Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-30 / 31. szám

többi kerületek. Azonban erről még korai dolog szólanunk, mert hiszen előbb azt kell meglátnunk, vájjon a kezdetet fogja e siker koronázni. A fentebb említett nehézségek és akadályok azonban csak megerősítik bennünk azt a hitet, hogy a hol a szükség a legnagyobb, ott van legközelebb az Isten. Pokoly József. BELFÖLD. Lelkész-értekezlet Komáromban. A komáromi ev. ref. egyházmegye lelkész-értekezlete július 17-én délután tartotta évi rendes gyűlését az egyházmegyei közgyűlést megelőzőleg. Talán nem csalódom, ha azt mondom, hogy az a bizalmas és sokoldalú eszmecsere, mely egész délután élénk érdeklődésben tartotta a megjelenteket, igen megkönnyítette a közgyűlés dolgát és épen a kényesebb kérdéseknek barátságos elintézése eszközölte, hogy a közgyűlés hosszú tárgysorozata másnap délre teljesen letárgyaltatott. Mellőzöm a reánk nézve fontos, de helyi érdekű ügyeknek ismertetését, csak azokat említem fel, a melyek kisebb-nagyobb mértékben egyetemes egyházunkat érdeklik. Nem tudom más egyházmegyében is úgy van-e, de nálunk a lelkészi nyugdíjintézet kérdésével van tele a levegő. Mind a négy fiók-értekezleti körnek ezen kérdés megoldása képezte legfontosabb tárgyát. Ügy látszik kihaló félben van az az ósdi vélemény, hogy »a lelkész nyugdíja a káplán*. A vágvidéki és alsó csallóközi fiók-értekezlet tárgyalta behatóbban a lelkészi nyugdíjintézet kérdését. Hogy a mi határozatukban életrevaló felhasználható legyen, itt közlöm jegyzőkönyvünknek ide vonatkozó kivonatait: A vágvidéki fiók-értekezlet a lelkészi nyugdíjintézetet általában véve szükségesnek, kívánatosnak, elhalasztbatatlan életkérdésnek tekinti, melyet a napirendről levenni nem szabad! Sajnos, hogy a zsinati törvények 270. §. nyilt, rendelése dacára a konvent tudtunkkal még most sem foglalkozott bővebben ezzel az életkérdéssel! Szerinte a helyes és igazságos megoldás ez lenne: tekintettel arra hogy az állam a 800 frton aluli fizetéssel biró lelkész részéről a befizetést eszközli, magára vállalja, hiszen a kongrua összeírására szolgáló ívekben, a nyugdíj lerovására ott van a kész rubrika s ha lett volna nyugdíjintézet, már most folyósítaná az állam a nyugdíjra vonatkozó fizetéspótlást, a kiegészítésre szorult lelkészek részéről; tekintettel arra. hogy az domesztikából segélyezett szegény lelkészek alamizsna összege, az állami kiegészítéssel meg fog szűnni s végösszegében tisztességes summa fog megmaradni az domesztika pénztárában végre tekintettel arra, hogy a zsinati törvények 259, §. e) pontja határozott Ígéretet tett arra, hogy a lelkészi nyugdíjalapot segélyezni fogja az domesztikából, mindezeket figyelembe véve kívánatosnak tartja, hogy egyházmegyénk az egyházkerület útján tegyen felterjesztést a konventre, hogy a 800 frton felüli fizetéssel biró lelkészek nyugdíjösszegét fizesse a domesztika. A 800 frton aluli fizetéssel biró lelkészek semmi esetre sem fognak hozzájárulni ahhoz, hogy saját konvenciójukból fizessenek nyugdíjjárulékot, de erre nem is lesz szükség, hiszen az özvegy és árva gyámintézeti tagsági díjat is át vette már tőle az állam s a nyugdíjtagsági díjat is az fogja fizetni. A magasabb fizetéssel biró lelkészek joggal várhatják a domesztika segélyét, mert a népes egyházak évenként nagy összeggel segítették a domesztikát fennállása óta és fogják segíteni ezután is, tehát megérdemlik, hogy saját pénzükből és mégis helyettük, tehát közvetve a domesztika járuljon lelkészük nyugdíjilletménye fizetésének pótlásához. A gyülekezetekre semmiféle új adót, pláne lelkészi nyugdíjadét nem lehet kiróni, hiszen már is roskadoznak a teher alatt. Az alsó csallóközi fiók-értekezlet a következő javaslatot terjesztette az egyházmegyei lelkész-értekezletre. 1. a) A lelkészi gyámintézet évi járulékai által már amúgy is túlságosan igénybe vett lelkészek ezen intézmény felállításánál lehetőleg kimélendők. b) Ehhez képest a jövedelmi források számba vételénél a fősúly az egyházakra s az országos közalapra fektetendő. 2. Az intézet jövedelmi forrásai a következők lehetnének: a) A közalap által alaptőke gyanánt leteendő százezer forint, b) Az egyházak által évi járulék annyiszor 12 frt a hány lelkészi állást tartanak fenn. c) Minden lelkész által belépési járulék gyanánt egyszersmindenkorra 50 frt, melyet minden lelkész tekintet nélkül javadalmazására 3 évi egyenlő részletben fizethetne be. d) E célra nyerendő alapítványok, adományok és végrendeleti hagyatékok. e) Végül az államnak kisebb vagy nagyobb öszszegtt adományai egyszersmindenkorra. 3. Nyugdíjazása bármely lelkésznek csak akkor történhetnék, ha a) lelkészi állásában 40 évet már eltöltött s nyugdíjaztatását kívánja; b) ha betegség vagy valamely szerencsétlenség következtében a további szolgálatra képtelen s ezt kellő okmányokkal igazolja, c) Végül ha a gyülekezet békéje s az erkölcsi élet törvényei a lelkész nyugdíjaztatását követelik s ez kétséget kizárólag bizonyítva van. A nyugdíjintézet jótéteményében azon szerencsétlen lelkészek is felveendők, kiknek talán saját hibájukból — az egyh. bíróságok hivatalukban való további ténykedését szükségesnek és kívánatosnak nem látják és ítéletileg a nyugdíjintézet jótéteményétől meg nem fosztják. 4. A kötelező belépés minden lelkészre kimondandó. ő. A nyugdíjintézet felállításánál a lelkészeknek jövedelműk szerinti százalékos megadóztatása ellen azonban, a mint ez az országos özvegv-árva gyámintézetnél van — az értekezlet jónak látja már eleve tiltakozni azon indokból, mivel a további fizetésre csekély jövedelmünkből már képtelenek vagyunk. 6. A nyugdíj összegére nézve azon elvet óhajtjuk kimondani, hogy az egyenlő összegű legyen, bármennyi 62*