Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-02 / 14. szám

A tanárkörök szervezete és működése egy félév alatt. (1898. szeptember. — 1899. február.) (Folytatás és vége.) IV. A fiumei kör munkásságából említjük még meg a január 25-ki (4-ik) köri ülésen hozott azon indítványt, hogy a tavaszi felolvasásokat a fiumei »Tisztviselők Egyesületével* karöltve határozta megtartani, a mennyiben a nevezett egyesület a fiumei magyarság szellemi és társadalmi középpontja s így a felolvasások is ott nagyobb érdeklődésre számíthatnak, mint a gimnáziumi nagyteremben. Helyesen ! Csak ki a nagyközségbe! Ne várjuk, hogy a hegy menjen Mohamedhez ... Ha ekként, a községhez mi viszszük ki a tudomány fáklyavilágát, akkor valósul meg igazán az University Extension. A gyűlés felolvasó pontját dr. Csapltay István értekezése képezte a »Képzőművészeteit tanításáról a középiskolákban« cím alatt. Szóló dr. Alexander Bernát és Láng Nándornak a Közlönyben idevonatkozó fejtegetéseivel nem ért egyet. Hosszasán fejtegeti, hogy a müizlés fejlesztése ugyan kötelessége az iskolának, de a technikai szempontok a középiskola keretében meg nem valósíthatók. A képzőművészetek egyetlen egy ágát lehetne talán sikerrel művelni a középiskolákban, s ez az építészet. Az építészeti remekművek szemléletéből merített műérzék aránylag a legkevesebb technikai ügyességet igényli; de a többi művészet technikája nem lehet a középiskola feladata, s itt inkább az elméleti részszel kell beérni. Ezen elméleti képzés leginkább azon tanároknak volna a feladata, a kik irodalmat tanítanak. A felmerült diszkussziók után a kör a művészeti oktatás irányában elfoglalt álláspontját a következőkben összegezte : 1. A képzőművészetek tanítása a középiskolákban külön tárgyat nem képezhet, hanem a rajzot alapul véve, a többi tárgyakkal kapcsolatban volna tanítandó. 2. A technikai rész egyes, a szabadkézi rajz tantervén megejtendő módosításokkal tökéletesíthető. 3. A. középiskolák a szép iránti fogékonyság felköltesére és ébrentartására szükséges gyűjteményekkel láttassanak el; legyenek azon helyzetben, hogy a művészet remekeit sikerült reproductióban bemutathassák a növendékeknek és ezenkívül iparkodjanak — a hol lehetséges — képtárak és műgyűjtemények látogatása által a tanulók szépérzékét fejleszteni. 4. Mint minden tárgynál, ügy itt sem törekedhetik a középiskola összefüggő rendszerre, totalitásra, hanem csak impulzusokat adhat (alere flammam!). 5. Kassai kör. Szeptemberi első ülését inkább csak alakulásra és arra használta fel, hogy dr. Gerevicli Emil elnök felhívására a kör tagjai mindnyájan beléptek a Kassán alakult Nemzeti szövetség-be. — A 2-ik (nov. 29.) ülésen a központból leküldött ügyrendi szabályzatnak megvitatása és elfogadása után dr. Gerevich elnök a polgári iskola reformját tűzi ki tárgyalásra, jelezvén, hogy leginkább két vélemény látszik előtérbe helyezkedni: egyik a hét osztályú s érettségivel záródó tanfolyamot helyesli ; másik a négy osztályú mellett tör lándzsát, a mely az elemi tanulmányok betetőzésére szolgálna. A közoktatási tanács némileg eltér a két nézettől, a mennyiben, a porosz és osztrák felső polgári iskolák mintájára, a négy alsó osztály fölé, külön igazgatás alatt, még három osztályt kíván emelni. Dr. lakács Menyhért fögimn. igazg. tiltakozik az ellen, hogy a hét osztályú polgári iskolát párhuzamba állítsák a gimnáziummal és reáliskolával, hiszen a gimnáziumot és reált csak nemrégiben is egyesíteni akarták! Minek ezt most még egy harmadikkal komplikálni? Indítványozza a négy osztályú, befejezett öncélú polgári iskolát, a mely a gimnázium és reáliskolával konvenienciában ne álljon. Azt azonban megengedhetőnek tartja, hogy a jobb tanulók a középiskolába léphessenek s viszont innen a gyengébbek felvehetők legyenek a polgári iskola megfelelő osztályaiba. Ha valaki önkéntességi jogot óhajt elnyerni, tanuljon az ezt nyújtó iskolákban ; maga ez nem elég ok a polgári iskolának emelésére. — A kör ezen indítványa értelmében határozott, s kimondta, hogy a polgári iskolai tanítók méltányosabb elbánásban részesüljenek. A kör 3-ik (febr. 3.) ülésén dr. Takács Menyhért alelnök azt az örvendetes jelentést tette, hogy egyszeri felhívására a tagok 18 népszerű előadást jelentettek be, melyeket a rendező bizottság (febr.—március hónapban) kilenc estére osztott be, még pedig :J 1. dr. Takács Menyhért : A régi rómaiak családi élete. 2. Sudy János: Mozaik a keleti határszélről. 3. Kende János: Mokány Berci. 4. Kemenczky Kálmán: A mai Görögországról. 5. Baczoni Albert: Szent Anna tava és a torjai Solfatára. 6. Szabó Adorján: Pogány apácák a régi Rómában. 7. Dr. Bodnár Virgil: Seneca Octáviája. 8. Kemenczky Kálmán: Lyrai költeményeiből szaval 9. Hoffmann Arnold: A tengeri ütközet. 19 Bóbita Endre: A Falb-féle időjóslás. 11. Rafael művészete. 12. Dieti Lajos: A színképelemzés és alkalmazása a csillagászatban. 13. Krauze Ervin: A nyelvtanulásról. 14. Vali Tibor: A kurucdalok komikus alakjai. 15. Straehe Tivadar: Molierei typusok. 16. Dr. Stuhlmann Patrik: A művészi izlés különfélesége. 17. Gérecz Károly 18. Kemenczky Kálmán: A nőkről. A belépő jegyek díját a kör a tavalyihoz hasonló módon állapította meg, t. i. az egész ciklusra 1 frt, egyes előadásra 20 kr. A tiszta jövedelem most is a tanári árvák és özvegyek fundátiójához csatoltatik. Ezek után Takács Menyhért dr. főgimnáziumi igazgató előadása került napirendre ily címen : Mit tehet a középiskola, a művészeti oktatás dolgában ? Az előadó széles látókörrel, nagy tapasztalattal, körülményesen és beható részletességgel foglalkozik a felszínre hozott kérdéssel. Jogosnak ismeri azt a panaszt, hogy nálunk kevés a művészetekhez értő s még kevesebb a művészeteket pártoló közönség; de képtelen dolognak tartja, hogy a középiskola segítsen ezen a bajon. Ebben az irányban a formális műveltség tényezőinek ügyes alkalmazásán kivül. a minők : az ifjú léleknek nemes eszmékkel való gazdagítása, a szív megtermékenyítése eszthetikai érzelmekkel s az elme fogékonynyá tétele mindamaz ismeretek iránt, melyeket a művészetek örökítenek meg számunkra — egyebet nem tehetünk. A mi ezután következik, nevezetesen a rendszerbe foglalt művészeti oktatás és tapasztalatszerzés a képzőművészet remekeinek szemlélete által, az már a főiskolák és egyetemek dolga. A középiskolai tanterv keretébe a művészeti oktatást, mint külön studiumot beilleszteni nem volna célszerű; egyrészt azért, mert korai dolog volna ; másrészt, mert túlterheléssel járna s az eddigi diszciplinák rovására érvényesülhetne csupán. Annál inkább lehetséges, sőt szükséges is, az eszthetikai nevelés eszközeinek gondos felhasználása a jelenlegi tantárgyak körében, elkezdve a vallástantól egészen a természettudományokig ... Az iskolai gyűjtemények gondos összeállítása elég módot nyújt, a művészeti érdeklődés ébrentartására... Fejtegetéseit — melyek során az önképző-