Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-03 / 36. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Lapunk felelős szerkesztője nyári üdüléséből Balaton-Szemesről a fővárosba visszatért, és a lap vezetését ismét átvette; helyettesének, Gergely Antal lelkész úrnak pedig, ki a nyár folyamán a lapot oly gondosan és szakavatottan szerkesztette, e helyről is köszönetét nyilvánítja. — Budapesti ref. egyházunkba új hitoktatókul Székely József segédlelkészt és Kóréh Tatay Endre lelkészjelöltet alkalmazta az illetékes egyházi hatóság. — A tiszántúli ref. egyházkerület Budapesten az Eötvös-kollégiumba 500—500 frt stipendiummal Birta István és Csépke Andor főgimnáziumot végzett ifjakat küldte fel, azzal a kötelezettséggel, hogy tanári szaktárgyaik mellett évenként egy-egy theol. tantárgyat is hallgassanak a ref. theol. akadémián, s azokból vizsgálatot is tegyenek. * Legfelsó'bb kitüntetés, A hivatalos lapnak egyik augusztusi száma a protestáns tanügy iránt érdeklődőknek bizonyára nagy örömére adott hírt arról, hogy 0 Felsége a király dr. Horváth Ödön egyetemi magántanárt, a tiszai ágost, hitv. evangélikus egyházkerület eperjesi kollégiumi jogakadémiájának dékánját a tanügy és közművelődés terén szerzett érdemei elismeréseül a királyi tanácsosi eímmel tüntette ki. Az egyetlen evangélikus jogakadémia szolgálatában álló e kiváló tanférfiúnak legfelsőbb helyről jövő kitüntetése a mily örvendetes tanújele annak, hogy a legilletékesebb tényezők miként gondolkoznak a protestáns felekezeti jogi oktatásnak jelentőségéről s az országos oktatásügy keretében elfoglalt fontosságáról, másfelől méltó elismerésé azoknak az érdemeknek, melyeket dr. Horváth Ödön 16 évi jogtanári, 12 évi dékáni működése alatt szerzett. A nemzeti közművelődés és jogi szakirodalom szolgálatában két évtized óta lankadatlanul buzgólkodó kitűnő tanférfiúnak kineveztetéséhez a magunk részéről is a legmelegebben gratulálunk. * Radó Kálmán utódja. A soproni egyházmegye közgyűlése után, a közebéd alkalmával, Renner esperes fölvetette a kérdést, ki legyen Radó Kálmán utódja a kerületi felügyelői méltóságban s abból a meggyőződésből indulva ki, hogy csak olyan egyén választható, ki a kerületben már érdemeket szerzett magának, dr. S'-hreiner Károly kir. tanácsost tartotta a legméltóbb jelöltnek. Az összes gyülekezetek képviselői leikes örömmel fogadták az esperes fölszólalását, mi dr. Schreinert azon kijelentésre indította, hogy a jelölést elfogadta. Egyúttal kijelentette, hogy megválasztatása esetén a kerület anyagi helyzetének megszilárdítását s a most megnyíló kőszegi felsőbb leányiskola jövőjének biztosítását tartaná első feladatának. Mivel Schreiner már Radó Kálmánnak is tekintélyes ellenjelöltje volt, a dunántúli egyházkerület körül eddig szerzett nagy érdemeinél fogva megválasztása biztosra vehető. * Protestáns templom Tátra-Lomnicon. A Tátrákban nyaraló közönség már rég hiányát érezte egy protestáns templomnak s ezért még a mult év folyamán mozgalom indult meg a Tátrában nyaraló közönség körében, hogy lehetőleg rövid idő alatt egy protestáns templomot építsenek Tátra-Lomnicon. A mozgalom élére gróf Pejac. evich Katinka és Jolán állott. Ugylátszik, hogy e nemes mozgalom folytán most már rövid idő alatt fölépül Tátra-Lomnicon a kincstártól vett telken a templom. Folyó hó 21-én Matlárházán tartották meg az ügy iránt érdeklődők alakuló gyűlésüket, melyen végleg elhatározták egy közös jellegű protestáns templom építését és megtettek minden előleges intézkedést. A megjelentek közt ott volt Szilágyi Dezső, ki a gyűlés folyamán föl is szólalt, Münich Aurél országgyűlési képviselő, Fabiny Ferenc curiai biró, Lánczy Gyula egyetemi tanár, gróf Pejacsevich Katinka és Jolán, Hegyi Mihályné és még számosan. Az értekezletből kifolyólag az előkészítő, illetve az építészeti és fölügyelő bizottság következően alakult meg: Elnök: Pejacsevich Katinka grófnő, titkár: Némethy Gábor, tagok: Fabiny Ferenc, Münich Aurél, Székely Gyula, Münich Kálmán, id. Loisch Mátyás, Vester Pál, Pejacsevich Jolán grófnő, özv. Hegyi Mihályné, dr. Magyar László, Radácsy György, Rodakofszky József, és Lánczy Gyula. Ez a nagybizottság azután szükebbkörű építési bizottságot választott. * Arany János írókészlete. Csiky Kálmán műegyetemi tanár a nagyszalontai Arany János emlékegyesületnek megküldte Arany Jánosnak írókészletét, a melyet a nagy költő 20 éven át használt. Csiky az írókészletet 1879-ben kapta Arany nejétől a Toldi szerelme megjelenése után. A nagy költőnél járt Ráth Mór, a könyv kidása ügyében s megpillantván asztalán ezt a tintatartót, azt a megjegyzést tette, hogy Arany János asztalára nem való az a szegényes készlet. Mire Arany szerényen azt válaszolta, hogy ő azzal nagyon meg van elégedve. Husz év óta használja s kitart már az addig a rövid ideig, míg szükség van reája. Mind amellett is másnap egy díszes írókészlet volt az költő asztalán a kiadó ajándékából. De ő nem minden ellenkezés nélkül engedte nejének, hogy a megszokott ócska tárgyat az új, pompásabbal kicserélje. így jutott Csiky birtokába több más ajándékul kapott emléktárgygyal együtt ez a tintatartó is, a mely már az Arany-szobában van elhelyezve. A tintatartó egyébként nem valami dísztelen tárgy. Állványa sötét-piros kemény fából való volt, sárgaréz cifrázatokkal A tinta és porzótartó üveg, de szintén rezes cifrázatú fakupakkal. A szerszamot Arany akkor vette, a mikor lakását Nagy-Kőrösről Budapestre tette át. * A németországi evangélikus szövetség ez évi közgyűlése fennállása óta, a XII ik. október 9 — 12. napjain fog megtartatni Nürnbergben a következő programmal: október 9-én tanácskozás, este ismerkedési estély; október 10-én délelőtt tanácskozás, délután isteni tisztelet a Lőrinc-templomban, a hol Haupt hallei professzor prédikál, este nyilvános értekezlet, a melyen Buchwald lipcsei lelkész s Trümpelmann magdeburgi szuperintendens tartanak előadást, az első »Luther személyiségéről s annak a jelenre vonatkozó jelentőségéről*, az utóbbi ^Istennek ujja a német nép történetében reformáció óta« cím alatt;