Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-30 / 18. szám

Én azonban azt hiszem, hogy e tekintetben inkább csak a mennyiségre lehetünk büszkék; mert ha vannak is jeles, bármely külföldi szónoknak becsületére váló műveink, tartalom, minőség tekintetében átlag jóval hátrább állunk bármely külföldi protestáns egyháznál. Legjobb bizonysága ennek az a, különösen az újabb időben tapasztalt jelenség, hogy alig múlik el hét, hogy egy-egy kötet egyházi beszéd megjelenéséről ne kapnánk hirt. De a kik nemcsak mennyiségre, hanem a minőségre, a tartalom értékére is figyelemmel vannak, azok igen sok könyvünkre kénytelenek azt mondani, hogy jobb lett volna e beszédeket az asztalfiókban hevertetni. Én ezt több körülményre tudom visszavezetni. Az első és talán legfőbb ok az, hogy ma, mikor a hirnév szerzésnek egyik igen is túlhajtott forrnájaj egy-egy könyv megirása és kiadása : a fiatal protestáns lelkész előtt ennek mihamar elérésére nézve alig látszik más tér, mint egy-egy kötetnek minélelőbbi kiadása. De az aztán a nagy baj, hogy a vállalkozás nem előnyére, de hátrányára üt ki, nemcsak a tisztes múltú protestáns beszédirodalomnak, melynek színvonalát leszállítja, hanem magának a fiatal lelkésznek is; mert ezeken a beszédeken rendesen nem látszik meg a sikeres igehirdetés két fő követelménye : a bibliában való alapos jártasság, szellemében való elmerülés, örök igéivel való nabonkénti táplálkozás, a mi nélkül a jó egyházi beszéd el nem lehet; valamint az Isten igéjének az iró egyéniségén, komoly élet ismeretén és tapasztalatain átszűrődése! Ehhez járul egy másik sajnálatos állapot. Ugyanis protestáns irodalmunk a biblia segédeszközeiben határozottan igen szegény. Ezt nem szükség bővebben magyaráznunk; csak arra a tényre hivatkozunk, hogy nincs egy, a kor követelményeinek megfelelő bibliai lexikonunk, bibliai magyarázati irodalmunk pedig alig egy pár műre szorítkozik. Ez azért nagy baj, mert bár maga a biblia is megtermékenyíthet minden lelket, mely annak olvasásába elmerül ; de sem útbaigazítás nélkül a biblia rengetegében, —- a mire szolgálna egy jóravaló magyar bibliai lexikon, —sem az élet viszonyaihoz alkalmazott gondolatok ébresztésére szolgáló bibliamagyarázatok nélkül egy lelkipásztor sem lehet el. Ezen kivül rá kell mutatnunk egy másik tényre. Abban a művelődési evolúcióban, mely szemlátomást kezd visszatérni a vallás alapjaira, vagy legalább a tudományt a vallás kincseivel kibékíteni, összeegyeztetni törekszik : a cél csak úgy érhető el, ha mind nagyobb számmal készülnek oly művek, melyek a biblia kincseinek élvezetéhez, a váltság titkának megértéséhez elvezetik a tanulékony olvasót. Dods, edinburgi tanár fent jelzett könyve, melylyel Lukács Imre megajándékozta a magyar irodalmat, a biblia megértésére, mint örök igazságainak megkedveltetésére nagyon alkalmas munka. Maga a tárgy, — János evangéliuma — hálás talaj arra nézve, hogy azon egy bibliamagyarázó összes tehetségei szerencsésen érvényesüljenek; mert János evangéliuma tartalomban és formában egyaránt irodalmi műremek. De lássuk magát a müvet. A XXIV darabból álló bibliamagyarázatot egy Előszó és egy utána következő Bevezetés nyitja meg. A Jánosi evangéliumot szépen jellemző s a Lukácsy Imre szép fordítását ajánló Előszót SzÖts Farkas, theol. tanár írta. Ezt követi a szerzőtől származó Bevezetés, jobban mondva egy markans vonásokkal megírt tudományos áttekintés az egész mű felett, melyben előbb az evangélium célja és szerkezete van ismertetve ; az nevezetesen, hogy a mű minden ponton megerősíteni igyekszik azon hitet, hogy »a Jézus Krisztus az Isten fia«; azután az evangélium felosztásával ismertet meg. A Bevezetésnek mintegy függelékét képezi Rev. Halleday Doglas táblás felosztása. E tudós szerint a János evangéliuma az Előszón (1: 1—18.) és a végszón vagy függeléken (XXI.) kivül eszmeileg a következő két fő részre bontható: I. rész: Krisztus dicsőségének kinyilatkoztatása erőben és hatalomban. II. rész: Krisztus dicsőségének megnyilatkoztatása szenvedésében és halálában. Az egyes bibliamagyarázatok pedig a következő címekhez fűződnek: I. A megtestesülés (I : 1—18.). II. Krisztus befogadása (I: 1—18.). III. Keresztelő János bizonyságtétele (1: 6—8, 15—34.). IV. Az első tanítványok (1: 35 —51.). V. Az első csoda, kánai menyegző (II: 1—11.). VI. A templom megtisztítása (II: 11—22.). VII. Nikodémus (II: 23— III : 8.). VIII. A rézkígyó (III: 9—21.). IX. A samáriabeli asszony (IV: 1 —16.). X. Jézus kijelenti magát (IV : 17—26.). XI. A második csodatett Galileában (IV: 31—54.). XII. Szombatnapi gyógyítás a Bethesdánál (V: 1—14.). XIII. Jézus az életadó és itélő biró (V: 15—47 ). XIV. Jézus az életnek kenyere (VI: 1—59.) XV. Válság Galileában (V: 60—71.). XVI. Jézus vitatkozik Jeruzsálemben (VII. r.). XVII. A bűnös asszony esete (VII: 53. — VIII: 1—11.). XVIII. Krisztus a világ világossága (VIII: 12—19.). XIX. Krisztust visszautasítják Jeruzsálemben (VIII : 21—59). XX. A vakon született ember esete (IX. r.). XXI. Jézus a jó pásztor (X : 1—18.). XXII. Jézus Isten fia (X: 22—42.)." XXIII. Jézus a feltámadás és az élet (XI: 1—44.). XXIV. Jézus az áldozati bárány (XI : 45—54.). Ezeket a fejezeteket csak azért soroltuk fel, hogy felmutassuk azok előtt, a kik a János evangéliumát ismerik, mily ügyes Dods tanár az egyes eszméknek és eseményeknek megfelelő, s az egész eseményt egy-két szóval kifejező fejezetekhez fűzésében, a mi által már így külsőleg is kifejezésre jut, hogy mindenik fejezet mintegy feljebb-feljebb emelkedő lépcső, melynek legfelső foka az egész világért lett áldozat. Bizonyára hálás foglalkozás volna sorról-sorra menni ennek a jeles bibliamagyarázónak eszmemenetén, hogy felmutassuk, miszerint annak, ki bármely nemben kitűnőt akar nyújtani, Istenről adott tehetséggel, mint a minő Dodsnál a mély és eredeti gondolkozásmód, egészen bele kell magát élnie tárgyába. Dods ugyanis annyira ismeri János evangélista egész lelkületét, úgy bele tud hatolni Jézus minden kifejezéseinek lényegébe, annyira átérzi cselekvésének minden rugóját, az Isten-ember körül hullámzó kis és nagy, rokon és ellentétes törekvésű egyéniségeket oly plaszticitással, közvetlen vonásokkal állítja elénk, a kijelentés s hitünk legnagyobb kérdéseit oly melegséggel boncolja s oly meggyőző erővel teszi meg az alkalmazást ezekből a mai életviszonyokra, hogy minden sora tanulságos. A helyett, hogy részletesen bizonyítanánk, mely esetben sokkalta bővebben kellene Írnunk: elég legyen csupán rámutatnunk a megtestesülés, Nikodemus, a rézkígyó, szombatnapi gyógyítás a Bethesdánál, Jézus az életnek kenyere című fejezetekre. A mi magát a fordítást illeti: ha igaz az, hogy az a legjobb fordítás, mely mintegy feledtetni látszik, hogy nem eredeti művel van dolgunk : úgy Lukácsy Imre a jó fordítónak minden jeles tulajdonságát egyesíti magában. Nyelve mindenüt értelmes, tőrülmetszet magyaros. Sehol semmi homály. Itt egyszerűségével, amott az egymásra halmozott képek és gondolatok gazdagságával hódít. Ajánljuk e művet lelkésztársainknak és világi férfiaink figyelmébe. A hivatásos papok kezében hasznos segédeszköz, megtermékenyítő hatást szülő munka lesz;