Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-24 / 39. szám

költségvetés«-nek nevezett munkálattal szemben, a tagokra hasznos és szükséges. A revízió ideje közéig s a követ kezés az ellenzőknek adott igazat. Véleményünk szerint, s ezt már szakértői számítás alá merjük bocsájtani, semmi ok nincs — mert jog nem is volt soha — arra, hogy az özvegyek részére alapszabályszerűleg biztosított 120 frt. összeg V3

-dal alászállíttassék. Az egyházi értekezletek jegyzőkönyveiből közérdekübb tárgy az, a mi úgy a Siklós- mint a Sellyevidéki értekezletet egyformán foglalkoztatta, s mely azt, a tűrhetetlen állapotot tárta föl, hogy elaggott s magukkal tehetetlen lelkészeink közül — milyen több is van — kettő van káplán nélkül, pedig minden egyházi funkció teljesítésénél másokra szorulnak, s előállott az az anomália, hogy lelkészek és tanítók sorra rendeltetnek oda, s a tanítók — még a saját tanítója is — napidíjat húznak a fuvardíjon kívül. így nemcsak sok költségbe, de még több kellemetlenségbe kerül a helyettesítés és keserű az a kenyér, mely arra volna hivatva, hogy a nyugalom kenyere legyen. Kár, hogy a fiatal előadó e kérdés iránt nem tudott annyira érdeklődni, mint érdemelte volna. Kár, hogy az egyházmegye közgyűlése is óvakodott hangot adni annak, a mi pedig a baranyai papságnál közhangulatot képez, hogy t. i. a tanító káplánságok — az agg lelkészekre való hivatkozással — szüntettessenek be, s a vallásoktatói állások is rendszeresíttessenek. Míg magukra hagyott, tehetetlen öregeink miatt egyes egyházak vallás-erkölcsi érdekei veszélyeztetnek, addig nem lehet a legtöbbnyire kényelmi szempontból kreált tanítókáplánságokat előtérbe helyezni. A káplánok viszonyát legutoljára rendezett szabályzat szerint a mi kerületünkbe minden bekebelezett káplán — tehát az egyetemi hallgató, vallásoktató stb. is — akkor és oda köteles menni, a mikor és a hová rendelik, s ha nem megy., elmehet. A szükség parancsszava követeli, hogy ez érvényes szabályt teljes szigorral alkalmazzuk. Tehetetlen öregeinket nem évekig, de egy hónapra sem szabad káplán nélkül hagyni. Ezek az elsők, azután jöhet a többi, a mint a szükség kívánja s a lehetőség engedi. Ha ez így nincs, a segédlelkészi intézménynek nincs jogosultsága. Óhajtanok, ha ezt a kerületen is komoly figyelemre méltatnák. A sellyei értekezlet módozatot dolgozott ki a mult évi fizetés-könnyítés rendszeres és egyöntetű életbeléptetésére. A közgyűlés azzal siklott el e kérdés felett, hogy azt a hivatkozott határozat kötelezővé nem tette s így módozataira kiterjeszkedni felesleges.— Jó, csak nagyobb baj ne származzék belőle! Az egyházmegye stipendiumát három jeles tanuló közül a kecskeméti főgimnáziumban tanuló Horváth Kálmán nyerte el. Pécsnek megengedtetett, hogy közalapjárulékát 5 évre fix összegben fizethesse. — Dencsházának iskolája államosítása, illetve községivé tétele nem engedtetett meg, mert előnyeit kimutatni meg sem kisérlette; a bemutatott szerződés pedig inkább saját híveink megterheltetésére nyújt következtetést. — A külső-somogyi egyházmegye elkésetten beküldött határozata felett — a kongrua-ügyben — a gyűlés napirendre tért. Pécsett és Siklóson a középiskolába járó ref. növendékek vallásos oktatása ^kielégítő. Mégis, Pécsett, az intézetek nagy száma s a gyermekek szétszórtsága kívánatossá tenné, ha a konvent a vallásos oktatás intenzivebbé tétele szempontjából különösebb figyelemben részeltetné. Bisse elavult tanítói díjlevelét, — melyben a déli harangozás is a tanító kötelessége, s díjlevélileg biztosítva van, hogy »a halotti torra, ebédre vagy vacsorára meghívatik« — újjal kivánja felcserélni, még pedig teljesen készpénzre változtatva. A szegény községet, melyet a filloxeravész még szegényebbé tett, utasította az egyházmegye, hogy kisértse meg: vagy államsegély kieszközlését, vagy tárgyaljon a neki már felajánlott államosítás iránt, mely ha valahol, itt igazán indokolt. A páprádi lelkész-állomás felállítása elhalasztatott addig, mig a most 20 ezer forintot tevő tőke annyira nő, hogy egy teljesen rendezett fizetésű állomást lehet létesíteni. Ehhez — hozzáadva 45 hold évi bérletét — már nem sok idő kell. A gordisai iskolának községivé változtatása, a presbitérium egyszerű előterjesztésére, engedélyeztetett, noha e felől az egyházközség meg sem kérdeztetett. Precedensekre hivatkoznak, s valóban, ez a kérdés ez ideig mellőztetett. Különösnek találjuk azonban, hogy ha adósságot csinálni, cserélni, ingatlant venni vagy eladni a gyülekezel tudta nélkül egy talpalatínyit sem lehet: ugyanekkor a legdrágább tulajdon, a felekezeti jelleg megváltoztatása felett a presbitérium, a közönség beleegyezése nélkül rendelkezzék. Ezek voltak a közgyűlés közérdekű tárgyai. Azután a törvényszéki ügyek jötlek, közte 5 fegyelmi ügy belső hivatalnokok ellen, s négy lelkész feddésre, egy tanító pénzbirságra Ítéltetett. Hogy az ítélet túlszigorú nem volt, legjobban mutatja az, hogy a panaszlottak mind megnyugodtak benne, s három feddés végre is hajtatott, a mi elég izgalmas, sőt kinos látvány volt a nagy közönség előtt. Egy ügynél, mint ügyész, a pesti ügyész volt delegálva, a ki tisztét nemcsak lelkiismeretes komolysággal, de hatásosan és szépen végezte. A sokat zaklatott oldi lelkészt a bíróság a vád és következményei terhe alól felmentette. A közigazgatási biróság a kis-csány-osztrói híveket jelenlegi tanítójuk részére, a díjlevélileg biztosított évi fizetés teljes kiszolgáltatására kötelezte, kivéve mégis azok tandíját, a kik a felállítandó második iskolába fognak járni. Ezzel végzem is hosszúra nyúlt tudósításomat. — Azonban ezt nem tehetem a nélkül, hogy meg ne emlékezzem arról a kedvező benyomásról, melyet ároni családból származott gondnokunk a közgyűlés minden tagjainál eszközölt. Mély belátása, fáradhatlan munkássága, vallás-és egyházszeretete kezesség nekünk arra, hogy vihartól hányatott hajónk tapasztalt és gondos kormányos kezébe jutott, s az az édes érzés tölti el keblünket, hogy választásunk szerencsés volt. Nagyváty. Morvay Ferencz, egyhm. főjegyző. A bányai ev. egyházkerület közgyűlése. A bányai ág. h. ev. egyházkerület — a mint már mult számunkban jeleztük — e hó 13—15. napjain tartotta évi rendes közgyűlését Budapesten, Zsilinszky Mihály államtitkár, ker. felügyelő és Sárkány Sámuel püspök elnöklete alatt. A közgyűlést megnyitó beszédében Zsilinszky Mihály említette, hogy már tavaly, a mikor a felügyelői széket a kerület bizalmából elfoglalta, rámutatott az ev. egyháznak súlyos helyzetére; kifejtette azokat az elveket, a melyek szerinte az egyházakat kell hogy vezéreljék. Most itt az ideje, hogy azon helyeselt elveknek az életbe való átültetéséről gondoskodjunk. Nézete szerint, »e nehéz helyzetből csak úgy fogunk kibontakozhatni, ha a belső egyházi élet erőforrásait önmagunkban keressük«. Azt gondolom, — úgymond — abban mindnyájan egyetértünk, hogy a