnepélyesen. A megnyitásra küldöttségileg hívják meg Wiassics Gyula közoktatásügyi minisztert is. Az uj középiskolai tanterv. A kultuszminisztériumban e hó 2-án ankétet tartottak, hogy az új középiskolai tanterv életbeléptetésének módozatait megállapítsák. Az ankéten, a miniszter képviseletében dr. Hóman Ottó elnökölt. Fináczy Ernő volt az előadó, a ki a tanterv életbeléptetésére nézve négy szempontot tart fontosnak. Első a tanulmányi szempont, második a tankönyvek szempontja, a harmadik a miniszter intenciójának figyelembe vétele, a negyedik pedig a tantervek utasításai. E szempontok figyelembevételével némi átmeneti intézkedések mellett (főleg a földrajz és történelem tanításának szempontjából) lehetségesnek tartja, hogy az új tanterv a jövő tanévben a második, a harmadik és negyedik, az azután következőben pedig az V-ik és Vl-ik és végül a következőben a Vll-ik és VlII-ik osztályokban életbeléptettessék. A szükséges átmeneti intézkedések nem gátolják a tanulmányi eredményt. Beöthy Zsolt hozzájárult Fináczy javaslatához, de a magyarnyelv és történelemre vonatkozótovább menne; főleg a reáliskolában a magyar tanítást az egész vonalon életbeléptetné. Heinrich Gusztáv nem ért egyet Fináczy tervével, minthogy azt az anyagot, a mely szükségképen átmeneti intézkedéseket kiván, nem lehet kicsinyelni, de főleg abból a szempontból sem, hogy az utasítások sem készültek el. Szerinte a jövő évben a második osztályban volna életbeléptetendő az új tanterv; a következő tanévben, amennyiben az utasítások elkészültek, gyorsabb menetben is életbeléptethető. Hóman min. tanácsos kérdésére Beöthy Zsolt kijelentette, hogy van kilátás rá, hogy az utasítások a folyó tanév végéig elkészülnek. Erodi Béla főigazgató már előzőleg hosszasabban tanulmányozta e kérdést és első pillanatra szintén Fináczy álláspontján volt. De később ellenkező meggyőződésre jutott, midőn a tankönyvek kérdése is felmerült előtte; főleg akkor, midőn látta azokat a tankönyveket, a melyek a jelenlegi első osztályok számára mintegy hevenyében készültek. Ő a fokozatos életbeléptetés híve, már csak azért is, hogy a tankönyvíróknak elegendő idejük legyen könyveik megírására, a mi a gyors életbeléptetésnél ki volna zárva. Az utasítások megjelenését föltétlenül bevárandónak tartja. Cherven Flóris a leghatározottabban a fokozatos életbeléptetésnek híve. Szerinte, átmeneti intézkedések a tanulmányi eredmény szempontjából nem előnyösek. Hoffmann József a tankönyvek szempontjából szintén a fokozatos életbeléptetésnek híve. Tankönyvirónak jó tankönyv írásra idő kell. Szólottak még Wagner Alajos, Horti Jenő, Beke Manó, Szterényi Hugó, Brózik Károly, Matskdssy József, és Fiók Károly. Szó volt az értekezleten az érettségi vizsgálati latin dolgozatról is, s minden valószínűség szerint már a folyó tanév végén életbe lép az az újítás, hogy az érettségi vizsgálati dolgozat latinból magyarra való fordítás lesz. Végül Hóman Ottó megköszönte a felszólalásokat és kijelentette, hogy az észrevételeket a miniszter döntése alá bocsájtja. Az egyetemi tanárok fizetésrendezése. A kultuszminiszter a jövő évi költségvetés keretében az egyetemi tanárok fizetésének rendezéséről is gondoskodik. A tanpénzrendezés óta ugyanis a tandíj egy részét a tanárok között tandíjkárpótlás és tandíjjutalék címén szétosztják. Ez a részesedés azonban egyes tanároknál nagyon egyenlőtlen volt, a mi számos panaszra és felszólalásra adott okot. E bajokat a mininiszter oly módon akarja orvosolni, hogy az egyetemen befolyó összes tandíjakat az állampénztár venné át és a tandíjkárpótlás helyett a tanárok ötödéves korpótlekat 6Ü0 koronáról 800 koronára emelné,