Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

Állami iskola alakult a megszűnt felekezeti iskola helyett: a) a dunamelléki kerületben . . , . . — b) a dunántúli kerületben 2 c) az erdélyi kéríiletben 206 d) a tiszáninneni kerületben 8 é) a tiszántúli kerületben 10 összesen : 226 Tanítói állomást kellene még szervezni az országos törvény értelmében : a) a dunamelléki kerületben 46 b) a dunántúli kerületben 76 c) az erdélyi kerületben 71 d) a tiszáninneni kerületben 21 é) a tiszántúli kerületben 165 összesen : 379 Ebből képes az egyház felállítani: a) a dunamelléki kerületben 1 b) a dunántúli kerületben 11 c) az erdélyi kerületben ! 14 d) a tiszáninneni kerületben 2 e) a tiszántúli kerületben 26 összesen : 54 E szerint nem képes az egyház felállítani 325 olyan iskolát, mit az országos törvények értelmében fel kellene állítani. A fizetések a megszűnt tanítói állomásokon 30— 1150 frtig haladtak; az új tanítói állomásokon (1868— 1897-ig) a fizetések legnagyobb részben javultak s átlag 300—800 frt között váltakoznak. A konvent felhívja az egyházkerületeket: hassanak oda, hogy a kebelökben levő gyülekezetek, a hol csak lehet, saját erejökkel, vagy pedig az államsegély igénybevételével, töltsék be az üres állomásokat. A nagymérvű tanítóhiány lehető megszüntetése végett felkéri a közoktatásügyi kormányt, hogy a tanítóképzőkbe való bejuthatást nagyobb és nagyobb jótétemények által kegyeskedjék minél nagyobb számú ifjúra nézve lehetővé tenni s ugyanebből a célból alapítványok tételére hivja fel a kerületeket is, hogy ilyen módon a tanítóhiány mielőbb megszűnjék. Ezután szőnyegre került a közjogi bizottság jelentése, melyet Molnár Béla dunántúli képviselő, mint előadó terjesztett elő. Az egyházi adóhátralékok tárgyában a dunántúli egyházkerület konventi beavatkozást sürget ama belügyminiszteri intézvény alkalmából, mely az egyházi törvény értelmében a végrehajtáshoz a szükséges jogalap konkrét megjelölését követeli. A közjogi bizottság szabályrendeletszerű javaslatot, illetve utasítást proponál, melyet közölni javasol egyfelől az érdekelt egyházi hatóságokkal, másfelöl meg kiván ismertetni a miniszterrel. A konvent, tekintettel az ügy fontosságára és arra, a főleg gróf Tisza István által hangsúlyozott körülményre, hogy az ily eljárási utasítás a lehető legegyszerűbb és a legcélrevezetőbb legyen, a javasolt utasítást véleményezés végett kiadja az egyházkerületeknek és az egyházmegyéknek. A születendő gyermekek vallására kötött egyezségeket a kultuszminiszter másolatilag nem közöltetheti az illető lelkészekkel; de az ez ügyben küldött válaszában részletesen megjelöli azt a módot, a mely által ezeknek a reverzálisoknak a tartalmát az érdekelt lelkészek megismerhetik. Ezért a konvent a miniszter válaszát egész terjedelmében közölteti a konventi jegyzőkönyvben. A tiszántúli egyházkerület fölterjesztése szerint a katonai hatóságok, honvédelmiek és közösek, önkényesen járnak el a katonaságnál teljesített szolgálatoknak mind igénybevétele, mind díjazása körül. A kerület szolgálati és díjazási szabályrendelet alkotására kéri föl a konventet. Á konvent konkrét helyzetrajzot s kimerítő adatokat követel be, mert addig nem szólhat a kérdéshez. * A kálvinista és a lutheránus egyházak közötti testvéries jogviszonyt ujabb időben egyesek túlbuzgalma nem egy helyen bolygatja, bontogatja. Baranyamegyéből a f.-baranyai egyházmegye, Zemplénmegyéből egyik konventi képviselő emelt e tekintetben panaszt a konvent előtt, sajnálattal konstatálván azt, hogy Dunántúl a nagygeresdi, Tiszáninnen a kéri egyességet, melyek a szórványokban a hittestvéri kölcsönös testvériességet biztosítják, a felekezeti béke felforgatásával megsértik s a jelenlegi nehéz idők egyházi bajait a két testvér- egyház közötti felekezeti torzsalkodással és indokolatlan lélekhalászattal szaporítják. — A konvent sajnálattal értesült a felterjesztésekben fölsorolt bajokról s az ügyet a két prot. egyház közösügyei intézésére kiküldött bizottsághoz tette át orvoslás végett. Más vallási sérelmet terjesztett föl Vadkertről a dunamelléki,J Egerből a tiszáninneni egyházkerület. A konvent ismételten kifejezi azt az elvi álláspontját, hogy csak oly vallási sérelem terjeszthető fel hozzá, melyben a jogorvoslatot az alsó hatóságok eredménytelenül kísérlettek meg ; mert a konvent csak olyan esetekben, mintegy felebbezésileg léphet közbe, ahol az alsóbbfokú hatóságok nem szolgáltattak törvényszabta jogorvoslatot ; ilyenkor is a felpanaszolt esetet okmányolva és részletesen föl kell tárni a konvent előtt, hogy (közbeléphessen. — A fölpanaszolt két esetet a konvent visszatette az alsóbb egyházi hatóságokhoz, hogy saját hatáskörükben intézzék el. Fejes István egyetemes énekügyi bizottsági elnök ama jelentését, hogy az Énekeskönyv reviziója ügyét ismét munkába veszi a bizottság, a konvent örömmel vette tudomásul ; egyszersmind intézkedett az előmunkálatok költségeinek fedezéséről is. Utoljára a közigazgatási bizottság jelentései kerültek szőnyegre, melyeket, a betegsége miatt távolmaradt Bartha Lajos helyett Dézsi Gyula esperes, erdélyi képviselő terjesztett elő. A tiszáninneni egyházkerület a rendkívüli egyházi adó kivetésének egyik részlet kérdését zsinati tárgyul kívánja előjegyeztetni. A bizottság is ezt javasolja. A konvent Szilágyi Dezső, Kun Bertalan, Meczner Béla felszólása után az ügyet zsinati törvényhozási tárgyul előjegyezteti. Hasonlót határoz a szintén Tiszáninnenről jött ama fölterjesztésre, mely a lelkészválasztási törvény javítását indítványozza. A kolozsvári szeretetház ügyében, a fentartáshoz való hozzájárulás céljából a mult évi konvent felhívására elutasító választ adott a tiszáninneni, tiszántúli és dunántúli egyházkerület és nem nyilatkozott még a másik kettő. — A konvent ez utóbbiakat nyilatkozattételre újból fölhívja. Sass Béla jelentését arról, hogy a konvent ügyiratait a tiszántúli egyházkerület levéltárában külön szekrényekben rendezte, a bizottság javaslatára a konvent tu* Megjegyzem, hogy a konvent már több ízben és jelenlegi ülései folyamán is nem egyszer és nem egy kérdésnél volt abban a helyzetben, hogy a felterjesztések, folyamodások vagy megkeresések konkrét tényállás felsorolása, esetek megjelölése s általában az ügy okadatolt kifejtése nélkül, csak úgy általánosságban, szabatos megjelölés nélkül terjesztetnek föl hozzá. Pedig így nem lehet bölcsen és helyesen határozni. Nagyon helyén volna, ha az alantas hatóságok és közegek szabatosabban megjelölnék nemcsak a petitumot, hanem annak indokait is. Sserk.