Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-10 / 10. szám

Védekezés a tüdó'vész ellen. A kultuszminiszter, a székesfővárosi tanfelügyelő útján fölhívta a fővárost, hogy a tuberkulózis ellen már az iskolákban tegye meg az óvóintézkedéseket. A miniszter leiratában hivatkozik arra, hogy az ország lakosságának tíz százaléka tuber* kulózisban hal meg, s azért szükséges, hogy már az iskolában megtegyék az óvóintézkedéseket. Fölhívja a miniszter a fővárost, hogy a tüdőbeteg tanítókat lehetőleg a kültelken alkalmazza, s azután felsorolja, hogy micsoda óvóintézkedéseket tegyenek az iskolában. Nagvon fontosnak mondja a miniszter, hogy a tanítók lehetőleg oszlassák el a szegény nép tévhitét, hogy a tuberkulózis gyógyíthatatlan. A miniszter megküldötte a belügyminiszter által kiadott kis füzetet, a mely népies modorban mondja el a szükséges tennivalókat s hasznos tanácsokat ad a közönségnek. A füzet címe: A tüdővésztől való óvakodásról. Az ezer állami iskola első sorozata. A millennium emlékére felállítandó ezer állami népiskolából az elmúlt évben 134-et állítottak fe1

. Az erről szóló jegyzéket a kultuszminisztériumban most állították egybe. E szerint a 134 állami iskola közül magyar vidékekre esik 57 iskola, nemzetiségi vidékekre pedig 77. Százalékos arányban a legújabban felállított állami népiskolák 43 százaléka szolgálja a már meglévő magyarság kulturális céljait, 57 százaléka pedig hódítási célokat tart szem előtt. Egy-egy iskola államosításának sürgős voltát a következő négy szempont szerint ítélték meg: 1. Első sorban oly községekben államosították a népiskolát, a hol a magyar elem kisebbségben volt és ezek számára jó népiskola nem volt a községben. 2. A hol a magyar elem többségben volt, de jó iskola nélkül tengődött a magyar kultura. 3. A hol tiszta magyar volt a lakosság, de a a hitfelekezetek és községek jó iskolát, nem tudtak fentartani. 4. Tisztán nemzetiségi községekben, a hol rokonszenv nyilvánul az állami iskola fölállítása iránt. Jóllehet tehát, csak negyedik helyre szorult a nemzetiségi vidéken való állami iskolaállitás, mégis az ezer állami iskolának már első sorozatában 57 százalékrész a nemzetiségi vidékeknek szól. EGYESÜLET. A M. Prot. Irodalmi Társaság február 25-én előbb pénzügyi bizottsági, majd választmányi ülést tartott. A pénzügyi bizottság az 1898. évi számadást és vagyonkimutatást vizsgálta meg és az 1899. évi költségvetést állapította meg. Az ülésen Hegedűs Sándor elnökölt és György Endre, Perlaky Elek, Petri Elek, Szilassy Aladár, Szőts Farkas bizottsági tagok és Bendl Henrik számadó pénztárnok voltak jelen. A pénzkezelés rendes, a számadás minden tekintetben kifogástalan, a miért a pénztárnoknak egyhangúlag javasolta a felmentést a bizottság. Annál kedvezőtlenebb a Társaság pénzügyi helyzete. A tagok egy része rendkívül rosz fizető. A hátralék immár 7936 frt 75 krra szaporodott. E tömérdek hátralék már is pénzzavarba juttatta a Társaságot. Mult évi kötelezettségeiből, a nyomdaköltségekből 892 frtot a folyó év terhére volt kénytelen áthozni. A Társaság tényleges jövedelme 4633 frt 19 krra szaporodott, költsége 4388 frt 52 kr. volt; látszólagos pénztármaradványa 244 frt 67 kr., a mi a tartozással összevetve, 647 frt 33 kr. deficitet mutat. A Társaság tőkevagyona három alapítvány által 1200 frttal szaporodott, de »Károli-alap« c. forgó tőkéje a »Koszorú* füzetekre és a >Házi Kincstár«-ra tett 1733 frt 76 kr. új befektetéssel 1499 frt 20 krra apadt. A helyzet javítása érdekében erélyes rendszabályokat javasolt a pénzügyi bizottság. A hátralékok erélyesen behajtandók, mi végből az esperesi kar támogatását fogja kérni a Társaság; az új tagok gyűjtése tovább folytatandó és ebből a célból a közönséget meg fogja keresni az elnökség; kísérlet, teendő a nyomtatványok jutányosabb előállítására. mivel szintén az elnökség bízatott meg. Ezeket a javaslatokat egyhangúlag magáévá tette a választmányi ülés is, mely szintén Hegedűs Sándor elnöklete alatt tartatott. Ezen az ülésen a fentnevezetteken kivül jelen voltak még id. Kiss Áron, Bachát Dániel, dr. Hegedűs István, dr. Kiss Áron, dr. Masznyik Endre, Stromp László, dr. Szabó Aladár, Zsilinszky Mihály választmányi tagok és Raffay Sándor társulati tag, mint vendég. Napirend előtt Szöts Farkas titkár meleg szavakkal üdvözölte a Társaság nagy tevékenységű elnökét abból az alkalomból, hogy kereskedelmi miniszterré neveztetett ki; egyszersmind kérte további jóindulatát a Társaság iránt. Hegedűs elnök úr megköszönve a figyelmet, a választmány nagy örömére általános helyeslés kíséretében kijelentette, hogy minisztersége semmit sem változtat a Társasághoz való viszonyán. Két dolog, a mitől legeslegutoljára válnék meg : a budapesti egyház főkurátorsága és a M. P. I. T. elnöksége. A napirend során tudomásul vette a választmány, hogy a mult évben a Társaság határozata értelmében kiadatott »Pr. Szemle* X-ik évfolyama, a monográfiák X-dik kötete, a »Koszorú* 41—50-dik füzete, mely utóbbi vállalatot Hegedűs S. elnök úr 447 frttal támogatott. Néhai Szász Domokos 1000 frtos befizetett alapítványáról az alapító levél beterjesztetett, s ennek értelmében az alapítványból 500 frt a Kálvin ínstitutiója magyar fordításának kiadására, illetve a kiadás elősegítésére fordíttatik. A Bibliai Lexikon számára, dr. Szabó Aladár személyes közbenjárására a Calver Verlagsverein 232 illusztráció clichéjét 267 frt kedvezményes árban hajlandó használatra átengedni, míg a szükséges térképek végett a Brit- és külföldi biblia-társasághoz fordul a Társaság. A Lexikon előállítási költségeinek egy részét aláírások gyűjtésével szándékozik fedezni a választmány, mi végből a folyó évi konvent idején értekezletet hív össze az elnökség. A folyó évi kiadványok során a Prot. Szemle mellett 10 új Koszorú-füzet kerül kiadásra, melyeknek irói és szerkesztői tiszteletdíját újból Hegedűs Sándor elnök úr volt szíves megajánlani. A monografia kiadvány sorsa a Bibi. Lex.-al való esetleges kombináció miatt a legközelebbi választmányi ülésig függőbben hagyatott. A Hercegszőllősi Kánonok hasonmásos és történeti jegyzetekkel ellátott kiadása ügyében titkár bemutatta a hasonmásos szöveg kefelevonatát és bejelentette, hogy Mokos Gyula tanár, ki egészségi okok miatt a kiadást halogatni volt kénytelen, a történeti jegyzetekkel is nem sokára elkészül s az egész munkát a f,