Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-03 / 36. szám

valósítani. Csakhogy mikor az a boldog idő el fog jönni, mi már akkor nem élünk! Az egyházi évnek (ápril 24.) megváltoztatása azonban olyan tetszetős eszmét pendít meg, a melylyel foglalkozni értekezletünk óhajt s e kérdés tanulmányozására kebeléből: Szabó József, Doktor Gyula és Némedy József bizottsági tagokat küldi ki, kérvén őket, hogy jövő gyűlésünkre a tanulmányt készítsék el. Barna Gyula d.-horváti lelkész jól megokolt indítványában az egyházfegyelem fontos kérdésére hívja fel az értekezlet figyelmét. — Egyhangúlag elhatároztuk, hogy erre ma szükség van s kéressék föl a nt. egyházmegyei közgyűlés, hogy az olyannyira szükséges kérdés tanulmányozására válaszszon egyházi és világi tagokból egy egyházfegyelmi szabályrendeletet alkotó bizottságot. Bárdos István és SzuJiay Benedek tagok indítványa is elfogadtatott a » Konfirmációi Kis Káté« bírálata tárgyában. Fölkéretik hatóságaink útján a »Sárospataki Irodalmi Kör«, hogy elnöksége döntés előtt küldje be értekezleteinknek a Konfirmációi Kis Kaiét, mint pályaműveket, mert mi inkább érülközvén a néppel, talán helyes megjegyzéseket is fezhetnénk a munka kijavításához, — mely bizonyára meg is teremné jó gyümölcseit. Hosszas vita után elfogadtatott Botos József azon indítványa is, hogy az egyházi, lelkészi és tanítói tőkék után eső 1 % biztosítási töke gyanánt két évig kamatozzék, mint egyházmegyei dékán kezelése alatt álló összeg, mely kezelés alatt álló 20,000 frt csak két év alatt is 400 frt lesz, mely tőkésítve az egyházmegye tulajdonát képezi azért, hogy tőkéinkért anyagi felelősséget vállalt. Még sokféle háziügy megvitatása után úgy 2 óra tájban (9-től d. u. 2 óráig) közös ebédre gyülekeztünk, hol kedélyes hangulatban tovább folyt a tárgyalás, s folyt a pohár köszöntők árja! Adja Isten, hogy tartós nyomokat hagyjon értekezletünk a tanácskozók szivében s áldólag működjék közöttünk az egyetértés lelke és szelleme! Kápolna. Szuhay Benedek, értekezleti jegyző. A ref. tanítók országos gyűlése. A gyűlést Komáromban aug. 22-én Antal Gábor püspök szép imával és beszédei nyitotta meg. Első tárgya volt az iskolai vallástanítás az énekben, melynek előadója Szalóky Dániel csokonyai tanító volt. Az Osztott népiskola tanterve és a református iskolák. Előadta Vincze József földesi tanító. Idevágó előadásában a tanterv következő részeit emelte ki. Az olvasmányi alapon való tanítás jó oldalait, a nyelvtan helyett a nyelvtanítás előnyeit, szám- és mértani tanítás gyöngéit, az énektanításnak a dallam után való eszközlését és végül s slöjdtanításnak az ismétlő iskolákba való utalását. A közgyűlés egyhangúlag csatlakozott az Országos Bizottság által elfogadott Dobó-fele javaslathoz, hogy a tanterv legyen az egész országban egységes. Óriási eredményt várunk ettől, ha a kormány megszívleli, mert a nemzetiségi iskolák fékentartása s magyar nemzeti iskolává átalakítása ettől függ. Ezzel kapcsolatosan nagyon érdekes dolog történt. A Dobó Sándor indítványának hatása alatt Konkoly Th. Béla kir. törvényszéki biró 100 koronás pályadíjat tűzött a következő kérdésre: 1. A törvények és a közélet tapasztalataiból merített okokkal támogatva tárgyaltassék, hogy az egységes tanterv országos alkalmazása mily befolyást gyakorolna a normál tananyag feldolgozására az elméleti és a gyakorlati tanítás s általában a népoktatásra ? És a valláserkölcsi tárgyak intenzív tanítása mellett a vallásos nevelésre s a nemzeti fejlődésre ? Ezen értekezés elkészítésére hat-hat havi határidő tűzessék s a pályamű beadására kéressenek fel a hazai összes állami, egyházi és magán elemi tanintézetek oktatói, a magyar néptanítók és hitoktatók vallásfelekezeti különbség nélkül. A nyugdíjtörvény és a kántori fizetés címén Arany Bálint kimutatja annak igazságtalan voltát, hogy a kántori fizetést nem nézik tanítói illetéknek akkor, mikor a nyugdíjigényt kiszabják, ellenben, mikor a törvényes 300 forintos minimumfizetést kell konstatálni, akkor a minisztérium a kántori illetéket is tanítói fizetésnek mínősíti. Törvényellenesnek mutatja ki ugyancsak azt az eljárást, hogy a kataszteri jövedelem értéke szerint becsülik meg a tanítói földeket. Végül Simon Károly (Hajdu-Hadház) terjeszti elő a zsinati memorandum tárgyában a következőket ; Mondja ki az Országos egyesület, hogy a magyarországi ev. ref. tanítók egyeteme nevében a közelebb tartandó zsinat elé memorandumot terjeszt. E memorandumban kéri és sürgeti: 1. A vallás-erkölcsi képzés helyesebb irányba terelését. 2. A népiskolai tanterv, szervezet, igazgatása és rendtartás egységesítését, javítását s a népiskolai szervezet minden pontján a szakszerű irányítás előtérbe állítását s a tanítóknak, mint szorosan vett szakembereknek képviseleti jogát. 3. A néptanítók anyagi helyzetének a tanítók képeségével arányban álló rendezését s e célból az állam segítségének igénybevételét. 4. A néptanítók jogi helyzetének oly módon való tisztázását, hogy azok. mint az egyház testének egyik fontos alkotó eleme, az egyházi önkormányzat ügyeit intéző minden fórumon képviseltetési jogot nyerjenek. 5. Az ország összes ev. ref. egyesületeit ebben az ügyben záros határidő alatt véleményezésre szólítják föl. Végül a tisztviselőket választották meg így: Elnök: dr. Kiss Áron — Budapest és Sinka Lajos Krassó. Alelnök: Simon Károly — H.-Hadház és Szalóky Dániel — Csokonyai. Titkár: Kecskemétiig László — M.-Túr. Jegyző: Csurlea István és Vidonyi Jenő — Debrecen. Pénztárnok: Dávid Mihály — Debrecen. Választmányi tagok: Tanítók: Józsa Pál Kisújszállás, Dobó Sándor H.-Böszörmény, Sólyom Antal H.-Böszörmény, Vég István G.-Szt-György. Szász Ferenc Veszprém, Varga István N.-Kőrös. Kutasy Dénes Léva, Fdep Endre D.-Pataj,