Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-30 / 31. szám

A államilag segélyezett mezőtúri ev. ref. főgimnázium értesítőjét közli Fehér Lajos igazgatótanár. Kitűnik ebből, hogy az 1898/99. tanévben beíratott összesen 294 tanuló. Vallás szerint ev. ref. 175, ág. ev. 3, róm. kath. 39, gör.-kel. 1, izraelita 53. Ezek közül vizsgát állott 262; és pedig jelesen: 8, legalább jó: 31, elégséges : 150, egy vagy több tárgyból elégtelen: 73. — Az érettségi vizsgálatot 14 tanuló közül 9 tanuló állotta ki, jól érett: 2, érett: 7. Ezek közül 1 a vasúti, 3 mérnöki, 3 a jogi, 1 a tanári és 1 az orvosi pályát választotta. Az ifjak egészségi állapota tűrhető. Magaviselet dolgában kifogásolni való nincs; mert a statisztika szerint jómagaviseletű 195, szabályszerű 61, kev. szabályszerű 4 tanuló volt. Ez a tanév végeredménye. Maga a tanév következőleg folyt le. A tanári kar már az év elején nehézségekbe akadt, azért, mert részben változás történt, részben pedig egy-egy tanár különböző okok miatt akadályozva volt huzamosabb időre pedagógiai hivatása teljesítésében. E miatt megtörtént az is, hogy egyes dolgokra a kitűnőbb tanulók közül állandó díjas segéd alkalmaztatott. A tanári karnak ily körülmények között terhes feladata volt s igazán méltányolni és dicsérni kell a kielégítő eredményt, mit ily nehéz helyzetben elértek, annálinkább, mert a tanári kar gondja sokfelé kitért jedt, megoszlott. A gondok nagy részét képezte az is, hogy a szülők nevelési rendszere teljesen ellenkezett a pedagógia elveivel; mit igazol az, hogy évközben az intézetből kilépett 23 növendék többsége azok csoportjában van, kiknél a munka, rendszeretet, az erkölcsi, polgári élet, legfőbb elve majdnem egészen hiányzott. A tanári kar hazafias és vallásos mozgalmakkal igyekezett segíteni a bajon. Tartott iskolaünnepélyeket; ilyenek voltak: Erzsebet királyné emlékének gyászünnepe; beszédet mondott: Vékony Sándor. A reformáció ünnepélye. Március 15-ike. Április 11-ike. Ezenkívül több torna- és hangverseny. Ösztön-, jutalom-, és pályadíjat kiosztott az intézett 1416 frt 97 krt. A gimnázium évi föntartására 7000 frtot szavazott meg a törvényhozás. Könyv- és szertár szép gyarapodást mutat. A tanári kar 13 tagot számlál és két hitoktatót. Az Önképzőkör buzgó munkásságot fejtett ki. Az ifjúság segélyző egyesület 309 frt 43 krt adott ki; maradt vagyona : 2986 frt 68 kr. A tápintézet köztarfásában részesült 40 tanuló. A tápintézeti tagok számának maximuma: 60, kik közül hárman 20—20 frtot, heten 40—40 frtot, negyvenketten 70 — 70 frtot s a teríték használatáért 50—50 fizetnek. A benlakók száma legfeljebb 30 lehet. A jövő évre beiratkozni szeptember 1—4. napjain lehet. A vidékiek 2 frt felvételi — s egész évre 24 frt tandíjat, a helybeliek összesen 10 frtot fizetnek. Különböző címeken fizetni kell minden tanulóért 4 frt 65 krt., Ki kell még emelnünk — mit legelőször kellett volna tenni — a beszédet, melyet Faragó Bálint tanár mondott el b. Kiss Sándor, Bede Lajos, és Bodolay László arcképének leleplezésénél; és Borsos Károly fordítását Demosthenes Ill-ik filippikájáról. Mindkettőt közli az »Értesítő*. (Folyt, köv.) Alfa. TÁRCA. A kolozsvári ref. szeretetház. / Elvégre a megvalósulás stádiumába lépett az a nemes eszme, mely a református lelkészek árváinak otthont kiván teremteni. Az erdélyi ev. ref. egyházkerületnek, az egyetemes konvent támogatásával létesült szeretetháza folyó év szeptemberében megnyittatik. Jóval szerényebb keretekben van ugyan mostan tervezve ez a megnyitás, mint volt ezelőtt bármikor, de talán a megnyitása nehézségéről s akadályairól sem voltak eddig az egyház férfiai annyira tisztában, mint most. Ha mégis sikerülni fog az első lépés, talán épen azért fog sikerülni, mert a költségelőirányzat egyenlegét abból a forrásból remélik kinyerhetni, mely nem számokkal, hanem érzelmekkel dolgozik. Igazán tanulságos ennek a kolozsvári szeretetháznak a története, bár még valójában története nincs is. Az 1894. év márciusában Nagy Domokos, a küküilői egyházmegye jegyzője, egy indítványt adott be az egyházkerületi közgyűléshez, melyben egy, az erdélyi evang. ref. egyházkerület kötelékébe tartozó papok árva fiú-gyermekeinek az elzülléstől leendő megmentésére Árvaház létesítését javasolja. Az indítvány a megvalósíthatásra vonatkozó jelentéstétel végett az igazgató-tanácshoz tétetett le. Alig telt el egy év, már készen volt a tervezet. A kerületnek fáradhatatlan püspöke, ki egyik alkotására épen ezen a gyűlésen tette reá a koronát, már is teljes erővel fogott a másik, talán rokonszenvesebb, talán kegyeletesebb és nemesebb feladatnak a megoldásához. Az évi költségvetési tervezet 37 frt felesleget mutatott, az épület költségeinek fedezésére pedig jótékeny sorsjáték engedélyeztetett a pénzügyminisztertől, mely engedélyért már akkor, egy budapesti bankár 50,000 frtot ígért volt. — A szeretetház kilátásai, — teljesen objektív szemmel Ítélve meg a dolgot — azóta nem voltak olyan kedvezők soha, mint az első tervezet alkalmával. Mert ha a sorsjátekengedély cessiójáért remélhető összeget figyelembe nem veszszük is, — tekintve, hogy a kerületnek úgy is volt egy 20—30 személy befogadására alkalmas háza e célra — csak épen meg kellett volna maradni az első tervnél, az 1896. évvel életbe léptetni s ma már virágoznék az intézet. De egy baj mégis volt. Egy ember dolgozott és a sok száz meg száz ezt is kivánt, azt is kivánt. Nem volt. jó, hogy csak fiú-árvaház lesz: legyenek oda leányok is felvehetők. Természetesen ez már nagyobb helyiséget, nagyobb felügyeletet igényel s így költségesebb is. A több szükség újabb jövedelmet követelt. A kerületi gyámintézet vagyona szemeltetett ki e célból. Szükség is volt reá, mert a sorsjáték időközben nem volt financirozható, de meg a kettős árvaháznak díszesebb épület, majd a szeretetházzal kombinált kolozsvári millennáris templom és papilak felépítése is terveztetett. A terv nőtt, nagyon nagygyá lett s a fentartás eszközei pedig nem tartottak lépést, sőt a gyámintézeti tőke tervezett átutalása a jogigénynyel biró lelkészek sorában nagy resensust keltett. A díszes épület telkestől együtt 51,000 frt költséget igényelt, mely már egyedül a sorsjáték jövedelméből fedeztethetett. Ügyde a sorsjátékot nem lehetett fmancirozni s házi kezelésbe kellett venni. A jövedelmek közül egyet törölni kellett az országos gyámintézet létesülése folytán, egyet azért, hogy az intézet bővíttessék s egyetemes jel-