Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

IRODALOM. ** A szeretetről. Beszédek gyermek-istentiszteletekre. írták s a debreceni ev. ref. főiskola oratóriumában elmondták: S. Szabó József, Eleit Lajos és dr. Nagy Zsigmond ev. ref. főiskolai tanárok; I. füzet. Ara 10 kr. Három egyházi beszédet tartalmaz a füzetke. Egyet az Isten iránti, egyet a szülők iránti s egyet az egymás iránti szeretetről. »Kettős cél vezetett« — mondják az írók előszavukban, — e beszédek kiadásánál. »Egyik az, hogy e füzetkének tanítványaink között való szétosztása, által a zsenge keblekben felköltött vallásos érzéseket állandósítani óhajtjuk, másik az, hogy vallásos irodalmunknak e téren való fogyatkozásán szerény kezdeményezésünk által, tőlünk telhetőleg segíteni törekszünk.* Ügyes, lelkes beszédek e füzetben megjelentek egytől egyig és kiválóan gyermek értelemhez és érzelemvilághoz szabottak. Igazán örvendetes dolog, hogy az ifjúság valláserkölcsi élete iránt való érdeklődés ilyen alakban is nyilvánul. A debreceni kis diákoknak kívánjuk, hogy érdemes tanáraik még sok ilyen füzetecskével örvendeztessék meg az ifjúsági istentisztelet barátait. ** Az Akropolisról, az építőművészet legnagyobb remekeinek színhelyéről készült legújabb felvételek birtokába jutott most a magyar közönség. Három templomot építtetett itt Perikies, a Parthenont, minden épületek közt a legtökéletesebbet, meiy valaha a föld hátán állott, az Ereehtheiont, és a várba vezető Propylaiákat. A Parthenon fölséges csarnoka ma rom, de romjaiban is a legnagyszerűbb alkotása az emberi tevékenységnek. Remek dór oszlopai több darabból vannak összeróva, de oly simán, hogy észre sem lehetett venni a toldásokat. Ma, mióta a törökök lőporraktárnak használták, felrobbant a csarnok, oszlopainak egy része darabokban hever szerte szét, de a még álló oszlopok összerovása oly pontos, hogy találkozásuk vonalába a legfinomabb angol tű hegye sem hatolhat be. Állítólag vízzel csiszolták ily simára össze. — Az építő művészet legnagyobb diadalát aratta e műben, de a legnagyobb számítások árán jutott hozzá. Oly megondoltan, a művészeti hatás annyi fogásával építették, mint eddig egy épületet sem. Lépcsői hossztengelyük irányában domborúak, annyira, hogy ha valaki a egyik végén megáll, a másik végétől csak térdig látszik meg. Miért ? — Mert a hosszú sík vonal homorúnak tetszik ; azért a görögök domborunak faragták a lépcsőket, hogy épen egyenesnek lássanak. Az épület pompás képei a »Nagy Képes Világtörténet«-ben jelentek meg, melynek 31-ik füzete e héten látott napvilágot. A 12 kötetre tervezett nagy munkát Marczali Henrik egyet, tanár szerkeszti s a legkiválóbb magyar szakemberek irják. A II. kötet, mely a görögök történetéről szól, Gyomlay Gyula nevét viseli homlokán. Egy kötet ára 8 frt. Egy füzeté 30 kr. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Budapest, VIII., Üllői-út 18.) és bármely hazai könyvkereskedésben. ** Előfizetési felhivás. Egy kötet Egyházi beszéddel lépek a nyilvánosság elé. A kötet 10—12 ívnyi terjedelemben, folyó évi augusztus hó közepén fog megjelenni. Tartalmaz 18—20 drb. ünnepi és közönséges alkalomra írt beszédet. Előfizetési ára bérmentes küldéssel 1 frt. Bolti ára magasabb lesz. Gyűjtőknek fiz gyűjtött előfizető után tiszteletpéldánynyal szívesen szolgálok. A gyűjtőíveket és előfizetési pénzeket címemre kérném küldeni, legkésőbb folyó évi augusztus hó 15-ig. Kecskeméten, 1899. év június havában. Arany Gusztáv, ref. s. lelkész. EGYHÁZ. A báes szerémi ág. h ev. egyházmegye június hó 20., 21-én tartotta évi rendes közgyűlését Belohorsshy Gábor főesperes és Rohonyi Gyula felügyelő elnöklete alatt. Világi elnök megnyitván a közgyűlést, üdvözli a a nagy számmal megjelent képviselőket, kik ezen megjelenésükkel a vallásos érdeklődésnek és áldozatkészségnek adtak kifejezést. Üdvözli különösen a horvát-sziavon egyházak képviselőit'; örül, hogy azon .esetre, ha ezen egyházmegyéből el is válnak, a bányakerülelben mégis megmaradnak, testvéri szeretetben velünk egyesülve! A közgyűlésnek két főmozzanatát képezte a horvát-szlavonországi egyházak elválási szándékának bejelentése s az egyházmegyei tisztújítás foganatosítása. A közgyűlés, az 1898. évi május 7-én szentesített horvát-szlavonországi protestáns vallástörvény határozmányai szellemében s zsinati törvény 80. § a értelmében," elfogadta a szerémmegyei egyházak ama kérelmét, hogy önálló külön szerémmegyei. ág. hitv. ev. esperességgé kívánnak alakulni s az elválási módozatok megállapítása végett ezen kérelmét pártolólag terjeszti fel a kerülethez s az egyetemes egyházi közgyűléshez, mi által az oly sok vajúdásokon keresztülment horvát-szlavonországi protestáns egyházi ügy befejezést nyerend s a szabad egyházi fejlődésnek Horvát-Szlavonország területén is megadatik a lehetőség a magyar hazafias elv sérelme nélkül! Megejtetvén a tisztújítás, a régi egyházi elnökség egyhangúlag ismét megválasztatott, lett pedig főesperes: Belohorszky Gábor, felügyelő: Rohonyi Gyula, alesperes : Petri Károly, másodfelügvelő : dr. Gertinger Pál. Az evang. bányakerület szeptember 12-én tartja közgyűlését Budapesten. Tárgysorozatában szerepelnek: a horvát-szlavon egyházak rendezése, a budapesti m. kir. egyetemen államköltségen szervezendő ág. h. ev. theol. fakultás felállításának kérdése. A gömöri ág. h. ev. egyházközség felügyelőjévé 83 beadott szavazat közül 68 szavazattal Kubinyi Géza országyülési képviselő' választatott meg. A tiszavidéki ref. lelkészi körben az a kérdés vitattatott meg, hogy: »vájjon a bármely vallású szülék által hozzánk keresztelés végett küldött gyermekek megkeresztelendők-e s születési és keresztelési adataik az illető vallásfelekezet lelkészéhez átteendők-e ?« Végmegállapodás az lett, hogy bármely vallásfelekezetű szülék