Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-10 / 37. szám

paragrafussal mit sem törődve, — iskolázza a politika kérdésében. Kötelezi őket a pápás sajtó felkarolására s a centrum-párt támogatására. Németország protestáns tartomány-egyházai számos gyűlést tartanak szept. és okt. havában. így az általános protestáns missziói egyesület szept. 19—21. napjain Meiningen városában ülésezik. Prédikál: Drews jénai tanár; beszédet tart Prade marburgi és Sehmiedel eisenachi lelkész. A gyűlésen Arndt lelkész elnököl. Előadást tart Christlieb japáni lelkész a japáni kulturáről s az ev. miszszióról. Ezen fölül Pfleiderer berlini tanár is előadást tart a külmisszió köréből. — Az *Ev. Bund« október 9—12. napjain Nürnberg városában tartja 12-ik közgyűlését. Prédikál Haupt hallei tanár; előadást tart Buchwald lipcsei lelkész, »Luther személyiségéről a jelen korra vonatkozó jelentőségében*; Trümpelmann magdeburgi szuperintendens »Az Isten kezéről a német nép vezetésében a reformáció óta«, és Berger berlini tanár »A humanizmus és protestantizmus egymáshoz való viszonyáról*. Az »Ev. Bund« közgyűlésére még visszatérünk. A németországi egyetemeit prolestáns theol. hallgatóinak a létszáma az elmúlt nvári félévben a következő volt: Berlin 324 (401). Bonn 101 (81). Boroszló 86 (74), Erlangen 200, Giesen 67, Göttinga 143 (135). Greifswald 215 (204), Heidelberg 60, Halle 365 (386), Jéna 39 (36), Kiel 45 (59). Königsberg 79 (63), Lipcse 301 (317). Marburg 124 (90). Rostock 39 (32), Strassburg 66 (72) és Tübinga 343. A (—)-ben lévő számok a múlt, téli félév létszámát jelzik. Mint látjuk, a theológusok létszáma Németországban is apadásban van, pedig ott eléggé jövedelmező a lelkészi pálya. Müller müncheni r. kath. lelkész »Reform-katholicismus« cimű műve nagy föltűnést, keltett a pápás és protestáns sajtóban egyaránt és Zürichben már második kiadásban is megjelent, Müvében hevesen kikel a jezsuiták ellen, a róm. katholikus theológusok egyetemi és nem pápás szemináriumi kiképeztetésének lelkes hive és általában a róm. kath. egyháziasság és tudományosság emelésére törekszik az egész vonalon. Vádolja pap társait politizálással, élettelen misztikus elmélkedéssel, az egyház és a tudomány elhanyagolásával, sőt erkölcstelenséggel és hanyagsággal is, ügy. hogy szerző szerint, a róm. kath. országok a protestánsokkal semmi tekintetben sem versenyezhetnek. Bigotteria és alheizmus a mai róm. katholikus népélet ismertető jele, és Müller lelkész általában kérlelhetlen igazsággal deríti fel a pápás egyháziasság szomorú képét. Kíváncsiak vagyunk a műnek további terjedésére; bár legújabban Schell esete is bizonyítja, hogy Róma egyházában ma a »reform. katholicismus* számára nincsen hely. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Drei Perikopenreien, die altkirchlichen, die von Nitzsch ausgewáhlten und die Württembergischen in Predigtentwürfen von Wilhelm Wiener in Worms. I. von Advent bis Trinitatis in zwei Theilen, II. die Trinitatiszeit. Leipzig, G. Strübigs Verlag 1892., Philadelphia bei Scháfer & Koradi. Ein Band 4 M. 50 Pfennige. — Ez alatt a cím alatt fekszik előttünk három vaskos kötet, mely prédikáció diszpozíciókat tartalmaz s a melyekre a magyar hitszónokokat figyelmeztetni akarom. A hitszónokoknak elég alkalmuk van választhatni rövid felosztások és egészen kidolgozott beszédek között. Ritkábban fordúlnak azonban elő olyan diszpozíciók, melyek a beszéd gondolatmenetét magukban^ foglalják a nélkül, hogy lehetetlenné vagy feleslegessé tennék, hogy a szónok a saját gondolatait es eszméit is felhasználja és érvényesítse. Oly szónoknak tehát, ki a száraz, rövid felosztásban keveset, az egészen kidolgozott beszédben azonban sokat talál, az előttünk fekvő bővebb diszpozíciók teljesen megfelelők. A kötetekben egy textusból hétféle diszpozíciót találunk és pedig kettőt a szokásos, minden vasárnapra rendelt evangélium és levelek szerinti textusból; hármat a Nitzscbe szerinti textusból és kettőt a Württembergi textusokból, úgy hogy minden vasárnapra 7 diszpozíció áll a szónok rendelkezésére. A diszpozíciók minden textusból önként folynak és oly eszmekörben mozognak, melyek a textus alapgondolatainak megfelelnek; a miből megint az következik, hogy a gondolatmenet biblikus színezetű és zarnatú. Mindamellett nem zárkózik el a szerző a történet és a természet köréből vett érvelések elől; egyszersmind gyakran tamaszkodik az egyházi énekre és a költészetre, a mi ismét csak előnyére válik a diszpozíciónak. A ki megszerzi ezeket a diszpozíciókat, az nem egykönnyen fogja magát »kiprédikálni«, hanem új meg új gondolatokra és fordulatokra fog akadni az eszmék ezen tárházában, anélkül, hogy szolgailag kellene követnie a kijelölt utat. A német irodalom kritikája e nagyszabású homiletikai mű felől igen kedvező. Nálunk is rokonszenvet fog kelteni ott, a hol a homiletikai érzék egészséges és éber. Weber Samu. EGYHÁZ. Az újtestamentum revíziója, a mint értesülünk, rövid idő alatt megkezdődik. Szász Károly püspök úr, ki ennek a másik nagy és nemes feladatnak a megoldásával is megbízatott az angol bibliaterjesztő társaság részéről, a M. Prot. írod. Társaság debreceni gyűlését; mint kedvező alkalmat felhasználja arra, hogy e tárgyban több kiváló bibliai tudóssal értekezzék. E végből bizalmas értekezletre hívta össze a kiszemelt munkatársakat s az értekezlet, mint halljuk f. hó 21-én, az irod. társaság gyűlését követő napon fog megtartatni Debrecenben. Isten áldása legyen a kezdeten s az kisérje a nemes munkát egész folyamán át, hogy minél előbb egy oly szép és jó újtestamentumot adhassanak népünk kezébe, mint a revideált ó-testamentum. Püspöki látogatások. Dr. Bartók György erdélyi ref. püspök a mult hó 24-én kezdte meg az orbai egyházmegye gyülekezeteinek meglátogatását. Kíséretében voltak Kenessey Béla egyházkerületi főjegyző, Nagy Károly theol. tanár, Szylveszter Domokos szászvárosi lelkész és Sándor József egyházmegyei gondnok. A látogatást Bartók püspök a papolci egyházon kezdte s annak díszes új templomát ünnepélyesen felavatta s átadta Isten dicsősé-