Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-19 / 12. szám
félszázad óla új időket élünk, új törvények állnak előttünk, hogy mainapig mint honfiak, mint protestánsok, mint lelkészek arra vagyunk hivatva, hogy hazánk, nemzetünk, egyházunk, társadalmunk érdekében soha nem lankadó kitartással küzdjünk, fáradjunk; vagy, hogy Szabolcsba Mihálynak a mai napon meglelent egyik költeménye szavait idézzem, — ne feledjük, hogy : »Nem a rablánc és nem a kard, A kik most hadakoznak. A kockát máshelyt vetik el, A munka lesz az, a mivel A népek vívni fognak! — Munkára hát a hazáért, S a hazához oly híven: Hogy azt soha, semmi szóra, Sehonnai bitang módra, El ne adja senki sem!« Farkas József. ISKOLAÜGY. A tanárkörök szervezete és működése egy félév alatt. (1898. szeptember. — 1899. február.) II. Mielőtt a többi tanárkörök működésére térnénk át, említsük meg a dr. Bozóky Endre felolvasásában »a nagy szünidő kérdésé*-ve 1 kapcsolatosan, ugyancsak a budapesti körnek február 8-ki (5-ik) ülésén felszínre került eszmecserét. Előadó gondolatokban gazdag és alapos munkálatában — mely a Közlönyben is egész terjedelmében megjelent* — hazánk klimatikus viszonyaiból kiindulva, a meteorologiai észleletekből levont statisztikai adatok tanulságos összeállításai után azon végkövetkeztetésre jut, hogy a nagy szünidőnek 1875-ben megállapított s máig is érvényes beosztását kell helyesnek elfogadnunk. A mi pedig a kérdés második részét, az évközi iskolai szünetek egyenletesebb beosztását illeti: erre nézve az ünnepek az irányadók. »Ezen a téren az egységesítés a legnagyobb sérelmekkel járna; mert az embert érzelmi oldaláról, lelkiismeretében támadná. Az tény, hogy vallás tekintetében heterogén intézeteknél az ünnepek különfélesége és különböző- ideje |pedagogiai| szempontból zavarólag hat. De ezen addig, mig különböző felekezetek lesznek, méltányosan segíteni nem lehet. Mindenkinek meg kell adni a maga jogát. Különben az egyelőre túlnyomó többségben levő keresztyén felekezetek a közel jövőben még közelebb fognak egymáshoz kerülni ; mert hiszen a juliánusi kalendárium hívei mindinkább megfogynak, s talán Oroszország is elfogadja a Gregoriánus-naptárt. E mellett szól az, hogy a jövő évtől kezdve az ó-hitűek ünnepei ismét egy további nappal későbbre fognak esni*. Az osztályok zsúfoltságának csökkentésén s az Írásbeli dolgozatok számának tervbe vett apasztásán kivül azt a fontos javaslatot tetie az érdemes előadó, hogy a szorgalmi idő ne három, hanem két részre osztassák, rni * L. Orsz. Középisk. Tanáregyes. Közi. 20. sz. által a második évharmadi értesítő is fölöslegessé válik. Ugyanis »az év első fele jan 31-én záródnék, s az értesítők oly időben osztatnának szét, melynek tájékára semmiféle felekezetnek nagyobb ünnepei nem esnek, s így a gyönge vagy rosz értesítők a család békéjét épen a legnagyobb ünnepek idején nem zavarnák fel. E mellett szól az is, hogy az év első felében a tanulók megterhelésén könyítenénk. Karácsonyig elvégeznők a penzum nagyobbik felét, melyet január második felében lehetne összefoglalóan ismételni. Ezen ismétlés terhességét a közbeeső karácsonyi szünet nem kis mértékben csökkentené. A penzum kisebbik fele az év második részére maradna. A húsvéti értesítő helyébe a tanulók előmenetelének április közepén és június elején ellenőrzése kerülhetne. A szülői ház tehát az esetleges bajokat mégis megelőzhetné. Ezzel a középiskola erősen közelednék a főiskola jelenlegi beosztásához, a mi egységesítés szempontjából volna vívmánynak tekinthető.* Látni való ezekből, hogy a szemesztrális beosztásra vonatkozó javaslat voltaképen visszatérés az általunk is e Lapokban korábban közzétett cikksorozataink rendjén javasolt régi féléves rendszerhez, melyet elődeink több száz éves gyakorlata célravezetőnek és üdvösnek bizonyított be. A másfél évtizedes jelenlegi kísérletezés, látjuk, az iskolát az idegesség tanyájává változtatta át. Azért a javaslathoz hozzászólók előadónak nézeteit nem hogy gyöngítették volna, sőt ellenkezőleg: megerősítették. így pl. Feichtinger arra utalt, hogy a most, az osztályozó konferenciától kezdve az értesítők kiosztásáig terjedő néhány nap a tanításra nézve nem oly értékes, mint a többi nap; a fegyelem, a szorgalom kissé meglazul; a tanulók lelkét a közelgő ünnepek és az értesítőhöz fűzött kilátások, aggodalmak foglalkoztatják. Egy másik felszólaló pedig a tandíjmentesség kedvezményére nézve is következetesebbnek tartja a szemesztrális beosztást, mert nem adnánk a tanuló kezebe olyan értesítőt, mely a kedvezmény megtartását vagy elvesztését illetőleg kétes értékű. Mindezeknél fogva a kiváló fontosságú javaslat a testvérkörök figyelmébe ajánltatott s az Egyesület igazgatósága elé terjesztetett. 2. Debreczeni kör. Az október 29-iki alakuló gyűlésen a kör elnöke, Dóczi Imre, ev. ref. egyházkerületi felügyelő, kívánságában kifejezte, hogy a mult nyáron Debrecenben tartott közgyűlés szép emlékei buzdítsák a tagokat a körhöz és az országos egyesülethez való ragaszkodásra, s egyszersmind arra kérte a tagokat, hogy élénk érdeklődéssel és az időszerű kérdések figyelmes tárgyalásával tartsák fenn, sőt emeljék magasabbra, a debreceni kör eddigi színvonalát.. Megemlékezvén kegyeletes szavakkal dr. Klamarik János érdemeiről, felhívja a kört a tisztújítás megejtésére és a folyó ügyek elintézésére. Ennek megtörténtével elnök buzdította a tagokat, hogy a kör szóljon hozzá a közoktatásnak minden időszerű, a középiskolával csak legkevésbé is érintkező kérdéseihez; így többek közt a polgári iskola reformján kivül a felsőbb leányiskolák újjászervezéséhez, a művészet oktatásáról szóló miniszteri rendelethez, s a minősítési törvény revíziójához. A kör ezeket a pontokat munkaprogrammjába illeszté s fejtegetésökre az egyes előadókat felkérte, a kik e feladatnak a december 11-én, Nyíregyházán tartott gyűlésen nagyrészben meg is feleltek, mert ott három felolvasást tartottak. Egyik volt a dr. Vietorisz József, ág. ev. főgimn. tanáré, a polgári iskolák reformjáról, melynek rendjén a kör a polgári iskolákra nézve a budapesti rezolucióhoz (I. előző cikkünkben) hasonló tételekben állapodott meg.— A másik felolvasás a minősítési törvény revíziója volt dr. Horvay Róbert, debreceni főreáliskola! tanár fejtegetésé-