Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-27 / 48. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SzerkesztSüég: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadtf.Iiivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 4 frt l>0 kr ; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára 20 kr. A revideált Károli-biblia. Az 1898. év legjelentősebb irodalmi eseménye az, hogy az O-testamentom Károli-fordításának a Brit- és Külföldi Biblia-társulat segélyével eszközölt revíziója befejeztetett s az átdolgozott Károli-biblia a napokban megjelent.* Régi vágya teljesült ezzel a magyar protestáns közönségnek. A jelen században jóformán minden évtized sürgette, követelte a sok tekintetben elavult, nehézkes és latinos szófűzóse miatt idegenszerű Károli-fordítás revízióját. S ennek megfelelőleg történtek figyelemre méltó kísérletek vagy az »istenes vén ember« ódonszerű fordításának a revideálására, vagy egészen új fordítások eszközlésére. Varga István a maga »Exegetica theologiá«jában (Debrecen, 1807) egy pár költői részlettel, Sebestyén István a maga »Messiologiá((-jában (Buda, 1835) néhány messziatikus hely áttételével, Bloch Móricz (1840—42-ben) Mózes öt könyve ós Józsué lefordításával, Blocli ós Székács (1844-ben) az egész biblia újból fordításával tesznek kísérletet; de csak részleges sikerrel, mert vagy a közreadott részletek és mutatványok nem részesültek kedvező fogadtatásban, vagy a munkálatok csak a kezdet kezdeténél maradtak. Az 1870-ben kiadott Kcimory-biblia, mely az egész Szentírást magában foglalja, szintén nem tudta a kritika ós a közönség tetszését megnyerni. »Erezték nyelvezetének újszerűségét s lendületességét a költői ós prófétai iratokban...- de nem találták meg benne sem azt a nemesen egyszerű, kedves népiességet, sem a költészetnek s a prófétai léleknek azt a közvetlen erejét, a mi hódít, felemel ós kielégít.« »A keresettség, a különösségekkel való tetszelgós, a szójátékokkal s betű* Teljes címe: Szent Biblia. Ószövetség. Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Az eredeti szöveggel egybevetett és átdolgozott kiadás. Kiadja a Brit és Külföldi Biblia-társulat, Budapest, 1898. Ára kötve 1 frt 20 kr. Kapható a biblia-társulat raktárában Deák-tér 4. sz. vagy Moody András skót lelkésznél Rudolf-rp. 8- sz. rímekkel való mohóskodás, a színes, árnyalatos szavakon ós kifejezéseken való kapkodás : örök időre lehetetlenné tették Kámoryt, mint biblia— fordítót.«* A Protestáns Egylet által 1875-ben kiadni szándékolt s méltán nagy reményre jogosító Ballagi—Kovács-Keresztesi-féle új fordításból az egylet által képviselt szabadelvűsóggel szemben feltámadt dogmatikai féltékenység s az érdeklődők végtelen csekély száma (összesen csak 36 előfizető jelentkezett) miatt, a bibliai tudományok nagy kárára, csupán csak két nyomtatott ív jelent meg. Ily előzmények után s a «Protestáns Egylet® tervezett bibliájával egyidejűleg vette kezébe a biblia-revízió ügyét a Brit- és Külföldi Bibliatársulat s adta ki először 1878-ban a Györy Vilmos, Menyhárt János ós Filó Lajos által revideált Károli-újtestamentomot; mely azonban sem a szakkritika, sem a bibliás közönség tetszését teljességgel nem tudta, még az újabban eszközölt javításokkal sem megnyerni; minek talán a revizionális eljárásban is volt némi része, a mennyiben az illetékes közönség teljesen el volt zárva az előleges kritikától és helyreigazítástól, a három munkás előtt pedig teljesen szabad tér nyilt az átdolgozásban. Bármint törtónt is ez a revízió, annyi tény, hogy a Győry—Menyhárt-féle revidiált újtestamentom a megnövekedett igényeket nem volt képes kielégíteni, hogy az illetékes közönség folytonosan sürgette a Károli-fordítás revízióját. Ezt a sürgető hangot meghallotta a Londonban székelő Brit- és Külföldi Biblia-társulat, melynek igazgató-választmányában újabb időben tevékeny szerepet visz dr. Duka Tivadar, ez a lelkes honfitársunk és buzgó hitfelünk is, kinek nagy része van abban, hogy ez a világraszóló társaság oly erélyesen ós tapintatosan felkarolta * Lásd: Ttadácsi György: Az átdotgozott Károli-bibliáról című tanulmányát a »Protesláns Szemle* 1898. évi 9. füzetében, 95