Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

úttal pedig a két testvéregyház külön jogainak kölcsönös megóvása tárgyában; az állami dotáció fölemelésének kérdése ; az eperjesi kollégium ősi patronátusi jogainak szabályozása; az eperjesi tanítóképző intézetnek négy osztályúvá fejlesztése és gyakorló iskolával való berendezése ; a budapesti tudományegyetem körében az ág. ev. theológiai fakultás államköltségen való szervezésének kérdése. Ez utóbbi tárgygyal az egyházkerületbe kebelezett tizenegy egyházmegyének juliusban tartandó rendes közgyűlései is foglalkozni fognak. Püspökök canonica visitatión. Az ág. h. evang. egyháznak jelenleg két püspöke végezi kerületében a törvényszerű canonica visitatiot. Baltik Frigyes, dunáninneni ág. ev. egyházkerület püspöke, a nyár folyamán meglátogatja a nógrádi egyházmegye egyházainak nagy részét. Körútját a napokban kezdte meg. — Gyuráez Ferencz, a dunántúli ág. ev. egyházkerület püspöke, most teszi első hivatalos körútját Somogy- és Zalamegyékben. Mindenütt nagy lelkesedéssel fogadják. A mult héten Iharos-Berényben, Csurgón, Gyékényesen, Pátrón, Surdon és Liszón végezte a látogatást. Június 1-én Légrádon, Szepelneken, 2-án Nagy-Kaniszán, június 4-én Sandon és Paton teljesítette a canonica visitatiot. ISKOLA. A reformátusok egyetemes tanügyi bizottsága május 29-én Budapesten Antal Gábor püspök elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott, melyen jelen voltak dr. Antal Géza, dr. Baczoni Lajos, dr. Ballagi Géza, Dóczi Imre, György Endre, Molnár Sándor, Petri Elek, Sass Béla, Szekeres Mihály és Váró Ferenc bizottsági tagok. Az ülés főtárgyát a jogi szakoktatásról való törvényjavaslatra vonatkozó memorandum végleges szövegezése képezte, melyet a négy református jogakadémiai tanárikar észrevételei alapján dr. Ballagi Géza szakelőadó terjesztett elő. A jogakadémiai tanárkarok a magok észrevételeiben általában mindannyian elfogadják dr. Ballaginak e Lap áprilisi számaiban közzétett előadói javaslatát. De Kecskemét még inkább hangsúlyozni kivánja a ref. jogakadémiák autonomikus jogait és azt, hogy közegyházunk az állami ellenőrzéstől semmi tekintetben nem fél. M.-Sziget a vizsgálatoknál az Írásbeli dolgozatokra kiván nagyobb súlyt fektetni. Sárospatak különösen azt helyteleníti, hogy a vizsgáló bizottságok a kir. táblák székhelyeire koncentráltassanak, mert ez által a kisebb városokban (pl. Eperjes, Eger, Sárorpatak, M.-Sziget, Kecskemét) elhelyezett jogakadémiák látogatottsága jelentékenyen megcsökken. Debreczen helyesli az Írásbeli viszgálatot, de ellenzi a vizsgáló-bizottságoknak nem akadémiák székhelyén való szervezését; továbbá sürgeti a tanárok fizetési minimumának törvényes megállapítását. — Bizottság a törvényjavaslat fonalán az előadói javaslatba a következő fontosabb pótlásokat illesztette be: Alapvető vizsgálatot nem egyet, hanem kettőt tart célszerűnek, a másodiknak a tárgyai közé a közgazdaságtant is felvétetni kivánja. Állást foglal a 7 féléves tanfolyam ellen és sürgeti a 8 szemeszter visszaállítását. A tanári minősítésnél átmenetileg 10 évi tanári szolgálatot követel képesítési alapul. Az állami segélyezés elvét törvényileg kivánja biztosíttatni a középiskolák államsegélyének analógiájára. Tanulmányi rend és tanítási terv tekintetében szintén a középiskolai törvény intézkedései vétessenek be a törvényjavaslatba. Az állam-vizsgálat legyen valódi qualiíikaciónális vizsgálat, a kényszer doktorátus töröltessék el és az önkéntes doktorátus nagyobb tárgycsoportok szerint maradjon igazi tudományos egyetemi grádus. A vizsgálóbizottságok állami kinevezés alapján szenátusonként öt taggal, kik között három tanár legyen, a jogakadémiák székhelyén szerveztessenek. Ezeket a megállapodásokat beható eszmecsere alapjan csaknem egyhangúlag hozta a a bizottság. A memorandum helyesbített szövege a konvent szuperrevíziója után és a konventi elnökség utján terjesztik be a közoktatásügyi minisztériumnak. A középiskolai tanterv a nemzetiségeknek, mint előre is látható volt, teljességgel nincs inyökre. Különösen az oláh sajtó kesereg nemzetiségi fájdalmában. Az új tantervet új kinai falnak nevezi, inelylyel a magyar közoktatásügyi kormány körül akarja venni a hazai nem magyar nemzetiségeket, hogy légmentesen elzárva külföldi fajrokonaik szellemi közösségétől, annál könnyebben megmagyarosíthassa őket. Különösen az fáj neki, hogy történelemtanítás középpontjává a magyar történelmet teszi s a magyar irodalomtörténet tanítását az eddiginél ketszerte nagyobb terjedelemben követeli meg. Nagy veszedelmet latnak abban is, hogy a középiskolai tanulmányoknak egyik végső céljául a középiskolai tanítás ez új terve azt tűzi ki, hogy a magyar mivelődés vezéreszméi lehetőleg mély gyökeret verjenek az ifjúság lelkében. Jellemző, hogy a támadásban a vezető szerepét az oláh metropolita félhivatalos lapja, a Telegraful Boman viszi, a mely azt mondja, »havanise tervben valami kivételesen jó részlet, ez alapjában nem egyéb, mint kinai fal, melylyel a közoktatásügyi miniszter a hazai iskolakat körül akarja venni, hogy ezeket egészen eláraszthassa a földrajzból csak a hazai föld ismeretével — sőt a történelemből még az egész haza történelmét sem tanítják, hanem csak egyetlen népét: a magyarét — éppen így az irodalomból is csak a magyar nép irodalmát és annak történetét.* Felhívás az ág. h. evang. vallástanárokhoz. Az ág. h. evang. főgimnáziumoknál alkalmazott vallástanárok körében ezelőtt néhány hónappal mozgalom indult meg az iránt, hogy megismerkedés, összebarátkozás és tanácskozás céljából a f. tanév végén Budapesten vallástanári összejövetel rendeztessék. Mi, a kik a mozgalmat megindítottuk, abból kiindulva, hogy a sajtóban való felszólalás és megbeszélés nagyon meglassítja az ügyet, a a privát érintkezés terére léptünk s mindaddig mellőzni kívántuk a nyilvánosságot, míg az összejövetel sikere biztosítva nem lesz. Ez immár megtörtént s kedves kötelességemnek tartom a nem evang. középiskoláknál működő vallástanár társaimnak szives tudomására ' hozni, hogy a középiskolai evang. vallástanárok első értekezlete július hó 3-án Budapesten, az ág. h. evang. főgimnáziumban