Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-26 / 9. szám

evangélium szelleme, bár még nem jutott teljes és kizárólagos uralomra. Vegyesen fordulnak itt elő az evangéliumi tanok a pápista ferdítésekkel. Csudálatos keveréke ez az irat a réginek és az újnak, az erőnek és a gyengeségnek, a támadásnak és a védelemnek. Csak a reggeli szürkület; de még nem a fényes nap. A 95 tétel megannyi csákányütés a középkori egyház épületén. Rendkívüli hatást tett a kortársakra. Útját vágta a búcsúárusok visszaéléseinek, s megszüntelte azt a visszaélést, hogy a búcsú a bűnök bocsánata és az Istennel való kiengesztelődés volna. — A fordítás, mely nem az eredeti latinból, hanem a német fordításból készült, elég világos és szabatos s nem egy helyen kiérzik belőle Luther oroszlán-körme. A magyarázatok, főleg a megtámadott búcsúról, a támadó személyéről és a tételek jelentőségéről nyújtanak felvilágosítást. — A hézagpótló füzetre felhívjuk az olvasó közönség figyelmét. ** Győry Vilmos egyházi beszédei címmel egy kötet prédikációs könyvet kaptunk. A fővárosi lutheránus egyház közkedveltségű volt lelkészének, Györy Vilmosnak hátrahagyott irataiból rendezte sajtó alá Margócsy József, losonci lelkész. A 234 lapra terjedő kötetben 34 ünnepi és vasárnapi egyházi beszéd olvasható. Kiadta Kókai Lajos Budapesten, ára 1 frt. 80 kr. — Behatóan fogjuk ismertetni. Addig is felhívjuk rá a lelkipásztorok figyelmét. ** János evangéliumának magyarázata. Irta Dods Márkus, angolból átdolgozta Lukácsy Imre, félegyházi ref. vallásíanár, előszóval ellátta Szőts Farkas. I. kötet. Budapest, 1899, Hornyánszky Viktor bizománya. — A szép tartalmú és csinos kiállítású könyvet, mely Hegedűs Sándor támogatásával jelent meg (a budapesti theol. akadémia minden növendékének vett a buzgó főgondnok úr egy-egy példányt), nem sokára részletesen ismertetjük. Megrendelhető Hornyánszky V. cs. és kir. udvari könyvnyomdájában Budapesten. ** Az Izr. M. Irodalmi Társulat Évkönyve 1899-re a napokban hagyta el a sajtót. A tagok illetményeként szétküldött vaskos kötetben a társulati közlemények mellett egy csomó irodalmi dolgozat olvasható, melyet Baeher Vilmos és Bánóezi József szerkesztésében 31 iró irt különböző tárgyakról. Van benne értekezés, tanulmány, tárca, elbeszélés, költemény, rajz és más irodalmi műfaj. A dolgozatok mindenikében az izraelita felekezeti szellem nyilatkozásával találkozunk. Önérzetes, jellegzetes és szívós ez a felekezeti öntudat, de a keresztyén érzületet sehol sem bántja. A zsidó felekezeti tudat és buzgóság ápolására, a zsidió műveltség emelésére törekszik úgyszólván mindenik dolgozat. Még a költemények, elbeszélések és rajzok is ennek az irányzatnak hódolnak, hol nyíltan, hol leplezetten. Különösen a hithagyás bűnét ostorozzák következetes szigorral. Ám ezzel az erős felekezeti színezettel mindenütt lépést tart a magyar nemzeti vonás, a melyet úgy szólván mindenik dolgozat, magán visel. Felekezeti szempontból érdekesek az egy házpolitikai törvények hatását feltüntető dolgozatok. Azuj törvények nem sok rombolást tesznek a zsidó vallásoséletben. A circumcisiót alig hagyja el évenként egy-két szülő. Az egyh. esketést 1896-ban alig 7%, 1897-ben nem egészen 6% mellőzte. A kitérés pedig csak valamivel múlja fölül az áttérést. Tanulság: az egyházpolitikai törvények a zsidó vallást nem támadják meg s a felekezeti élet pezsgő erejét nem gyengítik. Az is érdekes tanulmány, mely a budapesti zsidók erkölcsi, gyermekhalandósági és nemzetiségi viszonyaival foglalkozik. Törvénytelen születés legtöbb a kálvinistáknál (34.44%)> azután a pápistáknál (33'33%), azután a lutheránusoknál (31 '70%) és legkevesebb a zsidóknál (12 49%) v

an. A gyermekek halandósága is a zsidóknál a legkisebb (15%) és a pápistáknál a legnagyobb (24%). Meglepő és örvendetes végül a zsidóság magyarosodása, mely immár 768%-ra emelkedett. A fővárosi zsidóknál immár csak a kálvinisták (92'5%) magyarabbak, ellenben a pápisták (51 "1%) és a lutheránusok (50'9%) magyarsága a zsidóké mögött marad. — Az érdekes dolgozatokat tartalmazó, 404 lapra terjedő Évkönyv a Lampel Róbert bizománya (Budapest, Andrássy-út 21.) s ára fűzve 2 frt. EGYHÁZ. Királyi adomány. Ő Felsége a kajali (Pozsony vármegyei) ág. hitv. evangélikus egyházközségnek, temploma felépítésére legfelső magánpénztárából száz forintnyi segélyt adományozott. Lelkészi jubileum. Az ó-budai ref. egyház folyó hó 19-én tartotta meg érdemes lelkipásztorának, Mészáros Sámuelnek 25 éves lelkészi jubileumát. A délelőtti ünnepélyes istentisztelet után az egész presbitérium megjelent a szeretett lelkipásztor lakásán, a hol Benedek Sándor meleg szavakban üdvözölte a julilánst s a gyülekezet nevében egy díszes bibliát nyújtott át neki emlékül. — Az ősz hajú, de életerős férfiút, a tisztelt és becsült lelkészt mi is a legszívesebben üdvözöljük, s kívánjuk, hogy az Isten még sokáig tartsa meg mindnyájunk örömére! Amerikai hirek. Az amerikai magyar ref. egyházmegye múlt hó 17-én tartotta meg Pittsburgban évi közgyűlését. A jegyző által előterjesztett évi jelentés élénk világot vet az amerikai magyar ref. gyülekezetek életére. A kép teljesen megnyugtató és bizató, s a gyülekezetek mind erős várai a kalvinizmusnak és buzgó gyakorlói a krisztusi segítő-szeretetnek. Ezen a gyűlésen jelentették be az egyházmegyei tisztviselő-választás eredményét is. Egyházi elnökké Kalassay Sándor, bridgeporti lelkész, — világi elnökké Nyitrav Emil, — jegyzővé Csámfordy Ferenc, trentoni lelkész választatott meg. —• Kalassay Sándor je • lentést tett a gyűlésnek arról, hogy a magyarországi ref. egyházzal való viszony ügyében, az egyetemes konvent által kivánt egyházalkotmányi ismertetés elkészült, azonban az csak akkor fog a konventre beterjesztetni, a mikor a fentartó amerikai ref. egyház az amerikai ref. egyházmegyét hivatalosan is megalakítja. — A hivatalos 18*