Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

Mindezekről a kongresszus értesítője fogja a beiratkozott tagokat részletesen tudósítani, mely értesítőnek ezentúl megjelenő számait minden tag megjelenése után azonnal megkapja. A tagsági díjak a bizottság pénztárnokához: dr. Mandello Károly úrhoz (Budapest, V. ker., Sas-utcza 6.), dr. Szabó József úrhoz (Budapest, VII., Erzsébet-körút 1. sz.) küldendők be, másnemű ügyekben pedig a kongresszusi iroda vezetője: Scherer István úr (Budapest, VIII,, Józsefkörút 43.) ad felvilágosítást. Hiszszük és reméljük, hogy hazánk müveit közönsége, hatóságai tömegesen csatlakoznak hozzánk. A gyermekvédelem és a gyermekszeretet nemes eszméje nem egyéni feladat, ezreknek kell közreműködni, hogy biztosan rakhassuk le a szebb jövő alapját, melynek munkásai a megmentendő gyermekek lesznek. Budapesten, 1899. április havában. A kongresszus előkészítő-bizottsága nevében: Rakovszky István, elnök. Gróf Feleki Géza, az igazgatóság elnöke. Dr. Katona Béla, az igazgatóság ügyvivő alelnöke. Hegedűs Sándorné, az ünnepélyrendező bizottság elnöke. Dr. Kovács Gyula, a kiállítási bízottság elnöke. Báró Malcomes Jeromosné, a jótékonysági szakosztály elnöke. Péterfy Sándor, a paedegogiai szakosztály elnöke. Dr. Bókai János, az orvosi szakosztály elnöke. Rákosi Jenő, az irodalmi szakosztály elnöke. Dr. Székely Ferenc, a jogi szakosztály elnöke. Gr. Feleki Géza, az emberbaráti szakosztály elnöke. Dr. Mandello Károly, pénztárnok, Scherer István, titkár. KÜLÖNFÉLÉK. * Tanítók fölhívása. A kultuszminiszter az állami tanítókat szolgálati idejük arányaban a XI. fizetést osztály fokozataiba osztotta be, úgy, hogy fizetésük a szolgálati idővel emelkedik. De e kedvezésben nem részesülnek azok az állami tanítók, a kik előbb községi vagy felekezeti iskolában voltak alkalmazva. Ezeknek érdekében most mozgalom indult meg a tanítók között. A marostordamegyei általános tanító-testület kis-küküllői fiókköre a minap tartott gyűlésében Nagy János indítványára elhatározta, hogy kérvényt intéz a Magyar Tanítók Országos Bizottságához a kultuszminiszter rendelete által megrövidített tanítók érdekében. Egyúttal az ország többi tanítótestületeihez és fiókköreihez is felhívást intéztek, hogy tegyék magukévá a kisküküllőikör határozatát az által, hogy hasonló határozatot hoznak. A Magyar Tanítók Országos Bizottságát pedig fölkérik, hogy járjon közbe a kultuszminiszternél, hogy a jelenleg állami iskolánál alkalmazott tanítóknak számítsa be a szolgálati időt, a melyet felekezeti vagy községi iskolánál eltöltöttek. * A kultuszminiszter a királyi tanfelügyelőkhöz a következő rendeletet,1

küldte : > Ismételten hangsúlyoztam hogy a népiskolai iskolázást csak úgy tartom a népoktatási törvény intencióival megegyezőnek és eredményesnek, ha a tanítás mellett kiváló gondot fordítanak a tanítók a hazafias és valláserkölcsös nevelésre és ha úgy az iskolában, mint a társadalmi és magánéletben gyöngédséggel és jó példával hatnak növendékeik vallásos érzületére. E célból kötelezőleg elrendelem, hogy mindenütt, ahol az illető egyházak lelkészei a rendes tanórákat meg nem zavaró istentiszteletet tartanak, a lelkész vagy az állami iskolai gondnokság kívánságára, illetőleg határozatára, nevelői feladatukból kifolyólag és fegyelmezés szempontjából is kötelesek az állami elemi iskolák tanítói illetve tanítónői a sajat felekezetükhöz tartozó növendékeket az istentiszteletre elkísérni és ott rájuk felügyelni. Megjegyzem, hogy mindennapi istentiszteletre való járásra az elemi iskolai tanulók, őszszel, amennyiben az időjárás megengedi legfeljebb október végéig, tavaszszal pedig április 1-től kezdődőleg kötelezhetők; és e mellett a téli ünnepi és vasárnapi istentiszteletre való járás alól is a gyöngébb szervezetű vagy gyöngébb ruházatú tanulók a szülők vagy az osztálytanítók óhajtására felmentendők.« Dicséretre méltó rendelkezés, ha a végrehajtás is olyan lelkes lesz, mint a rendelet. Mindenesetre a lelkipásztoroknak meg kell ragadni ezt az alkalmat is az Isten országa terjesztésére a gyermekek között. * A protestantizmus helyzete. A arad-békésmegvei ág. ev. esperesség fényes ünneppel iktatta be Zsilinszky Endrét, az ujonan megválasztott felügyelőt. Az eskütétel után Zsilinszky Endre programmbeszédet mondott. Válságosnak mondta a magyarországi protestantizmus helyzetét. Ezt azonban nem az egyházpolitikai törvények okozták, hanem az, hogy az egyházak viszonossága, egyenjogú anyagi helyzete még nem rendeztetik. Hangoztatta a nőnevelés és a felekezeti tanítónőképzők fölállításának szükségességét. Az államosításnak, az iskolák községesítésének nem barátja, mert az iskolák a felekezetiség mentsvárai és föladásuk a hitélet rovására menne Korén esperes szép szavakkal üdvözölte a beiktatott felügyelőt. Jegyzővé Ábray Lajost választották és kimondották elvi határozatul, hogy a emplomot világi ünnepekre fölhasználni nem engedik. * Ausztriában 78 ev. lelkész és presbyterium nyilatkozatot adott ki azon ocsmány támadásokkal szemben, a melyeknek az ottani politikai viszonyokból eredő áttérések következtében az evangélikus egyház ki van téve. Sötét hatalmak, a melyek a hazugságot, most is többre becsülik az igazságnál, a legnagyobb merészséggel -támadják az evang. egyházat s vallástalannak istentelennek, illoyálisnak bélyegzik. Az ezen rágalmak ellen eddig szórványosan kibocsátott tiltakozások keveset értek, most az egyházak lelkészei és presbyteriumai tömegesen foglalnak állást s kijelentik egyebek között, hogy ők szilárdul megállanak hitvallásuk, — mely a Jézus tiszta evangéliuma — német anyanyelvük és osztrák hazájuk mellett. Kijelentik továbbá, hogy örvendenek annak, hogy most oly sokan térnek át az evangéliumhoz, mert az annak a jele, hogy annak igazságai felköltötték a népben a szellemi és erkölcsi életet. Végül visszautasítják az illoyalitás vád-