Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-18 / 25. szám

zett elhunytával. Előbbi 1881-ben nyerte el XIII ik Leó pápától a patriarka méltóságát, a kivel s altalában a vatikáni politikával mindig a legbensőbb viszonyban tudta magát. A pápa és a szultán közötti politikai viszonyban első rangú közvetítő szerepet játszott, s a patriarka vitte át 1888 ban Rómába a szultán értékes ünnepi ajándékát. Az örmény mészárlások elitélése miatt közte és a szultán között a korábbi jó viszony később megzavartatott. 72 éves korában halt el. Krementz kölni érsek 1819. született. Bonni, müncheni és trieri tanulmányai után 1842. pappá szentelték. 1867. ermlandi püspök lett s mint ilyen élénk szerepe volt az újabb porosz egyházpolitikai mozgalmakban s a kulturkampf küzdelmeiben. 1885. Melchers helyére kölni érsek lett. Sok baja volt Mühler porosz kultuszministerrel Wollmann vallástanár ügyében, és Bismarckkal a májusi törvények revíziója miatt. Utolsó éveit békében töltötte. Elhunyta feletti részvétének a porosz korona is kifejezést adott. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Ritoók Zsigmond befejezte »Nézetek az ev. ref. egyház helyzetéről és teendőinkről* cimü nagyszabású cikksorozatát a »Debreceni Protestáns Lap«-ban. Elmélkedése végső rezultátumát a következőkbevonja össze: »Fokozzuk a protestáns szellemű nevelést; alkossunk ev. ref. nőnevelő-intézeteket, első sorban is tanítónőképző intézeteket; szaporítsuk a lelkészi állásokat, emeljük a lelkészek fizetését, fokozzuk a lelkészképzést, neveljünk és alkalmazzunk missziói lelkészeket; szaporítsuk a szeretet intézményeit és munkáit, gondoskodjunk az elhagyott árva gyermekekről, támogassuk ez intézményeket egyesületek által, küzdjünk az alkoholizmus ellen, a mértékletesség mellett; alkossunk egyházfentartási alapot, használjuk fel az egyház tagjainak önkéntes adakozási hajlamát és irányozzuk azt s kezdjük meg a munkát adózásunk rendezése ügyében a presbyteriumokban. És jövőnk nem lehet kétes!* Készséggel aláírjuk mindeme remediumokat. Nincs is közöttük egy se, melyért lapunk már ne küzdött volna. Csak óhajtjuk megjegyezni, hogy mindezeknek véghezvitelére pedig »Egy a szükséges dolog!* Ha az az egy meg lészen, a többi varázslatos hirtelenséggel elkövetkezik mind. ISKOLA. Konfirmáció. Igen figyelemreméltó cikk jelent meg ezen a címen a »Tanítók Lap,ja« ezideí 24-dik számában. Cikkíró azon panaszkodik, hogy dacára a zsinati törvények 126. §-a világos rendelkezéseinek, a lelkészek még mindig vonakodnak a konfirmációi oktatást végezni. Hát kérem, ha ez így van, nagyon szomorú dolog, a melynek nem szolgál mentségeül semmiféle elfoglaltatás. Mert az effajta dolgot üdülésnek kellene, hogy tekintsék a lelkész urak. Helyesen végezve, a konfirmációi oktatás üdülés, pehenés is. Nincs érdekesség nélkül a cikknek az a kívánalma sem, miszerint óhajtandó lenne, hogy az idézett paragrafusba a tanítók is bevétetnének, mint olyanok, a kik a konfirmációi oktatást az egyetemes papság elvénél fogva szintén jogosítvák végezni. Úgy örültem ennek a kívánságnak. íme, itt vannak azok a tanítók, a kik részt követelnek az Isten országa építésében, vagy legalább ebbeli jogukat kimondatni kérik, nehogy kétségbe vonja valaki. De a munka díjazásáról talán elég idő lesz akkor emlékezni meg, a mikor a 126. §. rájuk is kiterjesztetik ? (Gr.) Üj ev. ref. főgimnázium az Alföldön. A karcagi eredetileg négy osztályú algimnáziumot — mely egy pár év óta ideiglenes jelleggel hatosztályúvá fejlesztetett — teljes nyolcosztályú gimnázium váltja fel, mi végből az államsegélvi szerződés ügyében három év óta öt fórumon (egyházközség, város, egyházkerület, konvent, állam) tartott tárgyalások f. é. május 27-én teljesen sikerre vezettek. A vegleges szerződes megkötésére a vallás- és közokt. miniszter megbízottja ott a helyszínén Géresi Kálmán debreceni tankerületi főigazgató volt, ki az illető kiküldött tényezőkkel mindenben megállapodásra jutván, a megszövegezett szerződés a miniszterhez aláírás végett fölterjesztetett. A nyolcosztályú gimnázium évi költségei 42,942 forintra vannak téve; ebből a város az általa megajánlott bárom tanári szék után 5670 forintot; az egyház alapítványokból és egyebekből 21,233 forintot, az állam pedig évi hozzájárulásként 16,000 forintot fedez. Mivel az állami hozzájárulás kevesebb, mint a várostól támogatott egyház hozzájárulásé, az intézet felekezeti jellege megmarad. A tanárok közül ötöt a fentartó-testület által ajánlottak közül a miniszter, nyolcat az eddigi módszer szerint az egyház választ. Építkezési költségül a miniszteri biztos 80,000 forintot ajánlott meg. — Ez a számítás arra az esetre vétetett föl, ha a városi közgyűlés a város részére megvett Papp Móric-féle teleknek (1652 • öl = 9538*33 • méter) a jelenlegi gimnáziumi helyiséggel és telekkel való elcserélésébe beleegyezik. A harmad napon (május 29.) tartott városi közgyűlés ezt a kívánságot is teljesítette s illetőleg ezt a szép áldozatot is meghozta és így az állami segedelemmel felépítendő új főgimnáziumnak a mai kor követelményei szerint berendezendő palotája a város kellő közepén, egy szép, hatalmas telken olyannak Ígérkezik, a milyennek párja a Nagy-Alföldön talán nem fog akadni. A nyolc osztályra előkészítő munkálatok oroszlán része Horváth Ferenc gimnáziumi igazgató mellett Hajnal Elek lelkész és iskolaszéki elnököt, a kivitel és az államsegély kieszközlése pedig leginkább a helyben lakó két országgyűlési képviselőt: Madarász Imrét és Papp Eleket illeti. De akárhogyan töitént a megvalósítás, mi úgy felekezeti, mint nemzeti szempontból csak örvendeni tudunk, hogy ama nagyhatáru ős-magyar városnak ezután nem az lesz egyedüli gazdagsága, hogy első minőségű, acélos búzát terem »arany kalászszal ékes rónasága«, hanem hogy a teljes főgimnázium művelő hatása szellemi és erkölcsi tekintetben sok, most parlagon heverő dologra fog kiterjedni és gazdag gyümölcsöket fog teremni kulturális téren, közvetetlenül ugyan az Alföldnek, de közvetve mégis az egyháznak, nemzetnek és a hazának, (e.)