Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-14 / 20. szám

ez alkalommal nem tartja figyelembe vehetőnek, de kiemeli biztos tudását és a tanításban való ügyességét, a minek ez év folyamán teljesített helyettesi szolgálata alatt kiváló tanujeleit adta. — A gör.ö-latin tanszékre rendes tanári képesítéssel biró egyén egy sem pályázott; helyettesi tanári alkalmaztatásért azonban egy oly pályázó folyamodott, a kit a tanári kar egyhangúlag ajánl. Marton Lajos rimaszombati gimnáziumi helyettes tanár, ki a budapesti theol. akadémiának volt kitűnő növendéke, okleveles lelkész és theológiai m. tanár, ki a középiskolai tanári alapvizsgálatot is letette. — A valasztást az egyháztanács togja a legközelebbi ülésen megejteni. Szoborleleplezés. Mármarosszigetről írják: A tanítványok és tisztelők adakozásaiból Mármarossziget közönsége szobrot állított Szilágyi Istvánnak, az ev. ref. líceum egykori igazgatótanárának, a ki nevét félszázados irodalmi működéssel is emlékezetessé tette. E szobrot május 7-én leplezték le. Az ünnepség ifjúsági énekkel kezdődött, azután Szikszay Zoltán lelkész, a szoborbizottság elnöke mondott alkalmi beszédet. Darvay Béla városi főjegyző, a város nevében átvette gondozás végett a szobrot ; Vékony Antal főgimnáziumi tanár pedig alkalmi ódáját szavalta el. Végül György Endre az Akadémia nevében és Erdős József dr. a debreceni aima-mater összes tanárkarának nevében megkoszorúzták a sok más ékes koszorúkkal is töldiszített szobrot. A ünnepséget este a jogász ifjúság hangversenye fejezte be. A szobrot Tóth András debreceni szobrász készítette. Protestáns felsőbb iskola Kőszegen. A jövő 1899/1900-dik iskolai évben internátussal összekötött négy osztályú felsőbb leányiskola nyílik meg a Kőszegen dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület áldozatkézségéből. Az intézet megnyitásával régi vágya teljesül a dunántúli protestáns intelligenciának, mely eddig sajnosan nélkülözte az egyházias nőnevelés emez eszközét. Az intézetről kiadott értesítést nem sokára egész terjedelmében közöljük. A hat osztályos és az ismétlő oktatás törvényszabta szervezésének tárgyában a közoktatási miniszter nagyfontosságú rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz és a tanfelügyelőkhöz s egyszersmind fölkérte az egyházi főhatóságokat, is, hogy a rendeletben jelzett törvényellenes állapotokat a saját hatáskörükben szüntessék meg. A rendelet teljes szövege a következő: Az 1897—98. tanévre vonatkozó népoktatási statisztika, adatokból arról győződtem meg, hogy az ország 16,769 elemi népiskolaja közt levő 11.927 egy tanítós, osztatlan elemi iskoláknak csak 59'8%-ában, — vagyis 7142-ben, — a 4842 több tanítós osztott elemi iskola közt pedig ezek 767%-ában, — vagyis 3713 elemi iskolában volt meg a törvényszabta hatéves mindennapos évfolyam: összesen tehát csak 10,854 elemi népiskolában 64.7% arányában tettek eleget az iskolafentartók az 1868. évi 38. t.-c. 1. és 48. §-ai azon rendelkezéseinek, melyek szerint a mindennapi iskolázás hat évig tart, illetve a mindennapi iskolázás hat évfolyammal bír. Minthogy pedig a törvény ezen érintett rendelkezése nemcsak azt jelenti, hogy a tanköteles gyermek hat éven keresztül mindennapi elemi iskolába járásra szoríttassék. hanem azt is, hogy ezen hat évi idő alatt a népiskola számára előírt ismereteket a növendékek elsajátítsák, tehát azon kötelezett tantárgyakban, amelyeket a népiskola hat évi mindennapi tanfolyamára fölosztva, a törvény 56. §-a értelmében kiadott tantervben osztályról-osztályra megjelöltettek és körülirattak, — kerekded, bejejezet!; kiképzést nyerjenek; — az elemi népiskolák mellől az 5. és 6-dik osztályoknak elhagyása, illetve a növendékeknek az 5-ik és 6-ik évfolyamnak megfelelő tantervszerű kiképzésének elmulasztása annal inkább törvényellenes állapotot képez, mert ekép egyes, az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 55-ik, illetve 11-ik szakaszában meglelölt kötelezett tantárgyak, (minők: történelem, általános földrajz, polgári jogok és kötelességek, természettani tárgyak, gazdaságtan), melyeknek oktatását, a népiskolai tanterv az 5-ik és 6-ik iskolai évre szabja meg, az elemi népiskolai oktatás keretéből kimaradnak s ezen hiánynyal az elemi népiskolai oktatás törvényszerű feladatát megoldani nem képes. Ugyancsak az 1897 — 98. tanévről egybegyűjtött adatokból meggyőződtem, hogy 16,761 népiskola közül csak 13,880 mellett volt ismétlő iskola, tehát a népiskolák 17'3 százalékában nem volt elég téve az 1868: XXXVIII. t.-c. 50. szakaszában foglalt azon rendelkezésnek, amely szerint a 12-ik évét betöltött s általában azon gyermekek, kik a mindennapi iskola egész tanfolyamát bevégezték, az ismétlő iskolába kötelesek járni. Az e részbeli hiány legfeltűnőbb a községi iskoláknál; mert 1775 ilyen iskola közül csupán 575-nél és a felekezeti iskoláknál, mert 13,361 ilyen iskola közül 10,779-nél volt ismétlő iskolai tanfolyam. Hivatkozással e végből a kir. tanfelügyelőkhöz az 1874. évi julius hó 15-én 19,424. és 1877. évi augusztus hónap 26-án 21,678. sz. a. intézett körrendeletre, felhívom a közigazgatási bizottságott, hogy az elemi népiskolákban a törvényszerű egész hat évfolyamban az 5-ik és 6-ik osztálynak, továbbá az általános ismétlő, illetve az 1896. évi 60,764 sz. a. kiadott szervezet szerinti gazdasági ismétlő iskolának keresztülvitelére minden jellegű iskolánál a leggondosabb figyelemmel legyen az 5-ik és 6-ik osztály, valamint a három-évfolyamú ismétlő iskolázás bekozatalát elmulasztó népiskolák tanilóival szemben amennyiben azok felekezetiek, az illető egyházi főhatóságokhoz forduljon, — s a szükséghez képest ide jelentést tegyen, — a menyiben pedig állami-, községi-, magánvagy társulati elemi iskolai tanítóknál tapasztalná e mulasztást, amelyet az illetők p. o. az iskola fokozatos fejlődésével igazolni nem tudnának, ezen mulasztás megtorlására a maga rendes útján intézkedjék*. EGYESÜLET. A Protestáns Országos Árvaegylet f. hó 6-án dr. Kovácsy Sándor elnöklete alatt tartotta ez évi rendes közgyűlését. Jelen voltak Wagner alelnök, Bachat, Ballagi, Beniczky, Csengey, Darányi, Szilassy, Szontagh, Szőts, továbbá Antalné, Domanovszkyné, Habererné, Králikné, Liedemanné, Luxné stb. választmányi tagok és néhány rendes tag. Szőts Farkas rövid imádsága után dr. Horváth Zoltán egyleti ügyész olvasta föl a választmány 40-ik évi jelentését, melyben sok örvendetes dolog található. Az egyesület a lefolyt munkaévben az árvaházban 106 bennlakó növendéknek, 60 fiű és 46 leánynak, nevelést és föntartást, 45 künnlakó árva segítségére pedig 2070 frtot fordított. Az egyesületnek a Wagner-alapítvány óta a mult esztendőben volt a legjobb aratása, mert alapítványokban, adományokban és hagyományban 91,110 frt bevétele volt, miből a Blahunka-hagyomány kerek 80 ezer frtot