Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

három férfiú éneke a tüzes kemencében ekképen : A mi hatalmas Istenünk tud kiszabadítani bennünket az égő tüzes kemencéből, de ha ki nem szabadítana is, a világnak arany-bálványait még sem fogjuk imádni (Dániel 3., 17 — 18.). Az ilyen hívőkre vonatkozik az Úrnak ama biztató szava, a mely szerint a hit boldogító és üdvözítő tapasztalatainál »még nagyobbakat fognak látni* (János 1., 51.) Ez állapot a reformátorok »certitudo salutis*-a és »pax conscientiae«-je. A hitnek legközönségesebb, csaknem naponként előforduló akadályai továbbá a fösvénység, az önzés, a világias érzület. Az ilyenekre példa a gazdag ifjú esete az új-szövetségben, a kinek érzülete egyenes ellentéte a mindenható Istenben és az ő gondviselásében vetett hitnek. A pénzre, vagyonra és hatalomra törekvő embernek, még ha pap is, gyenge és ingadozó hite vagyon, és ritka kivétel az a két kardinális, a kikről Assisi Ferenc egyik követője: Egidius azt mondotta : nagy hitöknek kell lenniök, hogy azt a sok pompa és gazdagság mellett is megtarthatták. A hitnek egyik akadálya a sok okoskodás is, a mely az ú. n. autonóm értelem egyik jellemző sajátsága s gyakorlatilag az idő és a tetterő hiányában nyilvánul. A szellemi unalomnak és lustaságnak egyik neme az, a melyről tudva van, hogy az szülőoka minden bűnnek és gonosznak. A hitnek akadálya az is, ha valaki minduntalan csak a szellemi élvezetet, az épülést, az ájtatoskodást hangsúlyozza a komoly, vallásos-erkölcsi munka helyett. A keresztyén hitnek munkás emberekre, virilis és nem puerilis érzületre és akaratra van szüksége. A sok vallási »disztraktació« vagy »disszipáció* — mint a francia Svájcban mondják — nem sokat használ Krisztus és az istenországa ügyének. A hitnek semmi köze felnőtt embereknél a naivhoz, a gyermekieshez, sőt inkább féifias az minden ízében. Ilyet kíván annak legjobb kommentára, a héber levél is 10., 11. és 12. fejezetében. Maga a tudomány, helyesebben tudáJcosság is akadálya lehet a hitnek. Nem hiába mondotta Krisztus, hogy »az Isten az igazságot elrejtette a bölcsek és értelmesek előtt*, a melyet pedig »megjelentett a kicsiny gyermekeknek*, és Goethe Faustjában is »titkos méregnek« van mondva a theológia. Itt természetesen csak a hamis tudományról és annak hierarchiai izű dölyfösségéről lehet szó, a mely szerint : fiat scientia et pereat mundus. A válódi tudomány és a keresztyénség kölcsönösen kívánják, sőt kiegészítik egymást, mert a valódi tudás is az Istenben való hitre vezet. Példa rá Keppler, Kopemihus, Newton, Humboldt és Goethe. Végül sokaknál a hitnek legnagyobb akadálya az, hogy a keresztyénséget, jobban mondva egyházi hitvallásukat pártpolitikai célokra használják fel. Közönséges világemberek ezek a hitvallásnak cégére alatt. A haza-és vallásellenes ultramontanizmus pápás lovagjai tartoznak ide, a kiknél a vallás cégér, papizmusok börtöne a a léleknek és a testnek, kerékkötője az érzöletnek és a gondolatoknak, eltiprója az embernek s a fejlődésnek az infallibilis római földi istenfejedelem pápás világuralma érdekében. Szolgaság az az egész vonalon, mely nem tűri meg a hit lényegét és életelemét képező egyéni személyes szabadságot. A valódi hitnek és keresztyén vallásosságnak legtermészetesebb diszpozíciója a jó erkölcsi nevelés által fejlesztett józan emberi értelem, érzület és akarat, a mit Finney amerikai lelkész a »sanctified commonsense* fogalmával fejezett ki, a mihez természetesen hozzá kell járulnia az isteni kegyelemnek a maga meghívó és megváltó szózatával. A miért is méltán mondja az egyház, hogy a hit a Szentlélek és az isteni ige műve, és igaz az. hogy »nulla fides, sí non primum Deus ipse loquitur, nulla verba Dei, nisi aque audit ipsa fides*. Ezt a hitet kell nekünk is intenzivebb módon fölébresztenünk az emberben, mivel csak ez vezet egy jobb és boldogabb életre a földön a mai modern ember örömélvezetével szemben. Ma is áll az és mindenkoron a theológiában és a filozófiában egyaránt, hogy egy erkölcsi világrendben vetett hit nélkül állattá sülved az ember az egész vonalon. A vallásos-erkölcsi és értelmi ideálokban vetett hit tartja fenn az embert, különben a materializmus salakjaiban ténfereg. Ezt kell hirdetnie, vallania és kutatnia a keresztyénségnek és tudománynak egyaránt. Dobsina. Br. Szlávik Mátyás. (Vége köv) BELFÖLD, Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal f. évi június havi közleménye szerint Magyarországon, Horvát-Szlavonországok kivételével, június havában élve született: 51,114, halva: 1048; elhalt hét éven alul: 15,685; hét éven felül: 16.426; összesen: 32,111. Népszaporodás: 19.003. Házasság köttetett: 10.689. Ebből vegyesházasság: 1258; %-ban: 11'77. Tiszta ág. h. ev. házasság: 508; tiszta ev. ref. házasság: 814. Azon 164 vegyesházasságból, hol a vőlegény római kath., a menyasszony ág. hitv. ev., megegyezés szerint 18 esetben az apa, 4 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség: 14. Megegyezés nem létesült 75 esetben. Azon 113 vegyesházasságból, hol a vőlegény ág. h. ev., a menyasszony róm. kath., megegyezés szerint 8 esetben az apa, 28 esetben az anva vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség: 20. Megegyezés nem létesült 77 esetben. Azon 150 vegyesházasságból pedig, hol az egyik fél ág. h. ev., a másik fél nem róm. kath., de más vallású, 15 esetben létesült megegyezés, melyből 8 esetben az ág. h. ev., 7 esetben a más vallást fogják követni a gyermekek. Nyereség; 1. Megegyezés nem létesült 85 esetben. Ezen esetekben az ág. h. ev. nyeresége a gör.-kath. egyháztól kettő; a gör.-keletitől egy, az ev. ref. egyháztól