Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-25 / 52. szám

mel táruljanak fel a Te befogadásodra, hogy mi veled s Te légy velünk, s benned ós általad találja meg lelkünk, a te anyaszentegyházad s mind az egész világ igazi békességét! Hamar István. TÁRCA. Karácsony ünnepén. Zengjen ének minden szájon, Magas égre ima szálljon, És hajoljon meg minden térd Az Istennek kegyelméért! Mint tavaszkor nyit virágszál És illatja fölfelé száll: Nyíljék szívünk háladásra, Istennek illatozásra! Örök tavasz nyílt ki télben, Csillag gyúlt ki gyászos éjben : Szeretet s hit ékessége, S szent vallásunk fényessége. Krisztus Urunk jő a mennybül, S az élet bú-gondja enyhül; Szenvedőket biztatgatja, Bűnösöket hívogatja. így tanít : keresd az égit. A világgal Ö kibékít. Int: sorsod bízd az Istenre, Ki Atyáddá lett Őbenne. Ha sírnál hull a könny árja, Felmutat a szebb hazára; Földön Ő ád békességet És az égben üdvösséget. Zengjen ének minden szájon, Magas égre ima szálljon, És hajoljon meg minden térd Istennek e kegyelméért! Sántha Károly. Jézus születése az apokryph evangéliumok szerint. Jézus születésének körülményeit, a mint ismeretes, különösen Máté és Lukács evangéliumai mondják el; de az a rajongó szeretet, a melylyel az emberiség egy része, születése óta Jézus iránt viseltetett, nem elégedett meg azzal a hézagos tudósítással, a melyet az evangéliumok adnak, hanem segítségül hívta a fantáziát s ennek segítségével az itt-ott mutatkozó hézagokat kitöltötte, a csak érintett fővonásokat kiszínezte s Jézus körül egy gazdag mondakört alkotott, a mely tele van csodásnál csodásabb, itt-ott naiv s ízetlen, de sokszor elég kedves apróságokkal. Az ilyen mondák letéteményesei az apokryph evangéliumok, a melyek Jézus életéből különösen az olyan dolgokat szeretik feldolgozni, a melyeket a kanonikus evangéliumok vagy nem írnak meg, vagy csak futólag érintenek. Különösen a Protevangéliuni Jokabi minoris (cap. 17—20) a História de nativitate Mariae et de infantia Salvatoris (cap. 13.), a História Josephi fabri lignarii (cap. 7), az Ev. infantiae Salvatoris Arab. (cap. 2—3) foglalkozik e dologgal. Jólehet ez evangéliumok tudósításait a kritika a monda világába utalja, azért most, a Megváltó születésének szent emlékünnepén nem lesz talán érdektelen belőlük épen azokat a részeket kikeresni, a melyek a Megváltó születésével foglalkoznak, s feltüntetni azt, hogy az ősi keresztyén mondák miként mondják el Jézus születését. Ezt kísérlem meg röviden e sorokban. Miután a fent említett apokryph evangéliumok kisebb-nagyobb részletességgel elmondják Józsefnek, Máriának születését, gyermekkorát stb., áttérnek azután Jézusra és sokat foglalkoznak az ő gyermekkora történetével; tehát ép azzal, a mi a kanonikus evangéliumokból hiányzik. A fenti apokryph evangéliumokban szétszórt főbb vonásokat kiemelve s egy képpé olvasztva, Jézus születésének története így hangzik: * Az alexandriai időszámítás 309-ik évében Augusztus római császár parancsolatot adott ki, hogy minden nép összeirassék s e célból ki-ki a saját városába menjen. Elindula azért József is, a názárethi ács (faber lignarius), Máriával, a ki Juda törzséből s Dávid házából való volt. Mondá pedig József: »A fiamat beíratom, de mit tegyek ezzel a hajadonnal; hogy írassam őt be ? Mint feleségemet? — Azt szégyenlem . . . Mint leányomat? Izráel fiai azonban tudják, hogy ő nem leányom. Az Úr majd talál módot e dolog megfejtésére, legyen az ő akaratja szerint'. S felnyergelt egy szamarat s felülteté reá Máriát. Fia, Sámuel kezébe vette a szamár gyeplőjét és vezette azt; József és Simon pedig követék. így haladtak előre. József azonban látta, hogy Mária nagyon szomorú. »Bizonyosan méhének gyümölcse nyomja ŐU, gondolá magában. Megint haladtak egy darabot. József Máriára tekint s íme őt nevetni látja. Ekkor mondá József: »Hogy van az, Mária, hogy arcod egyszer szomorú, máskor meg ismét mosolygó, derült ?« Mária felele: »Mivel két népet látok magam előtt; egyet nevetve, a másikat sírva«. »Ugyan vigyázz inkább, hogy jól ülj a szamáron — mondá József bosszankodva, — semhogy ilyen haszontalan dolgokat beszélj!« Ekkor József előtt angyal módjára megjelent egy ragyogó ruházatú gyermek s így szólt Józsefhez: 103+