Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-11 / 24. szám

Gróf Festetich Gyuláné a Lorántffy Zsuzsánna-egyesületnél tavaly tett 300 frtos alapítványát 500 írtra emelte és az egyesületi szegény gyermekek számára 30 frt adományt küldött. * A párbaj ellen. A leghevesebb vérű ifjúság, a diákság is betelt már a párbajmániával. A Kolozsvárott ülésező ifjúsági kongresszus egyhangúlag kimondotta a párbaj megszüntetésének a szükségességét. Valamennyi szónok megvetéssel szólt a párbajról. A kongresszus egyhangúlag kimondotta, hogy az egyetemeken, főiskolákban a párbajt korlátozó becsületszékeket állítanak föl, föliratot küldenek az országgyűléshez, hogy a párbajtörvényt szigorítsa s a katonákat a párbaj kényszere alól oldja föl. Mindezek valóban szép dolgok, de vájjon a gyakorlati életben mennyit fognak megvalósítani belőle a bölcsen tanácskozó ifjak ? * Bismarck emlékiratainak jövedelme. Hogy Bismarck emlékiratait megjelenésük után rövid idő múlva miért jelezték az utóbbi évek legnagyobb könyvárusi eredményének, azt a stuttgarti »Union® könyvkiadó-cég most közzétett évi mérlege bizonyítja. Ennek kiadásában jelentek meg ugyanis Bismarck memoárjai s a cég 1898. évi nyeresége 2 és fél millió márkánál több, s ennek oroszlánrészét az emlékiratoknak köszönheti. * Ultramontán történettanítás. Az olasz klerikális iskolákban ilyen formán oktatják a növendékeket a hazai történelemre: Ki volt Mazzini ? F. »Egy gonosz, elvetemedett ember, Istennek és az anyaszentegyháznak ellensége.« Ki volt Garibaldi? F. »Egy kalandor, egy istentelen ember, nagy ellensége a pápaságnak és a katolikus szentegyháznak.« Ki volt Victor Emmánuel és mit tett? F. Victor Emmánuel királyt az egyház kiátkozta, mert az egyház fejét megfosztotta a világi birtokától és örökös rabságra vetette.® Néha napján keserűségük is akadt a jó ultramontánoknak, mert történnek ilyesmik is, a mi nem régiben esett meg. Ugyanis egy a jezsuiták befolyása alatt álló felsőbb iskolában a történelmi tanszék megürült s a jezsuiták a pályázatra jelentkező tanárt így biztatták: »Taníthat bátran mindent, kivéve azt a történelmi tényt, hogy több pápa emberi gyarlóságból vétkezett. Az ilyenen ugorjon át«. A derék férfi így válaszolt: »Válasszanak meg kérem valami gimnasztika-tanárt, mert én nem tudok ugrálni*. (Cs.) * Az alkoholizmus elleni küzdelmek Franciaországban. Az idei tavaszon volt Párisban a hetedik antialkohoüsztikus kongresszus, a melynek szomorú jelentéséből közöljük az alábbiakat. Az utolsó busz év alatt megdöbbentően terjedt ez a lelket-testet pusztító vész. 1855 óta a. szeszesitalmérések száma 133.000-el szaporodott. Egész községek mennek lönkre az iszákosság miatt. Mert nem csak a férfiak, hanem az asszonyok, sőt a kis gyermekek is iszszák a pusztító »tüzitalt«. Lelketlen anyák azzal altatják gyermekeiket. Egész Franciaországban átlag 30 felnőttre esik egy korcsma, de az északi departement-okban 16 felnőttre, tehát 4-6 lélekre esik egy. Igazán »nemzet-pusztíló« hatalom az alkohol itt. A kongresszuson a gyógyításnak két nemét ajánlották. Egyik volna a részben való leszoktatás, a másik a szeszes italokról való feltétlen lemondás. Ez utóbbi irányzatot a »Kék kereszt* szövetség képviseli, mely egyesült keresztyén erőknek a lélekbe vitele által óhajt a bajon segíteni. Munkáján itt is van Isten áldása, a mi látszik abból is, hogy négy évi fennállása után már 1850 tagot számlál, kik közül 450 mint megrögzött ivó volt ismeretes. Nem jó volna-e nekünk is munkát kezdenünk ez irányban? Nem is szólva a főváros szomorú viszonyairól, egész vidékeket tudunk, a hol szellemi és vagyoni haladást az alkohol öl meg. * Külmissziói mozgalmak. A szász külmissziói konferencia évkönyve szerint manapság 367 evangéliumi térítő társaság működik. Angligban 90, Skóciában 17, Irlandban 5, Németalföldön 16, Németországban 20, Sveicban 3, Franciaországban 2, Norvégiában 9, Dániában 4, Svédországban 5, Finnországban 2, az Egyesült-Államokban 64, Brit északi Amerikában 17, Nyugot-Indiában 14, Ázsiában 42, Afrikában 16 és Ausztráliában 41. Magyarországot nem sikerült megtalálnunk. De már hozzá vagyunk szokva a külföld effajta figyelmetlenségéhez, hogy mindig egy kalap alá húznak Ausztriával bennünket. A társaságok évi összes bevétele 54.572,740 márka, Működik a társulatok szolgálatában 5874 téritő, 2396 férjes és 3239 hajadon téritőnő. A benszülött lelkészek száma 4543. Az ugyanilyen segítők száma 59,112. A missziók területén az úrvacsorával élők száma 1.166,217, az iskolába járóké 938.143. Ezek azután úgynevezett beszélő számok. * Sajtóhiba kiigazítása. Lapunk mult számában a 354. lap 6-ik sorában: »Ez a néptanítók sibboletje« helyett: »Ez a nép ámítók sibboletje« olvasandó. Pályázat. A budapesti reform, főgimnáziumban a következő 1899/1900. tanévtől kezdve iskolaorvosi tanári állás szervezése batároztatván el,, erre pályázat nyittatik. A nevezett állás az e tárgyban fenálló állami szabályzat szerint lesz szabályozva, s az abban megjelölt módszer és kötelességek szerint rendeztetik. A tanári fizetés évi 200 forint. A pályázni kívánók, tudori és iskolaorvosi mínősitvényök bemutatásával f. évi június 20-ig a pesti reform, egyházhoz intézve nyújtsák be folyamodványaikat alulirthoz. Budapesten, 1899. június 4. Szász Károly, püspök, első lelkész. Kálvin-tér 7. Pályázat. A dunántúli ev. reform, egyházkerület államilag segélyezett pápai ev. ref. főgimnáziumában üresedésben levő rajz és rajzoló geometriai tanszékre. A megválasztandó tanár köteles a főgimnázium bármelyik osztályában a szakmájába vágó, vagy azzal rokon tantárgyakat az egyházkerület által évenként megállapított tantárgycsoportosítás szerint heti 20 óraszámig tanítani.