Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-27 / 48. szám

felől az, hogy ha bármelyik egyháztag bármi módon megsértődik, azonnal odahagyja a gyülekezetét, s egy másik » protestáns vallásfelekezet« tagjává lesz. Kár és veszedelem másfelől az, hogy itt minden excentrikus, pietisztikus vagy teljesen eszelős ember is alkothat egy új vallásfelekezetet. S rendesen akadnak követői is. Ilyen újabb felekezet a Keresztyén Scientistáké is. E felekezet alapítója Rev. Mary Báltér Eddy. Boston a felekezet főfészke. Ott van iskolájuk, szép templomuk a »Back-Bay-n a Commenwealth és Huntingston Avenuek között. Remek szép épület, a mely 221.000 dollárba került, s a »First Chapel of Christ, Scientist« nevet viseli. A felekezet hivatalos lapja a *The Christian Science Journal«. Ez időszerint van 221 egyházuk és 8724 tai/juk (World-almanach 1897. 314. 1). Van 65 dispenzariumok, a hol a betegek gyógyíttatnak. Nem lesz érdektelen e vallásfelekezet felfogásának a megismerése. Ismertetésünk a Reformed Church Messenger idevonatkozó cikkein alapul. * * * A ker. scientisták alaptana az, hogy az emberi életnek lényege a szellem és nem az anyag. Az az igazi élet, a melyet az ember szellemileg él. A mily mértékben realizálódik az anyagi létben a szellem, oly mértékben nyer az egyén hatalmat a külső, természeti élet felett s végre felveheti az ember a létezésnek tüneményszerű formáját. A mint az egyén emelkedik a szellemiség fokain, a szerint menekül meg az anyagnak és a testi ördögnek kötelékeitől. A létezésnek alsóbb fokán az ember az anyagnak és a testiességnek a tárgya. Az ember teste azonban csak azoknak anyagi, a kik a létezésnek alsóbb fokán vannak. A test a lélekből eredt és a lélek teszi azzá, a mi. Arra nézve tehát, a ki a szellemben él, a test is tisztán szellemi. A test tehát nem lehet fájdalomnak vagy betegségnek tárgya, kivéve az egyéni érzelmeket. E szerint, abban az arányban, a melyben az ember a szellemi hatalomban emelkedik, képes túltenni magát azokon a dolgokon, a miket fizikai gyengeségnek, fájdalomnak és betegségnek nevezünk. A scientisták tanítása szerint tehát az emberi élet lényegében, a testi elemmel szemben a szellemi elem az igazi fontos, a lényeges, a fizikai élet pedig csak mellékes, járulékos, a mely csak arra van hivatva, hogy a szellem által abszorbeáltassék s az életből kiküszöböltessék. A scientistáknak e felfogásából foly azután az a másik, hogy miután a test a lélek által hozatik létre és annak korlátlan hatalma alatt áll: mindama fizikai változások, a melyeket általában testi betegségeknek, gyengeségeknek nevezünk, nem magából a testből, hanem a szellemből erednek, s ennélfogva nem is testi eszközökkel gyógyíthatók, hanem csak a szellemre való hatás által. Ennek következtében a scientisták a betegségek külső gyógyítását szükségtelennek, sőt vétkes dolognak tekintik; mert a testi gyógyítás a szellem hatáskörébe való belenyúlás lenne. Betegeikhez tehát orvost nem hívnak s a betegeket pusztán csak lelki reáhatás által igyekeznek gyógyítani. A testtel való foglalkozást általában szükségtelennek, sőt bűnös dolognak tartják, a mi kitűnik abból is, hogy nem régen egy kis város scientistái a fiziológiának az iskolai tanításból kitiltását kérelmezték, mert ez a tudomány, szerintük, nyugtalanítja a testet és ápolja az emberi léleknek hibás és bűnös szándékait. Az emberi élet mibenlétéről és céljáról szóló eme >tudományt« ^keresztyéninek* nevezik a scientisták, mert azt mondják, hogy a Jézus Krisztus is prédikálta és gondolta ezt, mivel ő megtestesítette magát; csudálatos gyógyításokat hajtott végre és új, szellemi életre buzdította hallgatóit. Azok a csodás gyógyítások, a melyeket Ő véghez vitt, tisztán szellemi hatás által történtek s az isteni erő elfogadói az ő saját szellemi erejök által szabadultak meg a testiség kötelékeitől, a betegségtől s a haláltól. A Krisztus igaz követői tehát minden gyengeségtől és korlátozástól ment, szabad életet éltek. A scientisták tanítása keresztyéninek és tudományosnak vallja magát; lássuk tehát, hogy e két szempontból mi jelentősége és létjogosultsága van s mege^yezik-e valóban a keresztyénséggel és a tudomány nyal? A scientisták a magok tudománya keresztyéni mivoltának igazolása végett a Krisztusra s tanításaira hivatkoznak. Szerintök a Krisztus a tiszta isteni szellemnek, magának az Istennek megtestesülése volt, a kiben a test a szellem által teljesen abszorbeáltatott, s ennélfogva nem volt a világnak s a testiségnek hatalma felette. Lényegének e tisztán szellemi mivolta következtében diadalmaskodott éhség, szomjúság, testi szenvedés és halál felett,, s e lényegéből kifolyólag volt hatalma a beteg test és lélek felett is. Szellemi mivolta által tudott korlátlan hatást gyakorolni a lelkek felett, a kiket puszta ráhatás által képes volt megtisztítani, a szellemi élet útjára elvezérelni s minden testi betegségből meggyógyítani. A Krisztus személyiségéről s hatásáról szóló eme tan egész ártatlannak s a keresztyénség tanításával megegyezőnek látszik ugyan, mert hiszen azt igéri, hogy a Krisztussal, mint szellemi hatalommal való egyesülés által a tiszta és szent szellemi életre s a testiség kötelékeiből való megszabadulásra segít. Azonban, ha ezt a Krisztussal való közösséget közelebbről vizsgáljuk s annak a gyakorlati életre és keresztyénségre vonatkozó hatásait tekintjük, azonnal látni fogjuk, hogy az nem a valódi keresztyénség által tanított szellemi közösség, hanem egy beteges, s mind a gyakorlati keresztyénségre, mind az emberi életre nézve veszélyes miszticizmus. Teljesen igaz ugyan, hogy a Krisztus az isteni szellemnek és erőnek megtestesülése vala s hogy az ő szellemi hatalma volt az alapja az általa létrehozott hatásoknak, de a scientisták által ebből levont ama következtetések, hogy a Krisztusban a test a szellem által teljesen abszorbeáltatott, s hogy mindazok, a kik vele élő 1 özössegben vannak, az istenség megtestesülései, a kik ennélfogva