Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-04 / 49. szám

kerek 80, azaz nyolczvanezer forintban, mely összegből az egyesület 60, azaz hatvanezer frt készpénzt tényleg birtokba vett. 20, azaz húszezer frtot pedig az ifj. Blahunkának átengedett soroksári-utczai házra 49

/0

-os kamattal bekebeleztetett. Megtörtént a leszámolás is az örökhagyó halála óta befolyt jövedelmekről és a teljesített kiadásokról, mely utóbbiakat a hagyaték jövedelméből fedezi az egyesület. A hagyaték ügyében eljárt egyesületi ügyésznek, dr. Horváth Zoltán ügyvédnek 200 frt tiszteletdíjat szavazott meg a választmány s egyszersmind elrendelte, hogy Blahunka Ferenc nevét az egyesületi emléktáblán a legnagyobb jóltevők között megörökítteti, arcképét a tanácsterem számára lefesteti, sírja fölé pedig díszes síremléket állíttat. Egyszersmind intézkedett a Blahunka alapítvány felhasználásának módjáról is. Minthogy az alapítvány 4°/0

-os jövedelme évi 3200 frt s minthogy egy árva évi eltartása 200 frtba kerül, a választmány elhatározta, hogy az örökhagyó végakaratához képest a Blahunka-alapból évenként 10 elhanyagolt nevelésű és züllésnek induló fővárosi gyermeket vesz fel az intézetbe, kiknek élnek ugyan a szülei, de gyermeküket nem képesek gondozni és neveltetni; ezenkívül még 6 vidéki árvagyermeket neveltet ebből az alapítványból. És mivel az egylet jelenlegi árvaházába a mostani 106 árvánál többet nem lehet fölvenni, az újonnan fölveendő gyermekeket az egyesület költségén egyelőre és ideiglenesen a rozsnyói, debreceni és banovcei árva- és szeretetházba kívánja a választmány elhelyezni, mi végből az illető intézetek elöljáróságát immár meg is kereste az elnökség. Később azonban, ha az egyesület új árvaházat építtethet, összes istápoltjait az új intézetbe fogja elhelyezni. Reméljük, hogy az az idő el is fog nem sokára következni, a mikor a saját intézetünkben 150—180 árvát elhelyezhetünk. (F.) A budapesti ref. ifjúsági egyesület folyó hó 8-án, csütörtökön, délatán 4 órakor fogja megtartani a ref. főgimnázium nagytermében évi közgyűlését. A gyűlést megelőzőleg, 3 órakor a Kálvin-téri templomban istentisztelet tartatik, a melyen Petri Elek theol. tanár mond egyházi beszédet. Mind a gyűlésre, mind az istentiszteletre szívesen meghívja az egyesület a tagokat és az érdeklődő nagyközönséget. A gyűlést szeretet-vendégség zárja be. A Luther-társaság, mely az ev. egyházban az evangéliumi szellemű irodalom ápolásával s terjesztésével foglalkozik, a napokban tartott végrehajtó bizottsági ülésén állapította meg jövő évi munkaprogrammját. A bizottsági értekezleten Zsilinszky Mihály és Bachát Dániel elnökök elnöklete alatt elhatározták, hogy a régi hiányon segítendők, lassanként ki fogják adni az evangélikus egyháznak symbolikus iratait, és pedig miután »Az ágostai hitvallást* nem régiben már kiadta a társulat, folytatólag az »Apologiát« és sorban azután a többieket. Melanchton müvének: az Apologiának fordításával Mayer Endre eperjesi theol. tanárt bízták meg. A társaság végrehajtó bizottsága egyúttal a jövő évben »Egyházunk jóltevők cím alatt egy füzetes vállalatot indít meg, a melyben az evangélikus egyház kiválóbb jóltevőinek élet- s jellemrajzait örökíti meg, az egyháztagok tájékoztatására s lelkesítésére. A már beérkezett három ilyetén munkát: »Róth-Teleki Johanna* (írta Béri Gyuláné), »Zsivora György« (írta Sántha Károly), »Báró Radvánszky Antal* (írta Hörk József) bírálatra kiadta. A bizottság az őszi közgyűlés határozata értelmében a jövő évben olcsó, díszesebb »Konfirmációi emléklapokat* is szándékozik kiadni s tájékozódás céljából a külföldi cégektől mintákat kér be. Azonkívül pályázatot írt ki egy, a népiskolák igényeinek megfelelő »Egyháztörténetre*, a melyben azt kívánja, hogy az eddigi szokástól eltérőleg, ne a száraz történeti tények felsorolásában, hanem az egyes korok kiválóbb alakjainak élet- s jellemrajzában tüntessék fel a szerzők egyházunk fontosabb eseményeit s ez életrajzok alkalmasak legyenek a gyermek jellemének a képzésére s egyháza iránti szeretete fejlesztésére. S tényleg csak is az ilyen vallástanításnak lesz vonzó ereje s maradandó hatása a gyermek kedélyére. Ki fogja adni a társaság Luther korszakalkotó művét a »95 tételt« magyar fordításban, a nép számára való népies magyarázatokkal, mely műnek elkészítésével Paulik János pesti ev. vallástanárt bízta meg. Azonkívül kiadásra elfogad olyan népszerű népiratkákat, rövid elbeszéléseket stb, a melyekben elegendő valláserkölcsi tartalom van s a melyek a nép egyházszeretetét s erkölcsi érzését nevelni s fokozni alkalmasak. Azonkívül ingyen kiosztani határozta »Szózat a jó magyar néphez« című, a szociálizmus ellen szóló népiratkáját. a melyből szívesen küld mindenkinek, nagyobb mennyiségben is, a ki az iránt Falvay Antal biz. jegyzőt (Deák-tér 4 sz ) felkeresi. Ha tekintetbe veszszük, hogy e társaság évenként százakat érő könyvet oszt ki ingyen az ev. hívek között, el kell ismernünk, hogy működése igazán dicséretre méltó. Miután továbbá a társaság kiváló fontosságúnak tartja, hogy kiadványai s általában az evangéliumi szellemű iratok szélesebb körben elterjedjenek : a vele egycélú más ev. társulatokat is szívesen támogat pénztárából, s e célra a jövő évre 600 forintot szavazott meg. Ugyancsak a fenti célból megbízta a titkárt, Scholz Gusztávot, hogy egy felhívást szerkeszszen az esperes s lelkész urakhoz, hogy hatáskörükben kisebb »fiók-egyleteket* alakítsanak, a melyek azután a Luthertársaság ügyét propagálják, a figyelmet reá felhívják, kiadványait terjeszszék, illetve ingyen kioszszák. Mindenesetre korszerű dolgok ezek, s kívánhatjuk, hogy méltó siker koronázza a társaság nemes törekvéseit. (P.) KÜLÖNFÉLÉK. * Szűz Mária imádása. A »Religio« két utóbbi száma a szűz Mária nagyszombati kegyelem-képéről szólván, a mely csodálatos kép, az egyházi hivatalos és híte(? !) vizsgálat szerint 1683. október 9-én, 1708. július 5-én, augusztus 10-én és 11-én könyezett (?!) és már temérdek sok csodás dolgot cselekedett (?!), a következő szavakban áradoz: »de mely név hasonlítható össze a boldogságos Szűz nevével? Mely tisztelet hasonlítható össze azon kegyelethez, melylyel a kereszténység őt környezi? Az egyház szentjei, az apostolok, a vértanuk, az ég angyalai, nem említtetnek annyiszor, nem dicsőíttetnek annyira, nem hivatnak segélyül oly bizalommal, nem ünnepeltetnek oly sokszor, mint a boldogságos Szűz; mivel Mária dicsőségben és erényeinek szépségével az angyalok királynéjának nevét vívta ki magának s felemeltetve az Isten anyjának méltóságára, a legnagyobb hatalommal bír*, »mert Mária a kereszténységnek dicső-