Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-07 / 19. szám

még éjjel is szabadon hagyják kóborolni tanulóikat, sőt a legutóbbi tornaversenyek alkalmával egyes tornatanítók előre kikötötték, hogy nem akarnak szálláson együtt lenni a tanulókkal (!). A vetélkedési szellemet többnyire a tornatanítók szuggerálják, a kik szégyennek tartanák, ha az intézet díjat nem hozna haza, mi miatt sokszor a versenyszabályok kijátszásával is igyekeznek tanulóikat díjhoz juttatni, sőt e célból nagyobb osztálybeli tanuló­kat kisebbek neve alatt szerepeltetnek, a mi erkölcsileg károsan hat a jellemre; hogy a vereségöket szépítgessék, igazságtalanságról beszélnek és lerántják a bírálókat. A verseny ideje későn közöltetik. A miniszter kevés pénzt ad, a miért a szülőkre és az érdekelt városok közönsé­gére sok teher háramlik. Vidéki városokban 700—800 tanulót elhelyezni bajos ; a szállástadó intézetek belélete ilyenkor föl van forgatva. Indítványozza: 1. egyes inté­zetekben tornaverseny csak négy évenként tartassék, mert a melyik ifjú egy versenyen már résztvett, másodszor már nem igen vágyik; 2. a tornaverseny helye, ideje egy évvel előbb közöltessék'; 3. a verseny tartására a május alkalmatlan az érettségi vizsgálat miatt; 4. egy versenyre ne, mint legutóbb, 70 intézetet, hanem 10 — 12-öt kell felhívni; 5. a versenyeket ne szorítsák egy napra, hanem kettőre; 6. az egyéni versenyek a teljes jury jelen­létében az első nap, míg az együttes versenyzés, szer­tornázás, játékok a nagy közönség előtt folyjanak le. — A kör a kifejtett nézeteket magáévá tévén, a versenyek idejéül junius végét fogadja el. Ezután Sarmaságh, szatmári tanár a középiskolai terminológia kérdését veti föl s ajánlja, hogy az egyön­tetű megoldást a kör a maga kebelében hajtsa végre, miután az országos megoldás évek óta halasztatik. A tárgyhoz többen szólnak s végül abban állapodott meg a kör, hogy sürgetni kell a terminológia országos meg­oldását. A kör 2-ik ülését december 4-én Nagy-Károlyban tartotta. Itt Holczinger Imre n.-károlyi tanár tartott fel­olvasást A klasszikus nyelvi tanítás eredménytelenségéről. Okai: 1. otthon, a családi körben sokat hallja a tanuló a klasszikus nyelvnek felesleges voltát emlegetni; 2. az I. oszt.-ba jövő tanulók magyarul még tisztességesen ol­vasni sem tudnak ; 3. a tananyag helytelenül van beosztva s a tankönyvek terjengősek és nehézkesek; 4. a fiúk gyakran osztályról-osztályra tanárt cserélnek; 5. a pus­kák és jegyzetek, a melyek elvonják a tanulókat az önálló munkálkodástól. — 0 maga részéről a latint csak a 3-ik osztályban, a görögöt pedig a 6-ikban kezdené meg. A kivételek csak a 2-ik, a mondattan a 3-ik évben taníttassék. Végül oda kellene valami módon hatni, hogy a puskák és jegyzetek iparága megszűnjék. — Mindezen kérdésekhez a jelenvoltak közül a legtöbben igen érdekes és tanulságos eszmecseréket fűztek, melyek azonban a tételt legfeljeb csak tiztázhatták, de a kérdés bonyolult megoldását a mai tanterv, tanrendszer és iskolai szerve­zet miatt nem eszközölhették. A kör 3-ik (február 12.) Szatmáron tartott ülé sén a központból leküldött ügyrend megvitatása után Lukácsy György értekezett Összekötő kapcsok a trigono­metria tanításában c. tételről. Cél: a trigonometriát egy­séges összefüggő képben kialakítani a derékszögű három­szög oldalai által előállítható arányok által. Támaszpon­tokul 3 csoportban 8 képletet foglal össze, melyek az ugyanazon szög függvényei között levő kapcsolatot tün­tetik elő. Két szög összegének és különbségének kifeje­zése az egyes szögek függvényeivel azon két képlet, a mely sajátkép összekötő fonala az egész trigometriának a mit a tanulók előtt is nagyon célszerű hangsúlyozni, A további szükséges képleteket az emlékezet megterhelése nélkül egyszerű számolás által elő lehet állítani. Ész­szerű fonaiat nyújt a félszögek cosinusának és sinusának a háromszög oldalaival való kifejezésére. — Ilaskovszky elnök elismerését fejezvén ki előadónak, megjegyzi, hogy ő mga 20 év óta így tanít ; a gondolkodó mathematikus önkénytelenül is rájön ezekre az összekötő kapcsokra. Nem kell kérletekkel megtömni a tanuló fejét, hanem értessük meg vele a n.athematikai gondolkodás menetét Hozzájárul az előadó minden pontjához. Ugyanezen az ülésen még Kiss Gábor értekezett a tantervrevizió tervezetének a III. oszt. fizikai föld­rajzára vonatkozó rendelkezésén. Többek hozzászólása után a kör halározatilag kimondja, hogy a fizikát az alsó osztályok valamelyikében tanítani kell; ezt azonban nem szabad összetéveszteni sem a fizikai földrajzzal sem a természetrajzzal; szükséges az e tárgyak tanulásá­nál a könnyítés céljából, továbbá az általános műveltség szempontjából. — Látni való, hogy ez az indítvány vol­taképen visszatérés a régi felekezeti tantervhez, mely az alsó gimnáziumban is (IV. oszt.) tanított fizikát. 11. Szepesi kör. Egy ülést tartott január 23-án Késmárkon. A tárgysorozat első pontja volt dr. Szelényi Károly felolvasása, melyben a természetrajzi tárgyaknak a revizionális tantervben megállapított sorrendjéről és tár­gyalásmódjáról értekezett. A kör a revizionális tanterv sorrendje mellet foglalt állást. — Utána Baltliazár Gábor értekezett a szünidő kérdéséről. A gondos tanulmánynyal megírt dolgozatban — mely a Közlöny 18. számában egész terjedelmében megjelent — mint érdekes kutatások eredményét közli, hogy főképpen az alsó fokú iskolában az egészségi okok a legfontosabbak a szünidők kiszabá­sára nézve. Ugyanis a testnek az iskolai időben való növékedése koránt sincsen arányban a szünidő alatti gyarapodással, sőt a test súlya az iskolai év vége felé már nem szaporodik. Wertliud svéd iskolai orvos mérései is azt bizonyítják, hogy a szünidő alatt (ott 3 hónap a nagy szünidő: junius, julius és augusztus) aránytalanul jelentékenyebb a gyarapodás, mint az iskolázás 9 hó­napja alatt. Következőleg a nyári nagy szünidő feldara­bolása semmi áron sem engedhető meg. A téli es kora tavaszi hónapok csökkentő hatásával szemben a testi erők fejlődésére, úgyszólván a test kibontakozására a nyári hónapokban korlátlan szabadságot kell engedni. Hazánk klimatikus viszonyainál fogva legmelegebb időszak a julius és augusztus, de az Alföldön junius is nagy forrósággal jár. A szünidő tartamának meghatározására nézve irányadó lehet az a tapasztalat, hogy minden kura hatása annál tartósabb, minél hosszasabban tart egyen­letes kitartással. Ebből folyólag indítványozza: 1. Bár a testi nevelés szempontjából kívánatos volna, hogy a nagy szünidő egy hónappal meghoszabbíttassék, de mivel ez a jelenlegi tanulmányi rend mellett a taní­tás eredményét csorbítaná meg, annak mostani megala­pítása továbbra is érvényben maradjon. 2. Az alsófokú iskoláknál, pl. népiskoláknál, hol a gyermekek testének növelését s megerősítését jobban szemelőtt kell tartani, a nagy szünidőt, ha nem is egy hónappal, de junius második felével meg kell hosszabbítani. 3. Az ünnepnapokhoz kötött szünidők mai megálla­pítása változtatásra nem szorul. A kör ez indítványhoz egyhangúlag hozzájárul. Valamint elfogadja az Országos Középiskolai Tanáregye­sület Ügyrendjére vonatkozó központi javaslatot is. 12. Temesvár-kerületi kör. A kör élénk és ma­gas színvonalú működéséről tesz fényes tanúságot, ha az október 1-én tartott első ülésen a mult évi jelentést is

Next

/
Thumbnails
Contents