Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

Wcls, egy szintén felső-ausztriai városba Pollieim nevű nemes úri család vezette be a reformációt úgy, hogy az új hit itt már 1530-ban követőkre talált. Wels befolyásos családjainak több tagja, mint Wolf András és Wolf János Cyriak Németországban tanultak, kik közül az előbbi Wittenbergában három évig a rektorság méltósá­gát viselte, míg az utóbbi Rostockban ugyanazon tiszt­ségben állott. Ezen protestáns irány nagyon kedvezett a mesterdalnokok céljainak és törekvéseinek, kik közül többen kiváló írók is voltak : Schmidmair György p. o. egyik énekében hatalmasan küzd a búcsújárások, a szentek közbenjárása és más pápás visszaélések ellen, egyedül a Jézus név erejében bízván. Ő róla mondja az idézett irodalomtörténetünk 537. lapon: >Dieser kámptt in seinem Meisterliede, das von der Kraft des Namens Jesu handelt, gegen die Wallfahrten und die Fürbitte der Heiligen an und mahnt die Christen gegen den Feind das geistliche Schwerdt, das Wort Gottes perfekt zu ziehen.« Strómair Tamás 1577-ben énekeskönyvet szerkesztett, melybe 23 szerző 126 éneket költött és melynek címe: »Gesangbuch Teud­scher Meistergesang Aus Aid vnd Newen Testament. am 20 tag Augusty Anno Dominy 1578.* Nem kevésbé ter­mékeny protestáns író volt Welsben Freudenlechner Pál. Pap, vagy tanító lehetett, mert műveiben gyakran idézi a görög és latin egyházi atyákat és írókat. Rendes énekes iskolát tartott fen. 0 írta az Úr utolsó hét szaváról való költeményt ily címmel: »Trostreichen siben Wort, unsers Herrn vnd Haylands Jesu Christi, die Er in seiner höch­sten vnd bittersten Martter aus feuerbrennender liebe gegen den gantzen Menschlichen geschlecht am stammen des heiligen Chreutzes geredet hat: In sieben vnterschied­lichen thönen und gantzen gedritten paren.< Az üldözte­tések alatt is kitartott még egy időben Freudenlechner Welsben, 1602 óta már Borosdóban tartózkodott, hol még 12 mesterdalt adott ki. Harmadik főhelye volta felső-ausztriai protestantiz­musnak Efferding, hova 1604-ben Freudenlechner is visszatért. Freudenlechner énekeskönyve áll 26 füzetből, melyben 512 irott lapon 360 mesterének fordul elő. Ezen műben ő maga 78 éneket szerkesztett bibliai értelemben, Jézus születését, feltámadását, a szentlélek áldását, a sz. háromságot, a vértanuk és az' egyházi atyák dicsőségét hirdetvén. Steyr, Wels és Efferding felső-ausztriai városokon kivül még Freistadtban találkozunk Kharres János mester­dalnokkal ki szintén protestáns szellemben költött és énekelt. Az Ausztriából kikergetett mesterdalnokok, gyakran Pozsonyban és a dunántúli kerületben kerestek és talál­tak menedéket, hol emiékök még soká élt mindenféle énekben és egyházi játékban. Weber Samu. RÉGISÉGEK. Egyházkövetés. (Folytatás és vége.) Orcitio Sequatur Poenitentialis. Óh bűnösökön könyörülő Irgalmas Isten, a Jézus Krisztusban szerelmes Aíyám. A kétségbeesésnek mélysé­géből kiáltok Felségedhez, Uram! ne fedj meg engemet a te haragodban, és ne büntess meg engemet a te búsu­lásodban. mert nincsen békessége az én lelkemnek undok bűneim miatt. Többek az én fertelmes bűneim hajaim szálainál, roszabbak az undok vérbe kevertetett ruhánál; melyek miatt elfogyott minden erőm, meghomályosodtak szemeim és reszket bennem az én szívem, Óh uram! bűneimnek terhe lenyomott engemet szin­tén a pokolig, vádol lelkemismeretem, környülvettenek a pokolnak fájdalmai és a halálnak félelme vogyon én raj­tam, s jaj majd elfogy hitem és a kétségbeesésnek ver­mébe esem, és örökké el kell vesznem, ha te én Uram Istenem, kegyelmeddel hozzám nem látsz. Óh uram ! szánj meg engemet bűneim miatt elvesz­hető, de a te megtérítő kegyelmedet ohajtozó, sírással kérő szegény bűnös Szolgálódat (Szolgádat). Uram siess az én segedelmemre és ments meg engemet a veszede­lemtől ; bocsásd meg minden bűneimet, kik rettegtetik szívemet és a te tőled való elszakadásra késztetik lel­kemet. Kiváltképen pedig óh uram! az én rút paráznasá­gomért, melyei te szent Felségedet megbántottan), szent angyalidat megszomorítottam és a te híveidet megbotrán­koztattam, ne utálj meg és teljességgel a te szíveg elől az örök kárhozatra érdemem szerint ne vess el s ne kár­hoztass el engemet. Óh uram! ne űzz el engemet te elő­led és ne utáld meg szegény lelkemet; hanem jöjj hoz­zám én édes Jesusom s mondjad az én lelkemnek : Ne félj! bízzál, megbocsáttattanak a te bűneid. Lám uram, csak egy megtérő bűnöst is meg nem utáltál, hanem fogadtad és megvigasztaltad. Vigasztalj meg engem is, fogadj hozzád és örvendeztesd meg elrettent szívemet s lelkemet, hogy ez rettegéstől megszabadulván lelkem s elepedett szívem, nagy örömmel dicsérhesse szent neve­det és a bűnösöknek hirdethesse irgalmasságodat életem­nek minden napjaiban Amen. Mi atyánk, ki vagy meny­nyekben stb. Consolatio, Depraecatio. íme te asszonyi-állat (Férfiú), nagy ugyan a te bűnöd a mint a feljebbvaló igékből meghallád és érted; de sokkal nagyobb',^az Istennek kegyelme, és minden mi bű­neinket felyül haladja a Krisztusnak érdeme. Rom. 5: 20, Az űr a megrepedezett nádszálat meg nem töri és a füstölgő gyertya-belet ki ne oltja. Ésa. 42: 2. De eltörli a megtérő embernek bűneit ő magáért. Esa. 43: 25. Azért ő maga idvezítő Urunk is mindeneket ő magához hív, mondván: »Jöjjetek én hozzám mindnyájan, kik bű­nökkel meg vagytok terheltetve és megfáradtatok, és én megkönyebbítelek és megnyugosztallak tikteket«. Mert az Isten fiának vére tisztít meg minket minden bűneinktől. Ha elfordul a bűnös az ő gonoszságától és igazságot cselekszik: meg nem hal és az ő bűneiről emlékezet nem lészen. Példa Lóth patriarcha, kit leányaival való fertelmes bűneiből lett megtérése után Isten kegyelmébe fogadta. Dávid király is Uriás-Hitteust megöletvén és annak fele-

Next

/
Thumbnails
Contents