Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-28 / 22. szám

ISKOLAÜGY. A középiskolai új tanítási terv. A középiskolai új tantervet a kultuszminiszter a rendelkezése és vezetése alatt álló középiskolákban rendeletileg életbe léptette. Az életbeléptető rendeletbői kiemeljük a következő főbb mozzanatokat. A tantervrevizió főleg a következő három szempontot tartotta szem előtt: a túlterhelés könnyebbítését, a nemzeti tárgyak erösbítését és a görögpótló tárgyali helyesebb beosztását. A túlterhelés szempontjából történt az intézkedés, hogy a latin nyelvi tanítás végső céljából a magyar-latin fordítás elhagyatott, a mi természetesen nem azt jelenti, hogy magának a nyelvnek tanítása a tanfolyam bármely fokán az ilynemű gyakorlatok nélkül ellehetne. Ugyanilyen szempontból történt a latin olvasmányok másnemű elrendezése s néhány köztapasztalat szerint fárasztó olvasmánynak olyanokkal való felcserélése, melyek remélhetőleg fokozottabb és többoldalú érdeklődést fognak kelteni. A latin nyelvi írásbeli dolgozatok száma kevesbedett. A mathematika anyagából a kevésbé lényeges részletek elmaradtak, vagy összevonattak, s a tárgykörök elve jobban érvényesült. Intézkedés történt, hogy a fizika tanításában a mathematika csakis a törvények kifejezésére, nem pedig levezetésükre alkalmaztassék. A gimnáziumi s reáliskolai rajzoló geometria és a reáliskolai ábrázoló geometria tanításában, mely jelenleg túlságosan elvont, a szemléltető módszer alkalmazása előtérbe lépett s a tanítás a legegyszerűbb esetekre szoríttatott. Mindezeken kivül a testi nevelés köre tágult, s elvileg minden osztály számára egy kötelező játék-délutánról történt gondoskodás. A nemzeti tárgyak behatóbb tanítása végett a magyar irodalom történetének ezentúl a gimnáziumban is két egész év jut, a mi egyfelől a megelőző elméleti anyag gazdaságosabb elrendezését tette lehetővé, másfelől pedig a mai tantervnek elsőrendű célját, hogy az ifjú magát az irodalmat ismerje meg fő-képviselőiben és fejlődésében, a mostaninál sokkal nagyobb mértékben fogja elérhetővé tenni. A beható olvastatásnak eme fokozott hangsúlyozása szükségessé tette az anyag részletesebb felsorolását s számos új jeles olvasmány fölvételét. A történelmi tanításnak egész rendje módosult. A tanterv határozottan arra törekszik, hogy nemzeti multunk ismertetése az ifjút a középiskola első osztályától mindvégig elkísérje részint alkalmasan megválogatott történelmi olvasmányok alakjában, részint a magyar történet elbeszelő tárgyalásával, részint az egyetemes történelemmel kapcsolatosan, részint (az utolsó osztályban) a magyar nemzet történetének, különösen az állami élet fejlődésének összefoglaló áttekintése révén. A tanítás ezen összefüggő menetében, az érintkező pontok helyes megjelölése és tervszerű megállapítása mellett, különösen azon intézkedés Ígérkezik nemzeti multunk méltatása tekintetéből gyümölcsözőnek, mely a magyar történelemnek a világtörténet keretébe való szerves beillesztését kísérli meg. Nagyobb tért foglal el az új tantervekben a hazai föld ismertetése is, különösen az által, hogy az I. osztály kizarólag hazánk földrajzának van fentartva s hogy egyéb tárgyakban is a hazai viszonyok és hazai vonatkozások érdemök szerint kellő figyelemben részesülnek. A görög nyelv helyett megszabott tárgyak tanterve, melynek fogyatkozásai ismeretesek, lényegesen módosult. Annak következtében, hogy a görög nyelv helyébe lépő irodalmi tárgynak görög vonatkozású elemei ezentúl igen erősen érvényesülhetnek, jelentékeny mértékben kevesbedhetnek azon paedegógiai nehézségek, melyek abból eredtek, hogy a törvény rendelkezéseiből kifolyólag az ugyanegy osztályba járó tanulók egy részének behatóbb és szélesebb körű magyar irodalmi ismereteket kellett elsajátítania, mint a másiknak; az ábrázoló geometriának mellőzése s mind a négy felső osztályban a szabadkézi rajz összefüggő tanfolyamának szervezése pedig, míg egyfelől igen jó szolgálatot tehet a gimnáziumi tanítás rendszerében eddigelé kevéssé felkarolt művészi és ezthetikai képzésnek, másfelől közelebb hozza annak a sokak által is óhajtott, de jelenleg a törvényes óraszám korlátoltságánál fogva meg nem valósítható célnak elérését, hogy s szabadkézi rajz a gimnáziumban is az általánosan képző, mindenkire egyaránt kötelező tárgyak sorában foglaljon helyet, A tanterveknek egyéb jelentősebb újításai közül különösen négy emelkedik ki. Egyik a természetrajzi tanítás előkészítő tanfolyamának bevitele a gimnáziumi tanítás alsó fokán, a mely módosítás helyességéről és célszerűségéről ma már minden tanférfiú meg van győződve. A második a gimnáziumi természetrajzi tanítás rendszeres tárgyalásának másnemű beosztása, mely szerint főkép abból a czélból, hogy a kémia a gimnáziumban is nagyobb tért foglalhasson, és hogy a fizika tanítása közvettenül megelőző és kellő terjedelmű kémiai alapvetésre támaszkodhassék, az ásványtan s vele egybekapcsolt kémia a természetrajzi tanításban a legfelsőbb osztályt nyerte, minek folytán azután a növénytannak és az állattannak egy-egy osztálylyal lejebb kellett helyet juttatni. A kémia megfelelőbb érvényesülése és a fizika eredményes tanítása érdekében a jelzett kémiai alapvetést (mely nek külön tárgygyá tételét a rendelkezésre álló idő nem engedte meg) oly elsőrendű fontosságú didaktikai követelménynek tartom, melynek figyelembevétele — a természettudományi tanítás összessége szempontjából — minden egyéb, magában véve szintén fontos tekintetnél inkább kötelezi a tantervkészítőt. Harmadszor, a modern nyelvek tanításának módja némiképen megváltozott oly irányban, hogy a voltaképeni nyelvtanulás ideje meghoszszabbodott, és (a menyire a középiskola általános céljai megtűrték) előtérbe lépett a nyelvtanítás gyakorlati szempontja. Végül különös figyelmet érdemel a szabadkézi rajz tanításának az eddigiektől némileg eltérő felfogása, a mennyiben a diszítményi elemeken kivül a természeti tárgyaknak a valóság utáni rajzolása is érvényesül s az