Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-13 / 46. szám
KÜLÖNFÉLÉK. * Zsidó diakonisszák. Egy angol lapból azt olvassuk, hogy Jeruzsálemben egy zsidó diakonissza-rend alakult, a melybe bevesznek minden zsidó nőt és leányt, a kik a betegek ápolására és a kicsinyek gondozására s zánják magukat. Működési terük egyelőre Palesztina lenne, de lassanként kiterjesztendik tevékenységüket a föld kerekségén levő összes gyülekezetekre is. A »nővérek« kötelezik magukat a judaizmus szabályainak szoros megtartására és mindenféle nyelvű vallású szenvedők segélyezésére. Jelvényük Dávid hat sugárú csillaga és a Sión szó, héber betűkkel. A judaizmus ez ideig nem ismert semmiféle ilynemű intézményt. (Cs.) * A protestantizmus terjedése. Eddigelé Szicília szigete és Brazília voltak a lehető legkedvezőtlenebb talajok a protestantizmus számára. De ma már mindkettőben terjed. Riesi szicíliai városban a protestánsok iskolájában 700 gyermek tanul; az esti iskolát is 150 gyermek látogatja. Ugyancsak most építettek templomot maguknak riesibeli hitfeleink, a kik iránt a r. katholikus lakosok barátságos indulattal viseltetnek. Brazil iában is egyre erősödnek a prot. gyülekezetek s a presbyteriánusok San Paolóban most emelnek egy theologiai intézetet. (Cs.) * A protestáns egyháznak Oroszországban 2 millió tagja, 1150 gyülekezete, 500 lelkipásztora, 2100 egyházi iskolája és 110,000 tanulója van. A protestánsok az orthodox államegyház mellett meglehetős türelmet élveznek, kivéve a stundistákat, ezt az evangéliumi irányú felekezetet, melyet erősen üldöz az orosz kormány. Minap is néhány ezer stundista családot száműzött a Kaukázusba, a hol a szegény, számkivetett családok táplálék, lakás, munka és pénz nélkül a legnagyobb nyomorban sínylődnek. Kijelölt telepjüket elhagyniok nem szabad; munkára nem bocsátja őket a szigorú felügyelet; vallásos összejöveteleket nem tarthatnak, szóval a legnagyobb testi és lelki nyomorban tengődnek. (F.) * Az anglikán ritualizmus. A ritualisták ellen indított mozgalom egyik következménye, hogy az anglikán püspökök egymásután nyilatkozni kénytelenek. Parlamentben és azon kivül tekintélyes férfiak vádolják a püspököket, hogy az ő lanyhaságuk miatt hatalmasodott el a romanizáló irány, még pedig elannyira, hogy a mint egy nyugalomba vonult öreg lelkész állítja, az anglikán egyház el van árasztva titkos társulatokkal, a melyek a római hitnézeteket terjesztik a kicsinyek és felnőttek között. Legközelebb a worcesteri püspök kelt ki, a közvélemény nyomása alatt a romanizálók ellen. Kijelentette, hogy azok lehetnek kegyes emberek, de nem becsületesek. Ellenükben az üldözést azonban nem tartja üdvösnek, s azt hiszi, hogy a püspöki karnak együttes és ünnepélyes nyilatkozata sokkal hatásosabb lenne. A lincolni püspök meg egy értekezleten hevesen visszautasította maga és a papsága részéről, hogy hűtelenek és engedetlenek lennének egyházuk iránt. De már arra a kérdésre, hogy a fülbegyónás gyakorlatba veendő-e? így felelt: megengedhető, ha az anglikán egyház tanai szerint gyakoroltatik. Vájjon nem tehetjük-e fel a kérdést: qui custodiet ipsos custodes ? (Cs.) * A duchoborzik kivándorlása. Többször megemlékeztünk már az oroszországi duchoborzi vallásfelekezet szenvedéseiről s küzdelmeiről. Az orosz kormány keményen üldözte őket vallásos tanaik miatt; de készebbek voltak inkább kivándorolni, mint hitöket megtagadni. Az elnyomott és üldözött szektát végre az angolországi quákerek vették gondjaikba, a kikkel a duchoborzik szellemi rokonságba vannak. A quükerek végre kieszközölték, hogy az orosz kormány megengedte a szekta kivándorlását, de csak azon feltétel alatt, hogy minden vagyonukat hátra hagyják. Hogy a kivándorlás megtörténhessék, a quákerek egy bizottsága sok ezer hold földet vásárolt számukra Cyprus szigetén, sőt a 1100-ra menő kivándorlók szállításáról is gondoskodott. Miután pedig a cyprusi kormányzó csak azon feltétel alatt engedte meg a letelepülést, ha a bevándorlók legalább 15 frt sterlinggel (circa 180 frt) rendelkeznek fejenként, a quákerek ezt az összeget is előteremtették s ma már Cyprus szigetén vannak a kivándorolt duchoborzik. A duchoborzik alaptana: az emberekkel és minden teremtménynyel szemben a szeretet törvényének gyakorlása. Az emberek egyenlőségét tanítják és azt, hogy senkinek, még az állam legelső tisztviselőjének sincs joga a lelkiismereten uralkodni. Hust nem esznek, alkohol tartalmú italt nem isznak és nem dohányoznak. Az utóbbi években Tolsztoj gróf igen nagy hatással volt rájuk. Az ő tanításai folytán tagadták meg a fegyverviselést, és épen ez hozta rájuk a szenvedéseket. (Cs.) Szerkesztői üzenetek. H. — I. Kassa. A cikket megkaptuk s a jövő számban adjuk. W.—S. Szepesbéla. A cikket megkaptuk s rövid időn sorra kerül. K.—S. Bridgeport. A cikkek megérkeztek s mihelyt lehet, adni fogjuk őket. M.—J. Szarvas. A beszédet megkaptuk, de egyfelől későn is érkezvén, másfelől pedig Lapunk egyházi beszédeket csak kivételkép közölvén — nem adhatjuk. Visszaküld] ük-e? Ifj.— Zs.—B. Sárospatak. Már két számra nem kaptuk meg a folytatást. Miért késik a dolog? Kérjük a folytatást, mert így a dolgozat elveszti érdekességét. Pályázat. Az alsó-baranva-bácsi ref. egyházmegyébe kebelezett, halálozás által megüresedett haraszti-i lelkészi állás, melynek jövedelme 1098 frt s így harmadosztályú, pályázat útján fog betöltetni. A pályázati kérvények folyó évi november hó 30-ig Szabó Péter espereshez — lakik Piroson, Bács-Bodrogh vármegyében, posta helyben — küldendők. Budapesten, 1898. november 3-án. Szász Károly, 1—2 dunamelléki püspök. BRIT ÉS KÜLFÖLDI BIBLIA-TÁRSULAT Budapest, IV., Deáktér 4. Most jelent meg az Ó-SZÖVETSÉG újonnan átdolg'ozott kiadása. Ára bőrkötésben 1 frt 20 kr. Felelős szerkesztő : Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. HORNYÁNSZKY VIKTOR CB. É8 KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTKN.