Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-12 / 46. szám

s miután dr. Bannermann és dr. Paxton ismertették azt, hogy mit tesznek az angol és amerikai presbiteriánus egyházak Európában, következtek az egyes egyházakról szóló felolvasások. Dr. Katz, párisi lelkész, a francia reformátusok küzdelmeit ismertette; a valdens egyházak küldötte a valdensek munkálkodásáról szólott; csekélységem pedig: »a magyar ref. egyház kormányzata és az egyesült-államokbeli ref. egyház missziói munkája a magyarok között* című munkát oivasta fel. Mind hármunkat tapssal üdvözöltek s munkámnak azt a részét fogadták tetszéssel, a hol a pátens elleni küzdelemről szóltam. Október 5-ikén a nemzetközi kérdések kerültek tárgyalás alá s Rev. Patterson olvasta fel »a választott bíróságok a kéresztyénség világításában« című munkáját. Ugyanekkor tárgyalták a házasság és elválás kérdését. Este dr. Cunnigham és dr. Forrest tartottak érdekes felolvasást. Amaz »a vasárnap megünneplése érdekében megindult mozgalmakról* szólt; emez »az Úr vasárnapjának megünneplése a munka érdekében* cím alatt tartott hatalmas beszédet. Október 6-án a gyűlés bevégződött a szokásos szertartások között. íme ezekben kívántam beszámolni a magyar protestáns közönség előtt az »Alliance of Reformed-Churches« hetedik nagygyűléséről. Gondolom, hogy nem végeztem haszontalan munkát, hiszen a magyar ref. egyház is tagja e szövetségnek s így érdekli annak gyűlése. Én igaz, hogy nem mint a magyar ref. egyház küldötte jelentem ott meg, hanem mint a »Reformed Church in tbe United States* egyik magyar misszionáriusa. De magyar ref. egyházunk kormányzata foglalván el felolvasásomnak legnagyobb részét, sokan üdvözöltek ügy, mint a magyar ref. egyház fiát, s az a taps, a mely a felolvasó asztalhoz léptemkor felhangzott, nem nekem az egyénnek, hanem a magyar református egyház egyetemének szólt; annak az egyháznak, a melynek fiai ma isolyhivek a rájok bízottakban, mint voltak hajdan. Én boldognak érzem magam, hogy egy porszemmel járulhattam a magyar ref. egyház dicsőségéhez, ismertetvén annak kormányzatát a legtekintélyesebb presbiteriánus és református testület előtt. Bridgeport. Kalassay Sándor. IRODALOM. ** A magyarországi protestáns egyház története. Irta Farkas József budapesti theol. tanár, a gimnázium 8-dik osztálya számára. Kiadta a dunamelléki egyházkerület, 8-ad rétben 143 lap, II. kiadás, ára 80 kr., Budapest, Kókai Lajos bizománya. — Kipróbált, jóravaló tankönyv, melyet a tananyag gondos megválasztása, jó beosztása, élénk és könnyed előadása s evangéliumi keresztyén szelleme közkedveltségüvé tettek a hazai protestáns gimnáziumokban. Mostani 2-dik kiadása annyiban különbözik az elsőtől, hogy a legújabb időben közzétett egyháztörténeti adatokat is figyelembe veszi s a függelékben közölt egyházjogi ismereteket a legújabb zsinati és egyházpolitikai törvényekhez képest módosította. A könyvben előforduló kisebb tévedések (az egyházi és iskolai statisztikában) nem oly lényegesek, mint a mily hibás az az eljárása, hogy a római kath. egyházat a »római* jelző elhagyásával állandóan »katholikus«-nak nevezi s ezzel a mind hitelvi, mind egyházjogi szempontból helytelen terminológiával az evangéliumi egyházakat az »una sancta catholica ecclesia«-ból hallgatólag, de következetesen kizárja. Már pedig nem csupán a római vagy pápás egyház, hanem az ev. ref. és ág. ev. egyház is katholikus egyház, a szónak mind hittani, mind egyházjogi, mind történeti értelmében. Lényeges hiba tehát, a művelt ifjúságot arra az ultramontán terminológiára tanítani és szoktatni, mely a »katholikus* jelzőt kizárólag a római egyház számára foglalja le. Igaz, hogy ebbe a hibába a napisajtó és a közbeszéd is már egészen belecsökönyösödött; de az iskolának és a protestáns tudománynak nem szabad a protestantizmus catholicitását egy rosz szokásnak ily könnyedén feláldozni. (F.J ** A Protestáns Árvaházi Képes Naptár az 1900-ik évre Kenessey Béla szerkesztésében megjelent. Naptári és Névtári részében a szokásos dolgokat (ezek között a Kis Bibliát is) öleli föl. Irodalmi része az idén változatos, gazdag és jól megválogatott, melyek mindannyian céltudatosan szolgálják az evangéliumi építés és termékenyítés nemes munkaját. Költeményeket közöl Szabolcsica Mihály, Lampérth Géza, Sántha Károly, Tóth István, Vargha László, Jámbor Lajos, F. Varga Lajos Juhász Sándor versiróinktól. Elbeszélesekkel Lampérth Géza. Forgács Endre, S. Szabó József stb. gazdagították a naptár tartalmát. Az életrajzok, korrajzok és leírások csinos képekkel vannak illusztrálva, melyek közül kiemeljük az Erzsébet királyné, Szász Domokos, Szentm. Radó Kálmán dr. Bartók György erdélyi püspök, Blahunka Ferenc (az árvaház nagy jóltevője), a jeruzsálemi űj ev. templom, a német császári pár, Bora Katalin, Szilágyi István (m. szigeti tanár), a régi debreceni diákok, a chicagói magyar ref. templom, Trencsén vára stb. cimü és tárgyú közleményeket. S mindezek az érdekes olvasmányok élénken, magyarosan és népiesen vannak megírva, úgy hogy a legegyszerűbb ember is megérti s a művelt ember is élvezi. Ez magyarázza meg a Naptár nagy kelendőségét, mely évről-évre fokozódik és évenkint immár 25 ezer példányra emelkedett. Nagyon örvendetes ez a jelenség. A naptár valóságos protestáns népkönyv. Hiterősödés, vallásos buzgólkodás jár nyomdokain. És ezt jól tudja, mert közvetlenül tapasztalja, a lelkészi és tanári kar nagy része. Vajha az ország minden részében, a két prot. egyház minden gyülekezetében oly buzgón terjesztenék e könyvet, mint Győrben és Orosházán (250 péld.), Cegléden és Kassán (200 péld.), Körmenden, Karcagon, Török-Szentmikóson, Szatmáron, Szeghalmon (100 péld.) stb., akkor más vallásos könyveinknek is nagyobb piaca s több vásárlója akadna; akkor a szociálista és pápista ponyva-irodalom nem mételyezne meg annyi jó magyar lelket széles e hazában. Rákapatni a népet jó vallásos művek olvasására: fontos ága ez ma a cura pastoralisnak és a belső missziónak. Vajha gyakorolnák mindazok, a kik erre hivatva vannak. — A Naptár Hornyánszky V. kiadása és 30 krért kapható. (F.)